function initArray() { this.length = initArray.arguments.length for (var i = 0; i < this.length; i++) this[i+1] = initArray.arguments[i] } /* Hónap névnapjainak meghatározása */ function havinev(ev,ho,nap) { if (ho==1) { var napok = new initArray( "1755. január 1-én született gróf Festetics György<\/font>, mezőgazdász, a keszthe- lyi Georgikon alapítója, Festetics Julianna testvére, s így gróf Széchényi Ferenc sógora. 16 éves korában a bécsi Theresianumban tanult, ahol architektúrai rajzkísérleteivel tűnt ki; ezért az ottani szépművészetek akadémiája tiszteletbeli tagjává választotta. 21 évesen az udvari kamaránál kezdte hivatali pályáját, azonban 1778-ban katonának állt a Nádasdy-huszárezredben. 1786-ban a magyar nemesi testőrséghez került Bécsbe, ahol megismerkedett a francia felvilágosodás eszméivel.", "1879. január 2-án született Bauer Rudolf<\/font> olimpiai bajnok diszkoszvető. Ügyes gyerekként több akkoriban divatos sportággal megpróbálkozott, játszott klubja első labdarúgócsapatában, evezősként is ért el sikereket, később vadászszenvedélyének hódolt. A magyaróvári Gazdasági Akadémia hallgatója azonban mindenekelőtt az olimpiai játékokra készült szorgalma- san. Az akkoriban alkalmazott ógörög stílus, majd Garrett technikája után újítással próbálkozott. A görögök lendületvétel nélkül, helyből dobtak, az amerikai pedig oldallendítéssel dobta el a szert. 1900. július 15-én pá- rizsiban, ő lett a magyar atlétika első olimpiai bajnoka.", "1922. január 3-án született Nemes Nagy Ágnes<\/font> költő, műfordító, esszéíró. Diákkorától kezdve írt verseket, folyóiratokban 1945-től publikált. Első verseskötete 1946-ban jelent meg. 1946-ban lépett be a Magyar Írószö- vetségbe, később tagja volt a Magyar PEN Clubnak is. Ez évben alapította - férjével közösen - az Újhold című irodalmi folyóiratot, amely csak 1948 őszéig jelenhetett meg, de betiltása után mintegy emblémája lett a ba- bitsi Nyugat eszmeiségét és minőségigényét vállaló írói-irodalmi törek- véseknek.", "1926. január 4-én hunyt el Savoyai Margit<\/font> a Savoyai-ház carignanói ágából származó szárd királyi hercegnő, Genova hercegnője, 1861-től olasz királyi hercegnő. Margit Mária Terézia Johanna szárd-piemonti királyi hercegnő, Genova hercegnője 1851-ben született Torinóban, a Szárd-Piemonti Királyság fővárosában. Édesapja a Savoyai-ház carignanói ágából származó Ferdinánd Mária Albert Amadé szárd királyi herceg volt, Genova első hercege, az 1848-ban lemondott és emigrációban elhunyt Károly Albert szárd-piemonti királynak és Habsburg-Toscanai Mária Terézia Franciska főhercegnőnek második fia, II. Viktor Emánuel szárd-piemonti király öccse.", "1945. január 5-én hunyt el Szabó Dezső<\/font> magyar író, kritikus, publicista. A két világháború közötti magyar irodalom nagyhatású képviselője. Hamar kitűnt tanulmányaival, közéleti írásaival, mint író, nyelvi erejével. A 20. századi magyar írói nyelv nagy hatású megújítója. Expresszív stílusa, képalkotó képessége, mondanivalójának tömörítése plasztikussá és mozgalmassá teszik írásait. Alkotásaiban a kor valamennyi divatos szellemi áramlata otthagyja lenyomatát, a pozitivizmustól a szellemtörténeten át az irracionális filozófiákig. A magyar irodalmi hagyományok közül leginkább a romantikában gyökerezik, majd Ady Endre, Móricz Zsigmond nyomán a magyarságot méltatja szellemtörténeti értelemben.", "1928. január 6-án született Bacsó Péter<\/font> Kossuth-díjas magyar filmrendező. Kassán született, a családja az 1940-es években költözött Budapestre, ő itt fejezte be a gimnáziumi tanulmányait. 1946-ban felvételizett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol 1950-ben kapott diplomát. Kezdetben dramaturgként és forgatókönyvíróként dolgozott, első rendezése az 1963-as Nyáron egyszerű című film volt. 1969-ben rendezte a legendás A tanú című filmet, amely az 1950-es évek koncepciós pereit elevenítette fel. A film túlzottan merész volt az akkori kultúrpolitikának, ezért egészen 1979-ig be sem mutatták, de az 1981-es cannes-i filmfesztiválon nagy sikert aratott, mára pedig kultuszfilm lett Magyarországon.", "1926. január 7-én született Szász Endre<\/font> magyar festő, grafikus, látványtervező grafikus, porcelánfestő. Édesapja Szász Béla orvos volt, édesanyja Susenka Erzsébet. Édesanyja családjától örökölhette az iparos-kézműves szellemet, tehetséget. Gyermekkorától kezdve természet után rajzolt. Tizenöt évesen volt első kiállítása. Marosvásárhelyen érettségizett, majd 1946-ban a budapesti Képzőművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. Szőnyi István osztályában 1949-ben végzett. Az ötvenes években koholt vádak alapján egy évet börtönben töltött. 1950-ben fegyverrejtegetésért 10 év börtönre ítélték. Szabadulása után könyvillusztrációkat készített, 1951-és 1960 között 600 könyvet illusztrált.", "1908. január 8-én született Wass Albert<\/font> erdélyi magyar író és költő. Ma- gyarországon csak halála után fedezték fel az erdélyi magyar irodalom nagy alakját. Egyik leghíresebb könyve a Kard és kasza, amelyben több generáción keresztül tekinti át a magyar történelmet saját ősi nemzetsé- gének történetén szűrve, 1050-től egészen a jelenkorig. 1944-től Német- országban, majd 1952-től haláláig az Amerikai Egyesült Államokban élt. Nicolae Ceauşescu elnökségének éveiben Romániában könyveit betiltot- ták. 1985 őszén Wass Albert értesítést kapott az Interpoltól, hogy Nicolae Ceauşescu szekuritate ügynököket küldött át Amerikába, mint diploma- tákat a washingtoni követség és a clevelandi konzulátus mellé.", "1990. január 9-én hunyt el Juhász Jácint<\/font> Jászai Mari-díjas színész. 1943. május 13-án született Mogyoródon. 1965-ben szerezte diplomáját a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, majd veszprémi Petőfi Színház társulatának tagja lett. 1967-ben csatlakozott a Madách Színház társulatához. Színházi szereplésein kívül számos tévéfilmben is szerepelt, elsőként a Tenkes kapitányában 1963-ban. Utolsó filmszerepe a Napfény ízében volt 1998-ban.", "1917. január 10-én hunyt el Madarász Viktor<\/font> a legnagyobb magyar törté- neti festők egyike és a hazai romantika egyik legjelentősebb alkotója. Művei jelentős részét a Magyar Nemzeti Galéria őrzi. Madarász minden bizonnyal legerősebb, legönállóbb tehetsége volt a fejlődésnek indult magyar művészetnek. A történeti felfogás erejét tekintve, vele festőink közül egy sem mérkőzhetett; ami pedig technikáját és koloritjának gazdagságát illeti: méltó versenytársa csakis később, Munkácsy Mihályban támadt.", "1800. január 11-én született Jedlik Ányos István<\/font> természettudós, feltaláló, bencés szerzetes, egyetemi professzor, az elektrotechnika úttörője. Nevé- hez fűződik többek között az első elektromotor megalkotása, az önger- jesztés elve - a dinamóelv első leírása - és a feszültségsokszorozás felis- merése. Joggal nevezhetjük a XIX. századot az elektromosság korszakának. 1800-ban állította össze Volta az első elektromos áramot termelő oszlopot, a legcsodálatosabb eszközt - mondta róla Arago -, amelyet ember valaha felfedezett, a század nagy eredményeit pedig betetőzte az 1901-es hír, hogy Marconinak sikerült hullámokkal megvalósítani a drótnélküli összeköttetést Európa és Amerika között.", "1964. január 12-én hunyt el Pávai-Vajna Ferenc<\/font> geológus, a magyar hévízkutatás úttörője, a hévizes barlangkeletkezési elmélet megalapozója. Munkássága főként a kőolajföldtan és vízföldtan területére terjedt ki, Papp Simonnal a hazai kőolaj- és földgázkutatás úttörői voltak. Pávai-Vajna Ferencnek köszönhetjük több jelentős gyógy- és hévizünk feltárását pl.: Szeged, Hajdúszoboszló, Karcag, Debrecen, Szolnok. Ő tűzte ki a Rudas fürdőnél a nagy mennyiségű gyógyvizet adó fúrások helyét, valamint a tabáni, az alsó Margit-szigeti és a II. városligeti mélyfúrást. 1928-ban ő hívta fel a figyelmet a Görömbölytapolcai-barlang vizének jelentőségére, s harcosan kiállt annak hasznosítása érdekében. Törekvését több mint harminc év után valósították meg.", "1921. január 13-án született Csákányi László<\/font> színművész, énekes. Sokoldalú jellemábrázoló tehetségét számos filmben kamatoztatta. Népszerű szinkronszínész is volt például a Frédi és Béni, a két kőkorszaki szaki Frédije, a Disney Dzsungel könyvének Baluja, Karak a Vukban, Döbrögi a Lúdas Matyiban, Loncsár a Szaffiban stb.", "1933. január 14-én született Rockenbauer Pál<\/font> természetjáró, televíziós szerkesztő, a magyar televíziós természetfilmezés megteremtője. Az Eöt- vös Loránd Tudományegyetemen tanult és földrajz-biológia szakos tanári oklevelet szerzett. 1970-ben elvégzett egy hegymászó tanfolyamot. Az első és utolsó munkahelye a Magyar Televízió volt. Széles körű műveltsé- gét már a kezdetektől, a Magyar Televízió 1956-os indulásától, a köz ér- dekében kamatoztatta - többek között a gyermekosztály rovatvezetője- ként -. Természeti témájú dokumentumfilmeket rendezett.", "1908. január 15-én született Teller Ede<\/font> magyar-amerikai atomfizikus, aki élete jelentős részét az Amerikai Egyesült Államokban élte le és sikereit is főként ott érte el. Legismertebb a hidrogénbomba kutatásokban való aktív részvétele, ezért az USA-ban mint a hidrogénbomba atyja vált közismertté. 1962-ben Kennedy elnöktől Fermi-díjat vehetett át a kémia és a fizika terén elért eredményei, a termonukleáris kutatásban játszott vezető szerep és a nemzetbiztonság erősítése terén végzett munkájának elismeréseként.", "1945. január 16-án hunyt el Gederéczi Gombocz Endre<\/font> botanikus, tudo- mánytörténész, bibliográfus. Florisztikai és növényrendszertani kutatásai mellett a magyar botanikatörténet és a magyar növénytani könyvészet területén kifejtett munkássága jelentős. 1939-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt. Pályája elején főleg vegetációkutatással foglalkozott, gyűjtötte és leírta Sopron vármegye növényvilágát. Emellett rendszertani vizsgálatai is jelentősek, korszerű szemlélettel állította össze a virágtalan növények rendszertanát. Behatóan tanulmányozta a nyár- faféléket, s eredményeit két monográfiában tette közzé. A fehér nyár és a rezgő nyár keresztezésével folytatott kísérletei eredményeként bebizo- nyította a nyárfák és a fűzfák rendszertani rokonságát.", "1897. január 17-én hunyt el Vajda János<\/font> magyar költő, hírlapíró, a Kis- faludy Társaság rendes tagja. Vajda életműve sokoldalú, gazdag. Számunkra legjelentősebb a költészete. Vajda keserűségének egyik oka az volt, hogy kenyérgondjai újságírói robotra kényszerítették, elvonták a lírától, s hogy verseit értetlenség, közöny fogadta. Mindez, ami annak idején idegenke- dést kelthetett, ma legfőbb erényének bizonyul. Közéleti, s még erőtel- jesebben szerelmi, természeti, filozófiai költészete élesen eltér korának uralkodó ízlésétől. A valláserkölcsi megfontolások idején megteremtette a felfokozott érzéki vágy líráját; az egzaltációig merészkedett, álmokat, látomásokat festett. ", "1270. január 18-án hunyt el Árpád-házi Szent Margit<\/font> IV. Béla magyar király és Laszkarisz Mária bizánci császári hercegnő leánya, Szent Erzsébet unokahúga. Az önfegyelmezés és keresztény szeretet példaképe volt. A legalacsonyabb rendű munkát is szívesen végezte, és a legrosszabb ruhákban járt. Napjait munkában, éjszakáit imádságban töltötte. A legenda szerint jövendőmondó képességekkel is rendelkezett, amellyel olykor apjának is segítségére volt diplomáciai gondjai megoldására. 1270. január 18-án halt meg a Margit-szigeti kolostorban.", "2006. január 19-én hunyt el Agárdy Gábor<\/font> a Nemzet Színésze címmel ki- tüntetett, Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész. Örmény családból származott, nagyapja az örmény holokauszt egyik szenvedő áldozata volt, apját pedig menekülés közben valaki beemelte egy szekérbe és így megmenekült a mészárlás elől. Ikonfestőként is ismert volt, négy kiállítással lépett közönség elé. Agárdy 2005 szeptemberében került kórházba egy színpadi baleset következtében kialakult szövődmény miatt, ahonnan már nem térhetett haza.", "1270. január 20-án hunyt el Boldog Özséb<\/font> a pálos rend megalapítója. Özséb életét Gyöngyösi Gergely I. Remete Szent Pál Remete testvéreinek élete című latin nyelvű kódexéből ismerhetjük. Szüleit a krónikás nem nevezi meg, csak annyit ír, hogy híres magyar családból származott. Tormay Cécile a királyi család rokonának tartja, más találgatások szerint a királyi udvar várispánjának fia. Boldog Özséb rendjének címerállata - a névadó Remete Szent Pál példájára - a holló, amint a rend nagy patrónusának, Mátyás királynak is. Szobra áll Esztergomban.", "1823. január 21-én született Madách Imre<\/font> magyar költő, író, ügyvéd, politikus. A hat idegennyelven német, francia, szlovák, angol, latin, ógörög tudó Madách 1837 őszén került a Pesti Egyetemre. Az első két szemeszterben bölcsészetet, majd a harmadiktól jogot hallgatott. Figyelemmel kísérte a folyóiratokat, a kor legjelesebb magyar költőinek műveit olvasta, de még előfizetett az Athenaeumra is. Meg-megújuló betegségeinek ellenére diáktársaival együtt kéziratos lapot szerkesztett, úszni, vívni, festeni, zongorázni tanult, részt vett az egyetemi ifjúság báljain, kirándulásain, színház- és koncertprogramjain, megismerkedett az Ifjú Magyarországgal, a radikális fiatalok csoportjával, és ezen kívül a faeszterga használatát is elsajátította.", "1943. január 22-én született Cseh Tamás<\/font> zeneszerző, énekes, előadó- művész. Budapesten született, de 13 éves koráig a Fejér megyei Tordason élt. Elvégezte a Budapesti Tanítóképző Főiskolát, majd az egri Tanárképző Főiskolára és a budapesti Képzőművészeti Főiskolára járt.1964-ben hozta létre Bakonybélen az úgynevezett Indiántábort. Az indián keresztségben a Füst a szemében nevet kapta. 1967-1974 között rajzot tanított a buda- pesti Üllői úti általános iskolában, nyaranta részt vett a gyermekek balatoni táboroztatásában. 1970 óta dolgozott Bereményi Gézával.", "1734. január 23-án született Kempelen Farkas<\/font> tudós, sokoldalú tehetség. Az ír származású, bevándorló szülők gyermeke tanulmányait szülővárosá- ban Pozsonyban, majd Győrben, Bécsben és Rómában végezte. Filozófiát, jogot tanult, a rézmetszést gyakorolta, de a matematika és a fizika is érdekelte. Újabb találmánya volt a gőzkondenzátorral tervezett gőzgép, amelyet a bécsi Stubentornál állítottak fel. Buda vízellátásának javítására vízemelőt tervezett két szivattyúval. A Duna partján fúrt kutakból a mai Várbazár helyén felállított lóhajtásos szivattyúk húzták fel a vizet. Kempelen megszerkesztette a gőzturbina ősét és 1788-ban benyújtotta találmányát II. József császárhoz. Másik híres találmánya a sakkozógép, melyet 1769-ben készített.", "1991. január 24-én hunyt el Bajor Andor<\/font> romániai magyar író, költő, humorista. Első írását az Utunk közölte 1949-ben. Lírikusként indult, szatirikus és humoros versei Anavi Ádámmal és Bodor Pállal közös kötetben jelentek meg. Közben irodalmi bírálatokat is írt, de végül a szatirikus-humoros műfajváltozatokban talált rá igazi hangjára. Első kötetével, a szatírákat, humoreszkeket és irodalmi paródiákat tartalmazó Kerek pereccel egy csapásra meghódította az olvasókat. Írásainak további reprezentatív gyűjteménye a hasonló műfaji összetételű Répa, retek, mogyoró, valamint a Főúr, írja a többihez.", "1900. január 25-én született Fekete István<\/font> író, számos ifjúsági könyv és állattörténet írója. Jókai mellett, minden idők legolvasottabb magyar írója. 2002 decemberéig legalább 8 700 000 példányban adták ki műveit magyar nyelven. Külföldön tíz nyelven, 12 országban, 45 kiadásban jelen- tek meg könyvei. Fia szerint apja az írásaiból kiérződő antikommunizmus, antiliberalizmus, antikozmopolitizmus és az előbbiekkel szemben álló nemzeti érzés, hazaszeretet, kereszténység, istenhit miatt vált vörös posztóvá a párt által irányított irodalmi vezetés szemében, ezért próbál- ták munkásságát kicsinyíteni, elhallgatni, ifjúsági regényírónak titulálni.", "1975. január 26-én hunyt el Máriássy Félix<\/font> magyar filmrendező, főiskolai tanár, vágó, forgatókönyvíró; a Filmfőiskolák Nemzetközi Szervezetének elnöke, a Magyar Film- és Televízióművészeti Szövetség titkára. Húszéve- sen jelentkezett a Hunnia Filmgyárba gyakornoknak, vágóként és forga- tókönyv íróként is működött a kor neves filmrendezői mellett. A Valahol Európában elkészítésében és a Talpalatnyi föld vágásában közreműködött. 1945-től a Magyar Fimgyártó Rt. számára dokumentum filmeket készített. Első nagy játékfilmjét a Szabónét 1949-ben a munkásélet és a mindennapi problémák, gondok ábrázolása ihlették. Forgatókönyveit általában a fele- sége, Máriássy Judit írta. Korrajz a következő két filmje is, a Kis Katalin házassága és a Teljes gőzzel. 1954-ben késztette el a Rokonok-at Móricz Zsigmond regényéből.", "1860. január 27-én hunyt el Bolyai János<\/font> az egyik leghíresebb magyar ma- tematikus, a geometria Kopernikusza, az erdélyi tudományosság legkie- melkedőbb képviselője. 1831-ben megjelent Appendix című művével megalkotta a nemeuklideszi geometriát, amelyek nélkülözhetetlen alapot jelentettek a 20. század fizikai elméletei számára. Ő maga is szorgalmazta egy nemeuklidészi alapokra helyezett mechanika kidolgozását, azaz majd- nem egy évszázaddal Einstein előtt megfogalmazta Einstein gravitációér- telmezésének a célkitűzését. A komplex számok, a számelmélet, illetve az algebrai egyenletek témakörében folytatott kutatásai kéziratban ma- radtak ugyan, és csak jóval később kezdődött meg feldolgozásuk, azonban mai szemmel nézve is igen figyelemre méltóak.", "1805. január 28-án hunyt el Csokonai Vitéz Mihály<\/font> költő. Csokonait a magyar irodalom egyik legjelentősebb költőjeként tartják számon. Tanárai a jövő tudósaként emlegették, poeta doctus-nak, és poeta natus-nak is nevezték. A 18. és a 19. század fordulójának magyarországi viszonyai közepette lenyűgöző tájékozottsággal rendelkezett a kor gondolkozását, irodalmát, politikáját illetően egyaránt. Bár jelentőségét, éppen e körülmények miatt Európa nem ismerte föl, a magyar irodalomban rövidesen elfoglalta méltó helyét. Csokonai Vitéz József seborvos, református főiskolai tanár és Diószegi Sára fia. Anyja, Diószegi Mihály szűcsmester lánya, férje 1786. február 20-án bekövetkezett halála után árva gyermekeinek ellátására kosztos diákokat vállalt. 1805-ben érte a halál Debrecenben. Mihály a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumában tanult, ahol 1785. április 18-án, az alsóbb osztályok elvégzése után, a felsőbbekbe lépett.", "1899. január 29-én hunyt el Páger Antal<\/font> magyar színművész. Iparoscsa- ládban született Makón, édesapja, Páger Sándor csizmadia volt, édesanyja Czimbrik Rozália, aki jegyszedőként dolgozott a makói Hollósy Kornélia színháznál, fiát gyakran elvitte az előadásokra. Hét testvére közül négy korán meghalt. Sikerei ellenére igazi otthonra nem talált az emigrációban és sokszor gondolt a hazatérésre. Végül kormányengedéllyel 1956 augusz- tusában érkezett meg Budapestre, rettegve a várható megaláztatásoktól. Hamar kiderült, hogy népszerűsége múlhatatlan, első színházi fellépésén a közönség hatalmas tapsviharral fogadta. Második fénykorában több mint száz tévéjáték és film főszerepét játszotta el, miközben szinte haláláig a Vígszínház színpadán volt, utoljára a Kőműves Kelemen Vándorának éne- kes-táncos szerepében láthatta a közönség.", "1818. január 30-án született Görgey Artúr<\/font> 1848-49-es honvédtábornoka, hadügyminiszter, a szabadságharc idején több alkalommal a honvédsereg fővezére. Görgey 1848 kora tavaszán jelentkezett Pesten a haza megvé- désére és felajánlotta szolgálatait a magyar kormánynak, ekkor a forrada- lommal szembeni rokonszenve miatt, elhagyta családnevéből az osztrák befolyásoltságú nemesi y-t. A végrendeletében ez miatt a Görgei Arthur név szerepel. Síremlékén azonban Görgey Arthur névalak őrzi a magyar szabadsághős nevét. A budai várnegyedben felállított szobrának felirata ugyanakkor Görgey Artúr. Az Életem és működésem Magyarországon 1848- ban és 1849-ben című művének címlapján a Görgey Artúr név szerepel.", "2005. január 31-én hunyt el Tar Sándor<\/font> József Attila, Márai Sándor-díjas író, szociográfus. Több tucatnyi elbeszélése, novellája látott napvilágot, de írt regényeket és szociográfiai munkákat is. Elbeszélései a perifériára szorult emberek sorsát örökítik meg, akiket maga alá gyűrt a kilá- tástalanság és a nyomor. A rendszerváltozás vesztesei ők: munkanélküliek, kiszolgáltatottak, betegek. Figurái többnyire egyszerű, tanulatlan embe- rek, ám gyakran ábrázol magasabb végzettséggel rendelkezőket is, akiket a valóság végül rádöbbent erőfeszítéseik haszontalanságára. Művei francia, finn és német kiadóknál is megjelentek.","") } if (ho==2) if ((ev!=2012) && (ev!=2016) && ev!=1996) { var napok=new initArray( "1878. február 1-én született Hajós Alfréd<\/font> magyar építészmérnök, gyors- úszó, labdarúgó, labdarúgó-játékvezető, újságíró, a magyar labdarúgó-válogatott volt szövetségi kapitánya, az első magyar olimpiai bajnok. A sportsajtó által adományozott beceneve a magyar delfin. Budapesti sze- gény családból származott. Miután a Műegyetemen oklevelet szerzett, Alpár Ignác irodájában, majd Lechner Ödönnel dolgozott. 1907-ben nyitott önálló irodát. Kezdetben szecessziós, majd eklektikus, később konstruktív, modern stílusban alkotott. A Magyar Úszó Egyesület tagjaként volt egye- sületi sportember. Az 1896. évi nyári olimpiai játékokon Athénban, az első újkori olimpiai játékokon, 11 fokos tengervízben megrendezett ver- senyen megnyerte mind a 100 m-es - vízből indulva -, mind pedig az 1200 m-es - hajóról a partra úszva - gyorsúszószámot, ezzel ő szerezte a magyar sport első és második olimpiai győzelmét nem aranyérmét, hiszen akkor még ezüstérem járt a győztesnek. Nem hivatalos Európa-bajnok, 1895-ben 100 méter gyorson, örökös magyar bajnok.", "1871. február 2-án hunyt el báró Eötvös József <\/font> író, miniszter, a Magyar Tu- dományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság elnöke, Eötvös Loránd fizikus apja. Középiskolai tanulmányait a Királyi Katholikus Egyetemi Főgimnázi- umban végezte. Egyetemi tanulmányait pedig a pesti egyetemen bölcselet és történelem szakokon. Szoros barátságba került Szalay Lászlóval, aki megerősítette irodalmi hajlamait. Jelen volt az 1832. évi országgyűlésen Pozsonyban, azalatt ügyvédi vizsgát tett. Már 1831-ben aljegyző lehetett Fejér megyében, 1835-ben pedig a magyar udvari kancelláriához került, ahol 1836-ban fogalmazói állást kapott. 1837-ben az eperjesi kerületi tábla közbírája lett. 1836-1837-ben beutazta Németországot, Svájcot, Hollandiát, Franciaországot és Angliát. Már utazásának megkezdése előtt levelező tagjává választotta az Akadémia. Az Akadémia rendes tagjává 1839. november 23-án választotta. A későbbiekben 1855-ben másodelnök- ké, 1866. március 18-án pedig elnökké nevezi ki. Irodalmi munkásságának kezdete, kiváltképp a Karthausi című regénye nagy elismerést szerzett neki úgy az irodalomban, mint a közéletben. 1838. november 25-én a Kisfaludy Társaság is tagjának választotta, amelyet 1847-ben megújított, végül 1860. május 24-én elnökké választották. 1861-től komolyan részt vett a politikai életben. Pest városa országgyűlési képviselővé választotta, május 17-én mondta el híres beszédét a válaszfelirati vitában, amelyben európai álláspontról határozta meg teendőinket. Az országgyűlés azonban sikertelen volt, feloszlott, Eötvös pedig újra visszatért az irodalomhoz.", "1845. február 3-án született gróf Károlyi István<\/font> politikus, a Magyar Tudo- mányos Akadémia igazgatósági tagja. Liberális eszmei világú, többnyire pártonkívüli politikusként, országgyűlési képviselőként 1887-től vett részt a magyarországi közéletben. Tanulmányait követően, 1865-ben Firenzébe utazott, ahol anyja, gróf Zichy Karolina szalonjában ismeretsé- get kötött a helyi magyar emigráció vezéralakjaival. 1866-tól az olasz kormány alá rendelt Magyar Légióban szolgált Klapka György tábornok segédtisztjeként. A légió 1867. évi feloszlatását követően bátyjával, Károlyi Tiborral közösen ők felügyelték a hazatérő magyarok útját, de a határon az osztrák rendőrség letartóztatta, s csak Bismarck porosz miniszterelnök közbenjárására kerülte el a haditörvényszéki felelősségre vonást. Rövid párizsi tartózkodást követően még 1867-ben hazatért, átvette a nagykárolyi Károlyi-uradalom igazgatását és bekapcsolódott Szatmár vármegye politikai életébe. 1887-ben pártonkívüli független jelöltként a nagykárolyi választókerület országgyűlési képviselője lett. 1892-től négy éven keresztül a Szabadelvű Párt frakciójában foglalt helyet, majd 1896-tól ismét pártonkívüliként vett részt a parlamenti munkában. Az 1904. november 18-ai, zsebkendőszavazás néven elhíresült parlamenti botrány - az ellenzéki obstrukció letörésére erőszakosan keresztülvitt házszabály-revízió - tiltakozásra késztette, csatlakozott a Függetlenségi és Negyvennyolcas Párthoz és 1905-től haláláig ismét Nagykároly országgyűlési képviselője volt e párt színeiben.", "1652. február 4-én hunyt el Rákóczi Zsigmond<\/font> I. Rákóczi György erdélyi fejedelem és Lorántffy Zsuzsanna fia, II. Rákóczi György öccse. Sáros- patakon, majd Gyulafehérváron tanult. Tehetséges és érdeklődő diák volt, kedvenc tanítványa Johann Friedrich Bisterfeldnek és kedves gyermeke anyjának, Lorántffy Zsuzsannának. Leveleiből tudjuk, hogy elsősorban a filozófia érdekelte, ám részt vett Bisterfeld mellett a diplomáciai tárgya- lásokban is. 1643-tól a székelyek generálisa. 1647-től az Erdélyhez csatolt hét vármegye kormányzója. 1648-ban apja halála után anyjával együtt Sárospatakra költözött. Bár apja a lengyel királyságot szánta neki, ő a lengyelországi tervek helyett a nyugati szövetség mellett döntött, és feleségül kérte Henrietta Mária pfalzi hercegnőt, V. Frigyes pfalzi választófejedelem, utóbb (1619-20) cseh király és Stuart Erzsébet leányát. Ezzel csatlakozott a Poroszország körül kialakult szövetségi rendszerhez. Esküvőjüket 1651. április 4-én tartották Sárospatakon. Az esketést Comenius végezte, aki az előző évben érkezett az országba. Úgy tűnt, újra feléledhet egy Habsburg-ellenes szövetség a harmincéves háború után alig pár évvel, és ebben fontos szerep jutott volna a fiatalabbik Rákóczinak, aki 1651 őszén Sárospatakon a svéd királynő követével tárgyalt, sőt Pálffy Pál nádor is felajánlotta neki támogatását. A tervezgetéseknek azonban véget vetett 1652. február 4-én Rákóczi Zsigmond tragikusan korai halála, aki - 5 hónappal korábban elhunyt feleségéhez hasonlóan - himlőjárvány áldozata lett.", "1788. február 5-én született Kisfaludy Károly<\/font> költő, drámaíró, festő. A re- formkori irodalmi élet fő szervezője, az Aurora szerkesztője, az Aurora- kör elindítója, a magyar novella egyik első meghonosítója. 1799-ben Győrbe ment a bencések gimnáziumába, hol eleinte szorgalmasan tanult, de csakhamar elhanyagolta a tanulást, ezért megbuktatták. Apja ekkor kivette az iskolából, és a Győrött éppen megnyílt katonai nevelőintézetbe adta. Innen egy év múlva 1804-ben Pestre került, ahol. október 1-jén mint kadét katonának állt. 1805. szeptember 1-jén zászlótartó lett, küzdött a Napóleon elleni csatákban, és részt vett a Caldierónál kivívott győzelem- ben. 1810-ben beleszeretett Heppler Katalinba, egy elszegényedett öz- vegyasszony leányába. Hogy elvehesse, ki akart lépni a hadseregből, de szigorú apja mindezt ellenezte. 1811 augusztus 15-én a szolgálatból kilé- pett, s hazament Tétre. 1812 februárjában elhagyta Vönöcköt, és Bécsbe készült, hogy a festészetben kiképezze magát. Tanulmányait a művészeti akadémián pénzzavarai nehezítették. Pozsonyba utazott, és két hónap múlva ismét visszatért Bécsbe. Szorgalmasan dolgozott, hogy megélhessen, és különösen arcképfestésre adta magát, majd a rézmetszést is megta- nulta. Végül adósságai felszaporodtak, és Bécsben maradását lehetetlenné tették. Negyedfél év bécsi tartózkodás után Itáliába ment és festészetből élt. Pesten inkább költő volt, mint festő, 1820 elején már 16 kész szín- darabja volt.", "1988. február 6-án hunyt el Sidó Ferenc<\/font> kilencszeres világbajnok aszta- liteniszező, labdarúgó, edző, sportvezető. Számos sportágban és egyesü- letben versenyzett. Pályafutását 1935-ben a Pozsonyi TE asztalitenisze- zőjeként és labdarúgójaként kezdte. 1943-tól 1944-ig a DVTK labdarúgó- csapatának kapusa volt, 1946-tól 1947-ig az Elektromos csapatában röplabdázott. 1940-ben az UTE asztaliteniszezőjeként került be a magyar válogatottba. Több alkalommal váltott egyesületet[1], de 1947-től kezdve már csak ebben a sportágban versenyzett. A második világháború utáni magyar asztaliteniszezés meghatározó egyénisége. 1940-től 1961-ig összesen százkilencven alkalommal szerepelt a magyar válogatottban, ez idő alatt a világbajnokságokon összesen huszonhat érmet - köztük kilenc aranyérmet - nyert. Az 1953. évi bukaresti világbajnokságon egyesben, férfi párosban és vegyes párosban is világbajnoki címet szerzett. Itt elért világbajnoki címe egyben pályafutása legjobb egyéni eredménye is. 1958- ban a sportág első Európa-bajnokságán tagja volt az Európa-bajnokságot nyert magyar csapatnak. Az aktív sportolástól az 1961. évi pekingi világbajnokság után vonult vissza.", "1920. február 7-én született Vitéz Dr. Béres József<\/font> Széchenyi-díjas kutató, a Béres Csepp megalkotója. Kezdetben gyári munkás Záhonyban a fűrész- telepen, majd 1938-1940 között kertészetet tanul a Duna-Tisza közi Me- zőgazdasági Kamara Kertmunkásképző Iskolájában, Kecskeméten. 1941-ben bevonul katonának, közben középiskolai levelező tanulmányokat folytat a kassai II. Rákóczi Ferenc Premontrei Gimnáziumban. 1954-1963 között az Állami Mezőgazdasági Gépállomás kisvárdai laboratóriumát vezeti. Közben 1961-1965 között a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaság-tudományi Karán egyetemi tanulmányokat végez, 1965-ben diplomázik agrármérnökként. Széles érdeklődésére jellemző, hogy 1955-1972 között talajtani, analitikai, talajgenetikai, térképszerkesztési, üzemtani, kórélet- tani, környezetvédelmi, kemizálási, tápanyag-gazdálkodási tanfolyamokat végez. Általános élettanból és agrobiokémiából szerzett Summa cum laude doktori címet 1968-ban. 1973-1976 között a Kisvárdai Járási Kórház laboratóriumában másodállásban dolgozik. 1972-ben alkotta meg a nyom- elemeket komplex formában tartalmazó humángyógyászati készítményt, amely később Béres Csepp néven vált közismertté. Elismertetéséért szélmalomharcot vívott. Bár sok ezren könyörögve fordultak hozzá a gyógyszerért, de a hatóságok börtönnel fenyegették, ha terjeszti a készítményt. A segítő szándék és a börtön közötti csapdahelyzet igen megviselte. 1975-ben kuruzslás vádjával bűnvádi eljárás indul ellene, de 1976-ban bejelenti a szabadalmat. 1978-tól forgalomba is kerülhet, gyógy- hatású készítményként. 2000-ben hivatalosan is gyógyszerré nyilvá- nították.", "1934. február 8-án hunyt el Móra Ferenc<\/font> író, újságíró, muzeológus. Sze- gényparaszt családból származott, atyja Móra Márton foltozó szűcslegény, majd mester, anyja Juhász Anna kenyérsütő asszony. Tanulmányait - a család szegénysége miatt - nehéz körülmények között végezte. A buda- pesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de csupán egy évig tanított mint segédtanár a Vas vármegyei Felsőlövőn. Innen még a század elején mint a Szegedi Napló munkatársa került Szegedre. A lapnak 1913-1919 között főszerkesztője volt, majd haláláig állandó munkatársa maradt. Ez volt jóformán az egyetlen hírlap, amely nem állt a világháborús propaganda szolgálatába. Pályáját versírással kezd- te, később is írogatott verseket. Elbeszéléseiben és regényeiben a pa- rasztság kiszolgáltatottságának egyik legérzékenyebb ábrázolója. 1905-ben ismerkedett meg Szegeden Pósa Lajossal, aki az ifjúsági irodalom felé fordította érdeklődését. 1905-től Az Én Újságom c. gyermeklapba írt, 1922-ig több mint ezer írása jelent itt meg. Ifjúsági művei, amelyeknek ihlető anyagát gyermekkori élményei szolgáltatták a magyar ifjúsági irodalom klasszikusává tették. Meleg barátság fűzte Juhász Gyulához. Művei több idegen nyelven is olvashatók.", "1775. február 9-én hunyt el Bolyai Farkas<\/font> magyar matematikus, a Magyar Tudós Társaság tagja. A sokoldalú tudós más tudományterületekkel illetve művészetekkel is foglalkozott, és gyakorlati téren is tevékenykedett. Saját korában művei csak szűk körben váltak ismertté, így több kutatási eredménye más matematikusok nevén került be a matematika történetébe, őt magát a nemeuklideszi geometriák előfutárakánt tartják számon. Több mint fél évszázadig dolgozott a marosvásárhelyi református kollégium matematika-, fizika- és kémiaprofesszoraként, ez idő alatt ren- geteget tett a korszerű természettudományos ismeretek elterjesztéséért. 1781-től a nagyenyedi kollégiumban tanult, ahol kitűnt különleges tehetségével. Rövid idő alatt megtanult latinul, görögül, héberül, románul, később németül, angolul, franciául és olaszul. Kilencéves korában bármely témáról latin verset rögtönzött. Felfigyelve tehetségére, báró Kemény Simon fia mellé vette tanulótársnak és oktatónak, így 1788-ban a fiú Marosvécsre került a bárói kastélyba. 1790-től a kolozsvári református kollégiumban tanult. Kolozsvári tanulóévei alatt kipróbálta a színész- kedést, rajzolt és festett, de a festészetről gyenge szeme miatt orvosi tanácsra lemondott. Kolozsváron ismerkedett meg Benkő József kirurgus lányával, Zsuzsannával, akit hamarosan feleségül vett és Domáldra költöz- tek. 1804-ben a marosvásárhelyi kollégium matematika professzorának hívták meg. Bolyai Farkas 1851-ben, 76 évesen ment nyugdíjba, hátralevő éveit visszavonultságban élte le.", "1807. február 10-én született gróf Batthyány Lajos<\/font> államférfi, Magyaror- szág első alkotmányos miniszterelnöke. Édesapja gróf Batthyány József Sándor, édesanyja a köznemesnek született Skerlecz Borbála volt. Lajos volt a második gyermekük. Röviddel születése után anyja különvált apjától, és Bécsbe költözött a két gyerekkel. Miután apja meghalt, anyja megkaparintotta az akkor öt éves Lajos hatalmas örökségét. Lajost eleinte házitanító tanította, majd anyja visszaküldte Bécsbe, a Klinkowström-féle nevelőintézetbe, így sokáig szinte árvaként nőtt fel, és dacos, nehezen kezelhető gyerekké vált. A zágrábi jogi akadémián tanult. 1826-ban katonatisztnek állt, és kadétként négy évre Olaszországba ment. Eközben diplomázott. Katonaként meglehetősen könnyelmű életet élt, és örök- ségére várva nagy adósságot halmozott fel. 1830-ban a főrendi ház tagja lett, és e minőségében jelen volt a koronázási országgyűlésen, de eleinte semmilyen politikai szerepet nem játszott. Komolyabb politikai szerepet először az 1839-1840-es pozsonyi országgyűlésen töltött be, mint a főren- di házban az ellenzék vezére. E csoport számára határozott reformprog- ramot fogalmazott meg, és az ő javaslatára kezdték 1840-ben gyorsírásos naplóban rögzíteni a felsőház eseményeit. Eleinte maradéktalanul osztotta Széchenyi István gróf gazdasági és politikai nézeteit is. Már a harmincas évek elején azok közt volt, akik kezdeményezték a lónemesítést, majd lóversenyek rendezésével serkentették az állattenyésztést, lerakva ezzel a magyar gazdasági egyesület alapjait. V. Ferdinánd király 1848. március 17-én őt bízta meg az első magyar minisztérium megalakításával.", "1898. február 11-én született Szilárd Leó<\/font> fizikus. Az első, aki felismerte, hogy nukleáris láncreakció létrehozható. Leó koraérett gyermek volt. 13 éves korában elkezdett a fizika iránt érdeklődni. 1908-tól 1916-ig a VI. kerületi Reáliskolába járt Budapesten. 1917-ben behívták az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregébe tüzérnek. Később tisztképzőbe került, de sorozatos influenzája miatt tartalékos állományba helyezték és leszerel- ték az első világháború végén. A Műszaki Egyetemen kezdte meg tanul- mányait, de a politikai feszültség és a megfelelő oktatási lehetőség hiánya miatt 1919-ben, öccsével Berlinbe költözött. A Reichstag felgyújtása után elérkezettnek látta az időt és felszállt a bécsi gyorsra. 1930-as évek közepén és fontolóra vette, hogy itthagyja Európát, mivel a háború lehe- tősége egyre inkább körvonalazódott. 1938 szeptemberében a müncheni egyezmény idején egy előadáson vett részt az Egyesült Államokban, s látva Anglia politikai gyengeségét Németországgal szemben, eldöntötte: New Yorkba költözik. New Yorkban a Columbia Egyetemen, a Pupin labora- tóriumban Walter Zinn-nel dolgozott együtt a neutronemisszió kutatá- sában. Rájött, hogy az irídium nem alkalmas a láncreakcióhoz, és az uránt kezdte vizsgálni. 1939. október 21-ére hívták össze az Uranium Commit- tee első találkozóját, melyen Szilárd, Teller és Wigner vett részt. A Man- hattan terv közben Szilárd gyakran volt csalódott a kormány nehézkes adminisztrációs és biztonsági előírásai miatt. Rengeteg feljegyzés, ami ebből az időből származik, utal erre az aggodalmára. Az új fegyver előállításához egy szigorúan őrzött új-mexikói katonai területen, Los Alamosban került sor. Ide azonban Szilárd Leót már nem hívták meg, ő Chicagóban maradt.", "1903. február 12-én született Rideg Sándor<\/font> József Attila-díjas és Kossuth- díjas magyar író. Öt elemit végzett csikós volt. 1919-ben vöröskatonának állt. A Tanácsköztársaság bukása után Budapesten gyári munkás, később MÁV-altiszt volt, majd pékmesterséget tanult. A munkásmozgalomban való részvétele során több ízben letartóztatták, 1927 júliusában a lakásán titkos nyomdát foglaltak le. 1944-ig állandó rendőri felügyelet alatt állt, majd koncentrációs táborba hurcolták. 1945-1947 között a csepeli Szabad- kikötő üzemi bizottságának elnöke, azután több évig a néphadsereg írói csoportjának tagja volt. 1931-től jelentek meg novellái a Népszava, a Korunk, a Magyarország és a Híd című lapokban, illetve folyóiratokban. Első regényében, az Indul a bakterházban, amelyet 1939-ben a Népszava közölt folytatásokban, már megmutatkozott írói egyénisége: élénk me- sélőkedve és szocialista szemlélettől áthatott eredeti humora. Író tehet- sége csak 1945 után bontakozott ki teljesen.", "1886. február 13-án született Csűry Bálint<\/font> nyelvész, nyelvjáráskutató, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A magyar nyelvjáráskutatás egyik legjelentősebb alakja. Módszertani újításaival és tudományszervező tevékenységével sokat tett a hazai dialektológia tudományának 1930-as évekbeli fellendüléséért. 1938 után a debreceni Magyar Népnyelvkutató Intézet alapító igazgatója volt. Középiskoláit Szatmárnémetiben végezte, majd 1911-ben magyar-latin szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen. 1910-től 1932-ig a kolozsvári református kollégium tanára volt, egyidejűleg 1920-1921-ben a református tanítóképző intézetben, 1922-1923-ban a Marianumban is előa- dott. Pedagógusi munkájával párhuzamosan továbbtanult a kolozsvári egye- temen, s 1917-ben bölcsészdoktori képesítést szerzett. 1930-ban a magyar népnyelv tárgyköréből habilitált, és a budapesti Pázmány Péter Tudomány- egyetem magántanára lett. 1932-ben nevezték ki a debreceni Tisza István Tudományegyetemre a magyar nyelvészet és a finnugor összehasonlító nyelvészet rendkívüli tanárává, majd 1934-ben rendes tanárrá lépett elő. Egy tanéven keresztül, 1937-1938-ban a bölcsészettudományi kar dékáni tisztségét is ellátta. 1938-tól haláláig az általa szervezett és alapított debreceni Magyar Népnyelvkutató Intézet igazgatója volt.", "1932. február 14-én született Csermák József<\/font> olimpiai bajnok kalapács- vető. A nemesgulácsi kőfejtő csilléseként, tizenhét évesen vett először kezébe atlétikai dobószámban használt kalapácsot, de hamar kiütközött tehetsége. 1950-től a a Tapolcai Vasutas SK versenyzőjeként kezdett aktívan sportolni, 1952-ben már a magyar válogatott tagjaként olimpiai bajnok és világcsúcstartó 60,34 méterrel. Ő a világon az első kalapácsvető, aki hatvan méteren felül dobott. Egyéni legjobb eredményét - 64,23 métert - 1960-ban dobta. Több egyesületben versenyzett, 1951-től a Tapolcai Lokomotív, 1955-től a Tapolcai Törekvés, 1957-től a MÁV TIAC atlétája. A sportolás mellett, 1957-ben érettségizett. 1956-ban, a melbourne-i olimpia megnyitóján ő vitte a magyar csapat zászlóját. Az 1960-as római olimpián is indult, de nem ért el helyezést. 1952 és 1961 között 44-szeres magyar válogatott volt. Aktív pályafutását 1962-ben fejezte be. 1967 és 1970 között a magyar atlétaválogatott dobóedzője volt. Tanítványai közül Zsivótzky Gyula az 1968. évi olimpián bajnoki címet nyert. 1989-ben a MOB tagja lett. 1993-ban sportpályafutása elismeréséül megkapta Magyar Köztársasági Érdemrend arany fokozatát.", "1880. február 15-én hunyt el Farkasházy Fischer Móric<\/font> porcelánfestő, por- celángyáros, a herendi porcelángyártás felvirágoztatója. Tatán, a Kossuth- téren álló, 18. század végén épült barokk stílusú manzárdtetős házban született. 1824-ben vette át tatai majolikagyárat Schlögl János Györgytől, s a ház melletti földszintes épületben alakítottak ki helyet az égetőke- mencéknek. a Pápán jól jövedelmező keménycserépgyár bérlője volt. 1839-ben betársult az akkor még manufaktúraként működő herendi porcelángyárba, amit Stingl Vince keramikus alapított 1826-ban. Egy év múlva, 1840-től egyedüli tulajdonosa lett a gyárnak. Egy év alatt felépí- tette a herendi gyár épületeit és a gyártáshoz szükséges legfontosabb be- rendezéseket, a tüzelőszert és a szükséges nyersanyag nagy részét pedig Herend vidéke szolgáltatta. Miután sikerült megfelelő keményporcelánt előállítani, a tökéletesség és a minőség a herendi porcelángyártás védje- gyévé vált. Ezzel európai hírnévre tett szert a herendi gyár. Termékeiket az 1842-es Első Magyar Iparmű Kiállításon, ahol Kossuth Lajos méltatta a porcelánokat, az 1845-ös bécsi kiállításon, az 1851-es londoni I. Világ- kiállítás, az 1853-as New York-i, az 1855-ös Párizsi Világkiállításon is be- mutatták. Az 1851-es londoni, valamint az 1867-es párizsi világkiállításon begyűjtött elismeréseknek köszönhetően a megrendelők között nem csak vagyonos emberek voltak, hanem az európai uralkodóházak tagjai. 1865- ben I. Ferenc József császár a porcelán művészetben elért eredményei és érdemei jutalmául nemesi rangra emeli, a Fischer család előneve: farkas- házi. Az 1867-es Párizsi Világkiállításról elhozza az aranyérmet a herendi porcelán, Fischer Mór pedig a francia becsületrend kitüntetését is megkapta.", "1811. február 16-án született báró Wenckheim Béla<\/font> magyar politikus, miniszterelnök. Báró Wenckheim József és második felesége, báró Orczy Terézia gyermeke. Igen fiatal korában vármegyei szolgálatban képezte magát a közpályára. Békés vármegye jegyzőkönyveiben igen sűrűn találjuk az ő jegyzéseit. Már 21 éves korában táblabíróvá választották és még harminc éves sem volt, mikor első alispánja lett Békés vármegyének. Két év múlva, 1839-ben követül küldték az országgyűlésre, ahol a reform- pártban jó nevű szónoknak ismerték. 1848-ban az új magyar kormány Békés vármegye főispánjává nevezte ki és ugyanezen időben István főherceg nádornak is udvarmestere lett. A szabadságharcban részt vett és e miatt menekülnie kellett, s mikor amnesztia útján hazakerült, 1860-ban kezdett újra szerepelni. 1865-ban újra békési főispán lett, majd a kiegyezés után, 1867. február 20-tól 1869. október 21-ig gróf Andrássy Gyula kormányában belügyminiszter. Vesebaja miatt két év múltán visszavonult, és csak 1871. május 19-től vállalta el a király személye körüli miniszterséget, amelyet a Lónyay-, Szlávy- és Bittó-kormányokban is megtartott, egészen 1879. június 7-ig. 1875. március 2. és október 20. között, a fúzió ideje alatt miniszterelnök volt. Kormányában Tisza Kálmán volt a belügyminiszter. 1878. október 11. és 1878. december 5. között belügyminiszter volt.", "1998. február 17-én hunyt el Wass Albert<\/font> erdélyi magyar író és költő. Ma- gyarországon csak halála után fedezték fel az erdélyi magyar irodalom nagy alakját. Egyik leghíresebb könyve a Kard és kasza, amelyben több generáción keresztül tekinti át a magyar történelmet saját ősi nemzetsé- gének történetén szűrve, 1050-től egészen a jelenkorig. 1944-től Német- országban, majd 1952-től haláláig az Amerikai Egyesült Államokban élt. Nicolae Ceauşescu elnökségének éveiben Romániában könyveit betiltot- ták. 1985 őszén Wass Albert értesítést kapott az Interpoltól, hogy Nicolae Ceauşescu szekuritate ügynököket küldött át Amerikába, mint diploma- tákat a washingtoni követség és a clevelandi konzulátus mellé.", "1825. február 18-án született Dr. ásvai Jókai Móric<\/font> regényíró, a - nagy magyar mesemondó -, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja, a Petőfi Társaság elnöke, a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja. Eredetileg Jókay Móricnak hívták, mivel Móric néven anyakönyvezték. Egy anekdota szerint írótársa, Tóth Lőrinc címzett először egy levelet Jókay Mór úrnak, amin Jókai kezdetben bosszanko- dott, s frappáns válaszul ő maga is Tóth Lőr úrnak címezte leveleit. Később Petőfi noszogatására kezdte az irodalmi életben a Jókay Mór nevet használni. 1848. március 15. után nevében az y-t i-re cserélte, ezzel is je- lezte, hogy nem akar élni a nemesi származás előnyeivel, így legismertebb regényei már Jókai Mór néven jelentek meg. A magyar romantikus próza legnagyobb alakja. Indíttatást Dumas, Sue, Victor Hugo regényei adták. A hatalmas életművet nem lehet azonban egyetlen stíluskategóriával karakterizálni. Bori Imre kutatásai mutatták ki, hogy művei sokféle szállal kapcsolódnak a romantikát követő új irányzatokhoz is. Az impresszionista tájfestészet elemeit láthatjuk a Mire megvénülünk piktúráiban. Több Jókai-regény fontos szervezőelve a naturalizmus által oly kedvelt átörök- léstan. A naturalizmus által kedvelt folklórmotívumok, illetve a fonog- rafikus hűség jellemző a Szegénygazdagok, Az új földesúr című regényeire. Nehezen szétválasztható egymástól a késő-romantika és a szecesszió világ- képe. Az arany ember nemcsak a magyar romantikus próza legkiemelke- dőbb alkotása, hanem sok szempontból az első magyar szecessziós regény is. Azzá teszi az elvágyódás és kiábrándultság motívuma, Senki szigetének Édenkertet idéző túlburjánzó leírása, a kétféle szerelemkép, a lefoj- tottságában túlfűtött erotika.", "1970. február 19-én hunyt el Révay József<\/font> klasszika-filológus, író, költő, műfordító, irodalomtörténész. Az elemi iskolát Vácott, a gimnázium első három osztályát a szegedi, a negyediket a temesvári piarista gimnázium- ban végezte. Ezután, 1895-ben belépett a piarista rendbe. A novicátus után kispapként fejezte be a gimnáziumot Kecskeméten, majd Budapesten tanult teológiát a Kalazantinumban, és ezzel párhuzamosan latint és görögöt az egyetem bölcsészkarán. 1902-ben latin-görög szakos diplomát szerzett, és szerzetesi örökfogadalmat tett, majd helyettes tanárként Nyitrán és Nagykanizsán tanított egy-egy évet. Igazi szerzetesi hivatása saját bevallása szerint sohasem volt, csak elhunyt édesanyja kérésére lett piarista, és mindig is világias életet élt. 1904. április 25-én letette a tanári vizsgát is, majd pappá szentelése előtt kilépett a rendből.Továbbra is vidéki gimnáziumokban tanított, Sopronban, Szabadkán, Késmárkon. Eközben evangélikus vallású lett és megnősült. Első felesége Korniss Piroska volt, két fiuk született, de a házasság hamar fölbomlott. Versei 1901-től jelentek meg különféle lapokban, írt ifjúsági színdarabokat is, később pedig elsősorban ókortudományi műveket. Ókortudományi kutatások céljából több hosszabb tanulmányúton volt, 1908-ban Berlinben, 1912/1913-ban Rómában és Berlinben, majd 1914-ben Münchenben és Leydenben. 1914-ben fél évig a debreceni református bölcsészeti akadé- mián tanított, majd újból Késmárkra került, ahol 1915-ben újból megnő- sült, Zuber Mariannát vette feleségül. 1917-től a budapesti Veres Pálné Gimnázium tanára, majd 1918/1919-ben igazgatója volt. A Tanácsköztár- saság alatt egyetemi tanár lett, és a Közoktatásügyi Népbiztosság közép- iskolai ügyosztályát vezette, ezért 1920-ban állásvesztésre ítélték. 1943- ban megkapta a Baumgarten-díjat.", "1844. február 20-án született Munkácsy Mihály<\/font> magyar festő. Munkácsy mélyről küzdötte fel magát, az asztalos legényből híres festő lett, aki ha- talmas méretű vásznaival az egész világot meghódította. A kor legnagyobb szociológusa is volt egyben, az európai és a magyar társadalom falusi és városi közösségeinek kiváló ismerője. Tanulmányozta és nagy műgonddal lefestette a sorsukba beletalált embereket. 1868-ban Düsseldorfban is tanult, ahol együtt bérelt lakást és műhelyt Paál László festőművésszel. A nagy festő elődök közül leginkább Rembrandt holland festő munkái iránt lelkesedett, a kortárs impresszionista festők munkáit nem értékelte, Munkácsy a saját útját járta.", "1932. február 21-én hunyt el Gulácsy Lajos Kálmán<\/font> festőművész. Lénye- gében autodidakta volt. Már 1899-ben bemutatták A szegénység laka című képét a Műcsarnokban. A budapesti Mintarajziskolában tanult két félévet, 1900-1901 közt, mesterei Balló Ede és Lóránfi Antal voltak. 1902-ben Rómában, majd Firenzében, 1906-ban Párizsban járt tanulmányúton. Többször visszatért Olaszországba. Számos képén festette meg az olasz városok középkori, reneszánsz hangulatát. Művészetére nagy hatással voltak az itáliai kisvárosok és művészek. Korai művein a preraffaeliták és a szimbolikus szecesszió, míg késői alkotásain az expresszionizmus hatása látszik, az 1910-es évek közepétől jelentkező vízióinak megfestése a szürrealizmus előfutárává avatják. Első gyűjteményes kiállítását az Uránia műkereskedésben mutatta be Márffy Ödön képeivel együtt 1907-ben. 1908-ban kapta meg a Ferenc József díjat, mely 4000 korona jutalommal járt. 1909-ben Nagyváradon állította ki műveit a MIÉNK és a nagybányai iskola festőivel, Rippl-Rónai József, Berény Róbert, Czigány Dezső, Czóbel Béla, Kernstok Károly és Tihanyi Lajos képeivel. Mint grafikus is figyelemre méltó, főleg nagy műveinek vázlatát készítette el először grafikus formában. Mint a legtöbb festőnél, nála is innen származik a kiváló kompozícióteremtő képesség. Leghíresebb a Francesca da Rimini és Paolo Malatesta c. akvarellje 1903-ból, e művét egyszerűen Paolo és Francesca címen emlegetik. A háború kitörésekor Velencében idegrend- szere összeroppan, s ettől kezdve rövid megszakításokkal az idegszana- tóriumok, 1917-től kezdve pedig haláláig elmegyógyintézet lakója volt. Festészetének véget vetett 1924-ben bekövetkezett vaksága.", "1440. február 22-én született V. László<\/font> vagy más néven Utószülött László, magyar, horvát és cseh király, Ausztria hercege, 1453-tól Ausztria első főhercege. A Habsburg-ház második uralkodója Magyarországon, és az egyetlen Habsburg-házi magyar király, aki Magyarországon született. A Habsburg-ház alberti ágának utolsó férfi tagja volt. Négy hónappal apja halála után született, ezért Utószülött Lászlónak is hívják. Hivatalosan csak 1453-1457 között uralkodott, de 1440-től koronázott király volt, akit az ország egy része elismert, az egész ország azonban csak I. Ulászló halála után 1445-ben ismerte el királynak, de kiskorúsága idejére Hunyadi János kormányzott helyette. Apja Albert magyar, német és cseh király, Ausztria hercege, anyja Erzsébet, Zsigmond és Cillei Borbála lánya. Amikor László megszületett, a magyar rendek - Hédervári Lőrinc nádor támogatásával, és küldöttséget menesztettek Lengyelországba a magyarul folyékonyan be- szélő III. Ulászló lengyel királyhoz, azonban V. László anyja a magyar kirá- lyi koronát Kottanner Jánosné nevű udvarhölgyével ellopatta a visegrádi várból, és Komáromba vitette. Az anyakirályné rábeszélésére Szécsi Dénes esztergomi hercegprímás 1440. május 15-én Székesfehérvárott a Szent Koronával magyar királlyá koronázta Lászlót. I. Ulászló 1440. június 29-ére Budára országgyűlést hirdetett, ahol a rendek őt újból királlyá válasz- tották. Az anyakirálynő, aki a megkoronázott gyermekkirállyal és a koronával már korábban Pozsonyba menekült, és mivel a magyar főurak többsége tőle elpártolt, fiát előbb VI. Albert stájer herceg, majd annak bátyja, III. Frigyes gondjaira bízta. Az 1444. november 10-i várnai csata után majdnem kétéves interregnum következett, ugyanis nem lehetett biztosan tudni, hogy I. Ulászló valóban elesett-e, vagy túlélte a vesztes csatát. Végül az 1446. áprilisi országgyűlésen döntés született, hogy amennyiben a király május 30-ig nem tér haza, a gyermek Lászlót a magyar rendek királyuknak ismerik el.", "" ) } else { var napok=new initArray( "1878. február 1-én született Hajós Alfréd<\/font> magyar építészmérnök, gyors- úszó, labdarúgó, labdarúgó-játékvezető, újságíró, a magyar labdarúgó-válogatott volt szövetségi kapitánya, az első magyar olimpiai bajnok. A sportsajtó által adományozott beceneve a magyar delfin. Budapesti sze- gény családból származott. Miután a Műegyetemen oklevelet szerzett, Alpár Ignác irodájában, majd Lechner Ödönnel dolgozott. 1907-ben nyitott önálló irodát. Kezdetben szecessziós, majd eklektikus, később konstruktív, modern stílusban alkotott. A Magyar Úszó Egyesület tagjaként volt egye- sületi sportember. Az 1896. évi nyári olimpiai játékokon Athénban, az első újkori olimpiai játékokon, 11 fokos tengervízben megrendezett ver- senyen megnyerte mind a 100 m-es - vízből indulva -, mind pedig az 1200 m-es - hajóról a partra úszva - gyorsúszószámot, ezzel ő szerezte a magyar sport első és második olimpiai győzelmét nem aranyérmét, hiszen akkor még ezüstérem járt a győztesnek. Nem hivatalos Európa-bajnok, 1895-ben 100 méter gyorson, örökös magyar bajnok.", "1871. február 2-án hunyt el báró Eötvös József <\/font> író, miniszter, a Magyar Tu- dományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság elnöke, Eötvös Loránd fizikus apja. Középiskolai tanulmányait a Királyi Katholikus Egyetemi Főgimnázi- umban végezte. Egyetemi tanulmányait pedig a pesti egyetemen bölcselet és történelem szakokon. Szoros barátságba került Szalay Lászlóval, aki megerősítette irodalmi hajlamait. Jelen volt az 1832. évi országgyűlésen Pozsonyban, azalatt ügyvédi vizsgát tett. Már 1831-ben aljegyző lehetett Fejér megyében, 1835-ben pedig a magyar udvari kancelláriához került, ahol 1836-ban fogalmazói állást kapott. 1837-ben az eperjesi kerületi tábla közbírája lett. 1836-1837-ben beutazta Németországot, Svájcot, Hollandiát, Franciaországot és Angliát. Már utazásának megkezdése előtt levelező tagjává választotta az Akadémia. Az Akadémia rendes tagjává 1839. november 23-án választotta. A későbbiekben 1855-ben másodelnök- ké, 1866. március 18-án pedig elnökké nevezi ki. Irodalmi munkásságának kezdete, kiváltképp a Karthausi című regénye nagy elismerést szerzett neki úgy az irodalomban, mint a közéletben. 1838. november 25-én a Kisfaludy Társaság is tagjának választotta, amelyet 1847-ben megújított, végül 1860. május 24-én elnökké választották. 1861-től komolyan részt vett a politikai életben. Pest városa országgyűlési képviselővé választotta, május 17-én mondta el híres beszédét a válaszfelirati vitában, amelyben európai álláspontról határozta meg teendőinket. Az országgyűlés azonban sikertelen volt, feloszlott, Eötvös pedig újra visszatért az irodalomhoz.", "1845. február 3-án született gróf Károlyi István<\/font> politikus, a Magyar Tudo- mányos Akadémia igazgatósági tagja. Liberális eszmei világú, többnyire pártonkívüli politikusként, országgyűlési képviselőként 1887-től vett részt a magyarországi közéletben. Tanulmányait követően, 1865-ben Firenzébe utazott, ahol anyja, gróf Zichy Karolina szalonjában ismeretsé- get kötött a helyi magyar emigráció vezéralakjaival. 1866-tól az olasz kormány alá rendelt Magyar Légióban szolgált Klapka György tábornok segédtisztjeként. A légió 1867. évi feloszlatását követően bátyjával, Károlyi Tiborral közösen ők felügyelték a hazatérő magyarok útját, de a határon az osztrák rendőrség letartóztatta, s csak Bismarck porosz miniszterelnök közbenjárására kerülte el a haditörvényszéki felelősségre vonást. Rövid párizsi tartózkodást követően még 1867-ben hazatért, átvette a nagykárolyi Károlyi-uradalom igazgatását és bekapcsolódott Szatmár vármegye politikai életébe. 1887-ben pártonkívüli független jelöltként a nagykárolyi választókerület országgyűlési képviselője lett. 1892-től négy éven keresztül a Szabadelvű Párt frakciójában foglalt helyet, majd 1896-tól ismét pártonkívüliként vett részt a parlamenti munkában. Az 1904. november 18-ai, zsebkendőszavazás néven elhíresült parlamenti botrány - az ellenzéki obstrukció letörésére erőszakosan keresztülvitt házszabály-revízió - tiltakozásra késztette, csatlakozott a Függetlenségi és Negyvennyolcas Párthoz és 1905-től haláláig ismét Nagykároly országgyűlési képviselője volt e párt színeiben.", "1652. február 4-én hunyt el Rákóczi Zsigmond<\/font> I. Rákóczi György erdélyi fejedelem és Lorántffy Zsuzsanna fia, II. Rákóczi György öccse. Sáros- patakon, majd Gyulafehérváron tanult. Tehetséges és érdeklődő diák volt, kedvenc tanítványa Johann Friedrich Bisterfeldnek és kedves gyermeke anyjának, Lorántffy Zsuzsannának. Leveleiből tudjuk, hogy elsősorban a filozófia érdekelte, ám részt vett Bisterfeld mellett a diplomáciai tárgya- lásokban is. 1643-tól a székelyek generálisa. 1647-től az Erdélyhez csatolt hét vármegye kormányzója. 1648-ban apja halála után anyjával együtt Sárospatakra költözött. Bár apja a lengyel királyságot szánta neki, ő a lengyelországi tervek helyett a nyugati szövetség mellett döntött, és feleségül kérte Henrietta Mária pfalzi hercegnőt, V. Frigyes pfalzi választófejedelem, utóbb (1619-20) cseh király és Stuart Erzsébet leányát. Ezzel csatlakozott a Poroszország körül kialakult szövetségi rendszerhez. Esküvőjüket 1651. április 4-én tartották Sárospatakon. Az esketést Comenius végezte, aki az előző évben érkezett az országba. Úgy tűnt, újra feléledhet egy Habsburg-ellenes szövetség a harmincéves háború után alig pár évvel, és ebben fontos szerep jutott volna a fiatalabbik Rákóczinak, aki 1651 őszén Sárospatakon a svéd királynő követével tárgyalt, sőt Pálffy Pál nádor is felajánlotta neki támogatását. A tervezgetéseknek azonban véget vetett 1652. február 4-én Rákóczi Zsigmond tragikusan korai halála, aki - 5 hónappal korábban elhunyt feleségéhez hasonlóan - himlőjárvány áldozata lett.", "1788. február 5-én született Kisfaludy Károly<\/font> költő, drámaíró, festő. A re- formkori irodalmi élet fő szervezője, az Aurora szerkesztője, az Aurora- kör elindítója, a magyar novella egyik első meghonosítója. 1799-ben Győrbe ment a bencések gimnáziumába, hol eleinte szorgalmasan tanult, de csakhamar elhanyagolta a tanulást, ezért megbuktatták. Apja ekkor kivette az iskolából, és a Győrött éppen megnyílt katonai nevelőintézetbe adta. Innen egy év múlva 1804-ben Pestre került, ahol. október 1-jén mint kadét katonának állt. 1805. szeptember 1-jén zászlótartó lett, küzdött a Napóleon elleni csatákban, és részt vett a Caldierónál kivívott győzelem- ben. 1810-ben beleszeretett Heppler Katalinba, egy elszegényedett öz- vegyasszony leányába. Hogy elvehesse, ki akart lépni a hadseregből, de szigorú apja mindezt ellenezte. 1811 augusztus 15-én a szolgálatból kilé- pett, s hazament Tétre. 1812 februárjában elhagyta Vönöcköt, és Bécsbe készült, hogy a festészetben kiképezze magát. Tanulmányait a művészeti akadémián pénzzavarai nehezítették. Pozsonyba utazott, és két hónap múlva ismét visszatért Bécsbe. Szorgalmasan dolgozott, hogy megélhessen, és különösen arcképfestésre adta magát, majd a rézmetszést is megta- nulta. Végül adósságai felszaporodtak, és Bécsben maradását lehetetlenné tették. Negyedfél év bécsi tartózkodás után Itáliába ment és festészetből élt. Pesten inkább költő volt, mint festő, 1820 elején már 16 kész szín- darabja volt.", "1988. február 6-án hunyt el Sidó Ferenc<\/font> kilencszeres világbajnok aszta- liteniszező, labdarúgó, edző, sportvezető. Számos sportágban és egyesü- letben versenyzett. Pályafutását 1935-ben a Pozsonyi TE asztalitenisze- zőjeként és labdarúgójaként kezdte. 1943-tól 1944-ig a DVTK labdarúgó- csapatának kapusa volt, 1946-tól 1947-ig az Elektromos csapatában röplabdázott. 1940-ben az UTE asztaliteniszezőjeként került be a magyar válogatottba. Több alkalommal váltott egyesületet, de 1947-től kezdve már csak ebben a sportágban versenyzett. A második világháború utáni magyar asztaliteniszezés meghatározó egyénisége. 1940-től 1961-ig összesen százkilencven alkalommal szerepelt a magyar válogatottban, ez idő alatt a világbajnokságokon összesen huszonhat érmet - köztük kilenc aranyérmet - nyert. Az 1953. évi bukaresti világbajnokságon egyesben, férfi párosban és vegyes párosban is világbajnoki címet szerzett. Itt elért világbajnoki címe egyben pályafutása legjobb egyéni eredménye is. 1958- ban a sportág első Európa-bajnokságán tagja volt az Európa-bajnokságot nyert magyar csapatnak. Az aktív sportolástól az 1961. évi pekingi világbajnokság után vonult vissza.", "1920. február 7-én született Vitéz Dr. Béres József<\/font> Széchenyi-díjas kutató, a Béres Csepp megalkotója. Kezdetben gyári munkás Záhonyban a fűrész- telepen, majd 1938-1940 között kertészetet tanul a Duna-Tisza közi Me- zőgazdasági Kamara Kertmunkásképző Iskolájában, Kecskeméten. 1941-ben bevonul katonának, közben középiskolai levelező tanulmányokat folytat a kassai II. Rákóczi Ferenc Premontrei Gimnáziumban. 1954-1963 között az Állami Mezőgazdasági Gépállomás kisvárdai laboratóriumát vezeti. Közben 1961-1965 között a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaság-tudományi Karán egyetemi tanulmányokat végez, 1965-ben diplomázik agrármérnökként. Széles érdeklődésére jellemző, hogy 1955-1972 között talajtani, analitikai, talajgenetikai, térképszerkesztési, üzemtani, kórélet- tani, környezetvédelmi, kemizálási, tápanyag-gazdálkodási tanfolyamokat végez. Általános élettanból és agrobiokémiából szerzett Summa cum laude doktori címet 1968-ban. 1973-1976 között a Kisvárdai Járási Kórház laboratóriumában másodállásban dolgozik. 1972-ben alkotta meg a nyom- elemeket komplex formában tartalmazó humángyógyászati készítményt, amely később Béres Csepp néven vált közismertté. Elismertetéséért szélmalomharcot vívott. Bár sok ezren könyörögve fordultak hozzá a gyógyszerért, de a hatóságok börtönnel fenyegették, ha terjeszti a készítményt. A segítő szándék és a börtön közötti csapdahelyzet igen megviselte. 1975-ben kuruzslás vádjával bűnvádi eljárás indul ellene, de 1976-ban bejelenti a szabadalmat. 1978-tól forgalomba is kerülhet, gyógy- hatású készítményként. 2000-ben hivatalosan is gyógyszerré nyilvá- nították.", "1934. február 8-án hunyt el Móra Ferenc<\/font> író, újságíró, muzeológus. Sze- gényparaszt családból származott, atyja Móra Márton foltozó szűcslegény, majd mester, anyja Juhász Anna kenyérsütő asszony. Tanulmányait - a család szegénysége miatt - nehéz körülmények között végezte. A buda- pesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de csupán egy évig tanított mint segédtanár a Vas vármegyei Felsőlövőn. Innen még a század elején mint a Szegedi Napló munkatársa került Szegedre. A lapnak 1913-1919 között főszerkesztője volt, majd haláláig állandó munkatársa maradt. Ez volt jóformán az egyetlen hírlap, amely nem állt a világháborús propaganda szolgálatába. Pályáját versírással kezd- te, később is írogatott verseket. Elbeszéléseiben és regényeiben a pa- rasztság kiszolgáltatottságának egyik legérzékenyebb ábrázolója. 1905-ben ismerkedett meg Szegeden Pósa Lajossal, aki az ifjúsági irodalom felé fordította érdeklődését. 1905-től Az Én Újságom c. gyermeklapba írt, 1922-ig több mint ezer írása jelent itt meg. Ifjúsági művei, amelyeknek ihlető anyagát gyermekkori élményei szolgáltatták a magyar ifjúsági irodalom klasszikusává tették. Meleg barátság fűzte Juhász Gyulához. Művei több idegen nyelven is olvashatók.", "1775. február 9-én hunyt el Bolyai Farkas<\/font> magyar matematikus, a Magyar Tudós Társaság tagja. A sokoldalú tudós más tudományterületekkel illetve művészetekkel is foglalkozott, és gyakorlati téren is tevékenykedett. Saját korában művei csak szűk körben váltak ismertté, így több kutatási eredménye más matematikusok nevén került be a matematika történetébe, őt magát a nemeuklideszi geometriák előfutárakánt tartják számon. Több mint fél évszázadig dolgozott a marosvásárhelyi református kollégium matematika-, fizika- és kémiaprofesszoraként, ez idő alatt ren- geteget tett a korszerű természettudományos ismeretek elterjesztéséért. 1781-től a nagyenyedi kollégiumban tanult, ahol kitűnt különleges tehetségével. Rövid idő alatt megtanult latinul, görögül, héberül, románul, később németül, angolul, franciául és olaszul. Kilencéves korában bármely témáról latin verset rögtönzött. Felfigyelve tehetségére, báró Kemény Simon fia mellé vette tanulótársnak és oktatónak, így 1788-ban a fiú Marosvécsre került a bárói kastélyba. 1790-től a kolozsvári református kollégiumban tanult. Kolozsvári tanulóévei alatt kipróbálta a színész- kedést, rajzolt és festett, de a festészetről gyenge szeme miatt orvosi tanácsra lemondott. Kolozsváron ismerkedett meg Benkő József kirurgus lányával, Zsuzsannával, akit hamarosan feleségül vett és Domáldra költöz- tek. 1804-ben a marosvásárhelyi kollégium matematika professzorának hívták meg. Bolyai Farkas 1851-ben, 76 évesen ment nyugdíjba, hátralevő éveit visszavonultságban élte le.", "1807. február 10-én született gróf Batthyány Lajos<\/font> államférfi, Magyaror- szág első alkotmányos miniszterelnöke. Édesapja gróf Batthyány József Sándor, édesanyja a köznemesnek született Skerlecz Borbála volt. Lajos volt a második gyermekük. Röviddel születése után anyja különvált apjától, és Bécsbe költözött a két gyerekkel. Miután apja meghalt, anyja megkaparintotta az akkor öt éves Lajos hatalmas örökségét. Lajost eleinte házitanító tanította, majd anyja visszaküldte Bécsbe, a Klinkowström-féle nevelőintézetbe, így sokáig szinte árvaként nőtt fel, és dacos, nehezen kezelhető gyerekké vált. A zágrábi jogi akadémián tanult. 1826-ban katonatisztnek állt, és kadétként négy évre Olaszországba ment. Eközben diplomázott. Katonaként meglehetősen könnyelmű életet élt, és örök- ségére várva nagy adósságot halmozott fel. 1830-ban a főrendi ház tagja lett, és e minőségében jelen volt a koronázási országgyűlésen, de eleinte semmilyen politikai szerepet nem játszott. Komolyabb politikai szerepet először az 1839-1840-es pozsonyi országgyűlésen töltött be, mint a főren- di házban az ellenzék vezére. E csoport számára határozott reformprog- ramot fogalmazott meg, és az ő javaslatára kezdték 1840-ben gyorsírásos naplóban rögzíteni a felsőház eseményeit. Eleinte maradéktalanul osztotta Széchenyi István gróf gazdasági és politikai nézeteit is. Már a harmincas évek elején azok közt volt, akik kezdeményezték a lónemesítést, majd lóversenyek rendezésével serkentették az állattenyésztést, lerakva ezzel a magyar gazdasági egyesület alapjait. V. Ferdinánd király 1848. március 17-én őt bízta meg az első magyar minisztérium megalakításával.", "1898. február 11-én született Szilárd Leó<\/font> fizikus. Az első, aki felismerte, hogy nukleáris láncreakció létrehozható. Leó koraérett gyermek volt. 13 éves korában elkezdett a fizika iránt érdeklődni. 1908-tól 1916-ig a VI. kerületi Reáliskolába járt Budapesten. 1917-ben behívták az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregébe tüzérnek. Később tisztképzőbe került, de sorozatos influenzája miatt tartalékos állományba helyezték és leszerel- ték az első világháború végén. A Műszaki Egyetemen kezdte meg tanul- mányait, de a politikai feszültség és a megfelelő oktatási lehetőség hiánya miatt 1919-ben, öccsével Berlinbe költözött. A Reichstag felgyújtása után elérkezettnek látta az időt és felszállt a bécsi gyorsra. 1930-as évek közepén és fontolóra vette, hogy itthagyja Európát, mivel a háború lehe- tősége egyre inkább körvonalazódott. 1938 szeptemberében a müncheni egyezmény idején egy előadáson vett részt az Egyesült Államokban, s látva Anglia politikai gyengeségét Németországgal szemben, eldöntötte: New Yorkba költözik. New Yorkban a Columbia Egyetemen, a Pupin labora- tóriumban Walter Zinn-nel dolgozott együtt a neutronemisszió kutatá- sában. Rájött, hogy az irídium nem alkalmas a láncreakcióhoz, és az uránt kezdte vizsgálni. 1939. október 21-ére hívták össze az Uranium Commit- tee első találkozóját, melyen Szilárd, Teller és Wigner vett részt. A Man- hattan terv közben Szilárd gyakran volt csalódott a kormány nehézkes adminisztrációs és biztonsági előírásai miatt. Rengeteg feljegyzés, ami ebből az időből származik, utal erre az aggodalmára. Az új fegyver előállításához egy szigorúan őrzött új-mexikói katonai területen, Los Alamosban került sor. Ide azonban Szilárd Leót már nem hívták meg, ő Chicagóban maradt.", "1903. február 12-én született Rideg Sándor<\/font> József Attila-díjas és Kossuth- díjas magyar író. Öt elemit végzett csikós volt. 1919-ben vöröskatonának állt. A Tanácsköztársaság bukása után Budapesten gyári munkás, később MÁV-altiszt volt, majd pékmesterséget tanult. A munkásmozgalomban való részvétele során több ízben letartóztatták, 1927 júliusában a lakásán titkos nyomdát foglaltak le. 1944-ig állandó rendőri felügyelet alatt állt, majd koncentrációs táborba hurcolták. 1945-1947 között a csepeli Szabad- kikötő üzemi bizottságának elnöke, azután több évig a néphadsereg írói csoportjának tagja volt. 1931-től jelentek meg novellái a Népszava, a Korunk, a Magyarország és a Híd című lapokban, illetve folyóiratokban. Első regényében, az Indul a bakterházban, amelyet 1939-ben a Népszava közölt folytatásokban, már megmutatkozott írói egyénisége: élénk me- sélőkedve és szocialista szemlélettől áthatott eredeti humora. Író tehet- sége csak 1945 után bontakozott ki teljesen.", "1886. február 13-án született Csűry Bálint<\/font> nyelvész, nyelvjáráskutató, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A magyar nyelvjáráskutatás egyik legjelentősebb alakja. Módszertani újításaival és tudományszervező tevékenységével sokat tett a hazai dialektológia tudományának 1930-as évekbeli fellendüléséért. 1938 után a debreceni Magyar Népnyelvkutató Intézet alapító igazgatója volt. Középiskoláit Szatmárnémetiben végezte, majd 1911-ben magyar-latin szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen. 1910-től 1932-ig a kolozsvári református kollégium tanára volt, egyidejűleg 1920-1921-ben a református tanítóképző intézetben, 1922-1923-ban a Marianumban is előa- dott. Pedagógusi munkájával párhuzamosan továbbtanult a kolozsvári egye- temen, s 1917-ben bölcsészdoktori képesítést szerzett. 1930-ban a magyar népnyelv tárgyköréből habilitált, és a budapesti Pázmány Péter Tudomány- egyetem magántanára lett. 1932-ben nevezték ki a debreceni Tisza István Tudományegyetemre a magyar nyelvészet és a finnugor összehasonlító nyelvészet rendkívüli tanárává, majd 1934-ben rendes tanárrá lépett elő. Egy tanéven keresztül, 1937-1938-ban a bölcsészettudományi kar dékáni tisztségét is ellátta. 1938-tól haláláig az általa szervezett és alapított debreceni Magyar Népnyelvkutató Intézet igazgatója volt.", "1932. február 14-én született Csermák József<\/font> olimpiai bajnok kalapács- vető. A nemesgulácsi kőfejtő csilléseként, tizenhét évesen vett először kezébe atlétikai dobószámban használt kalapácsot, de hamar kiütközött tehetsége. 1950-től a a Tapolcai Vasutas SK versenyzőjeként kezdett aktívan sportolni, 1952-ben már a magyar válogatott tagjaként olimpiai bajnok és világcsúcstartó 60,34 méterrel. Ő a világon az első kalapácsvető, aki hatvan méteren felül dobott. Egyéni legjobb eredményét - 64,23 métert - 1960-ban dobta. Több egyesületben versenyzett, 1951-től a Tapolcai Lokomotív, 1955-től a Tapolcai Törekvés, 1957-től a MÁV TIAC atlétája. A sportolás mellett, 1957-ben érettségizett. 1956-ban, a melbourne-i olimpia megnyitóján ő vitte a magyar csapat zászlóját. Az 1960-as római olimpián is indult, de nem ért el helyezést. 1952 és 1961 között 44-szeres magyar válogatott volt. Aktív pályafutását 1962-ben fejezte be. 1967 és 1970 között a magyar atlétaválogatott dobóedzője volt. Tanítványai közül Zsivótzky Gyula az 1968. évi olimpián bajnoki címet nyert. 1989-ben a MOB tagja lett. 1993-ban sportpályafutása elismeréséül megkapta Magyar Köztársasági Érdemrend arany fokozatát.", "1880. február 15-én hunyt el Farkasházy Fischer Móric<\/font> porcelánfestő, por- celángyáros, a herendi porcelángyártás felvirágoztatója. Tatán, a Kossuth- téren álló, 18. század végén épült barokk stílusú manzárdtetős házban született. 1824-ben vette át tatai majolikagyárat Schlögl János Györgytől, s a ház melletti földszintes épületben alakítottak ki helyet az égetőke- mencéknek. a Pápán jól jövedelmező keménycserépgyár bérlője volt. 1839-ben betársult az akkor még manufaktúraként működő herendi porcelángyárba, amit Stingl Vince keramikus alapított 1826-ban. Egy év múlva, 1840-től egyedüli tulajdonosa lett a gyárnak. Egy év alatt felépí- tette a herendi gyár épületeit és a gyártáshoz szükséges legfontosabb be- rendezéseket, a tüzelőszert és a szükséges nyersanyag nagy részét pedig Herend vidéke szolgáltatta. Miután sikerült megfelelő keményporcelánt előállítani, a tökéletesség és a minőség a herendi porcelángyártás védje- gyévé vált. Ezzel európai hírnévre tett szert a herendi gyár. Termékeiket az 1842-es Első Magyar Iparmű Kiállításon, ahol Kossuth Lajos méltatta a porcelánokat, az 1845-ös bécsi kiállításon, az 1851-es londoni I. Világ- kiállítás, az 1853-as New York-i, az 1855-ös Párizsi Világkiállításon is be- mutatták. Az 1851-es londoni, valamint az 1867-es párizsi világkiállításon begyűjtött elismeréseknek köszönhetően a megrendelők között nem csak vagyonos emberek voltak, hanem az európai uralkodóházak tagjai. 1865- ben I. Ferenc József császár a porcelán művészetben elért eredményei és érdemei jutalmául nemesi rangra emeli, a Fischer család előneve: farkas- házi. Az 1867-es Párizsi Világkiállításról elhozza az aranyérmet a herendi porcelán, Fischer Mór pedig a francia becsületrend kitüntetését is megkapta.", "1811. február 16-án született báró Wenckheim Béla<\/font> magyar politikus, miniszterelnök. Báró Wenckheim József és második felesége, báró Orczy Terézia gyermeke. Igen fiatal korában vármegyei szolgálatban képezte magát a közpályára. Békés vármegye jegyzőkönyveiben igen sűrűn találjuk az ő jegyzéseit. Már 21 éves korában táblabíróvá választották és még harminc éves sem volt, mikor első alispánja lett Békés vármegyének. Két év múlva, 1839-ben követül küldték az országgyűlésre, ahol a reform- pártban jó nevű szónoknak ismerték. 1848-ban az új magyar kormány Békés vármegye főispánjává nevezte ki és ugyanezen időben István főherceg nádornak is udvarmestere lett. A szabadságharcban részt vett és e miatt menekülnie kellett, s mikor amnesztia útján hazakerült, 1860-ban kezdett újra szerepelni. 1865-ban újra békési főispán lett, majd a kiegyezés után, 1867. február 20-tól 1869. október 21-ig gróf Andrássy Gyula kormányában belügyminiszter. Vesebaja miatt két év múltán visszavonult, és csak 1871. május 19-től vállalta el a király személye körüli miniszterséget, amelyet a Lónyay-, Szlávy- és Bittó-kormányokban is megtartott, egészen 1879. június 7-ig. 1875. március 2. és október 20. között, a fúzió ideje alatt miniszterelnök volt. Kormányában Tisza Kálmán volt a belügyminiszter. 1878. október 11. és 1878. december 5. között belügyminiszter volt.", "1998. február 17-én hunyt el Wass Albert<\/font> erdélyi magyar író és költő. Ma- gyarországon csak halála után fedezték fel az erdélyi magyar irodalom nagy alakját. Egyik leghíresebb könyve a Kard és kasza, amelyben több generáción keresztül tekinti át a magyar történelmet saját ősi nemzetsé- gének történetén szűrve, 1050-től egészen a jelenkorig. 1944-től Német- országban, majd 1952-től haláláig az Amerikai Egyesült Államokban élt. Nicolae Ceauşescu elnökségének éveiben Romániában könyveit betiltot- ták. 1985 őszén Wass Albert értesítést kapott az Interpoltól, hogy Nicolae Ceauşescu szekuritate ügynököket küldött át Amerikába, mint diploma- tákat a washingtoni követség és a clevelandi konzulátus mellé.", "1825. február 18-án született Dr. ásvai Jókai Móric<\/font> regényíró, a - nagy magyar mesemondó -, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja, a Petőfi Társaság elnöke, a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja. Eredetileg Jókay Móricnak hívták, mivel Móric néven anyakönyvezték. Egy anekdota szerint írótársa, Tóth Lőrinc címzett először egy levelet Jókay Mór úrnak, amin Jókai kezdetben bosszanko- dott, s frappáns válaszul ő maga is Tóth Lőr úrnak címezte leveleit. Később Petőfi noszogatására kezdte az irodalmi életben a Jókay Mór nevet használni. 1848. március 15. után nevében az y-t i-re cserélte, ezzel is je- lezte, hogy nem akar élni a nemesi származás előnyeivel, így legismertebb regényei már Jókai Mór néven jelentek meg. A magyar romantikus próza legnagyobb alakja. Indíttatást Dumas, Sue, Victor Hugo regényei adták. A hatalmas életművet nem lehet azonban egyetlen stíluskategóriával karakterizálni. Bori Imre kutatásai mutatták ki, hogy művei sokféle szállal kapcsolódnak a romantikát követő új irányzatokhoz is. Az impresszionista tájfestészet elemeit láthatjuk a Mire megvénülünk piktúráiban. Több Jókai-regény fontos szervezőelve a naturalizmus által oly kedvelt átörök- léstan. A naturalizmus által kedvelt folklórmotívumok, illetve a fonog- rafikus hűség jellemző a Szegénygazdagok, Az új földesúr című regényeire. Nehezen szétválasztható egymástól a késő-romantika és a szecesszió világ- képe. Az arany ember nemcsak a magyar romantikus próza legkiemelke- dőbb alkotása, hanem sok szempontból az első magyar szecessziós regény is. Azzá teszi az elvágyódás és kiábrándultság motívuma, Senki szigetének Édenkertet idéző túlburjánzó leírása, a kétféle szerelemkép, a lefoj- tottságában túlfűtött erotika.", "1970. február 19-én hunyt el Révay József<\/font> klasszika-filológus, író, költő, műfordító, irodalomtörténész. Az elemi iskolát Vácott, a gimnázium első három osztályát a szegedi, a negyediket a temesvári piarista gimnázium- ban végezte. Ezután, 1895-ben belépett a piarista rendbe. A novicátus után kispapként fejezte be a gimnáziumot Kecskeméten, majd Budapesten tanult teológiát a Kalazantinumban, és ezzel párhuzamosan latint és görögöt az egyetem bölcsészkarán. 1902-ben latin-görög szakos diplomát szerzett, és szerzetesi örökfogadalmat tett, majd helyettes tanárként Nyitrán és Nagykanizsán tanított egy-egy évet. Igazi szerzetesi hivatása saját bevallása szerint sohasem volt, csak elhunyt édesanyja kérésére lett piarista, és mindig is világias életet élt. 1904. április 25-én letette a tanári vizsgát is, majd pappá szentelése előtt kilépett a rendből.Továbbra is vidéki gimnáziumokban tanított, Sopronban, Szabadkán, Késmárkon. Eközben evangélikus vallású lett és megnősült. Első felesége Korniss Piroska volt, két fiuk született, de a házasság hamar fölbomlott. Versei 1901-től jelentek meg különféle lapokban, írt ifjúsági színdarabokat is, később pedig elsősorban ókortudományi műveket. Ókortudományi kutatások céljából több hosszabb tanulmányúton volt, 1908-ban Berlinben, 1912/1913-ban Rómában és Berlinben, majd 1914-ben Münchenben és Leydenben. 1914-ben fél évig a debreceni református bölcsészeti akadé- mián tanított, majd újból Késmárkra került, ahol 1915-ben újból megnő- sült, Zuber Mariannát vette feleségül. 1917-től a budapesti Veres Pálné Gimnázium tanára, majd 1918/1919-ben igazgatója volt. A Tanácsköztár- saság alatt egyetemi tanár lett, és a Közoktatásügyi Népbiztosság közép- iskolai ügyosztályát vezette, ezért 1920-ban állásvesztésre ítélték. 1943- ban megkapta a Baumgarten-díjat.", "1844. február 20-án született Munkácsy Mihály<\/font> magyar festő. Munkácsy mélyről küzdötte fel magát, az asztalos legényből híres festő lett, aki ha- talmas méretű vásznaival az egész világot meghódította. A kor legnagyobb szociológusa is volt egyben, az európai és a magyar társadalom falusi és városi közösségeinek kiváló ismerője. Tanulmányozta és nagy műgonddal lefestette a sorsukba beletalált embereket. 1868-ban Düsseldorfban is tanult, ahol együtt bérelt lakást és műhelyt Paál László festőművésszel. A nagy festő elődök közül leginkább Rembrandt holland festő munkái iránt lelkesedett, a kortárs impresszionista festők munkáit nem értékelte, Munkácsy a saját útját járta.", "1932. február 21-én hunyt el Gulácsy Lajos Kálmán<\/font> festőművész. Lénye- gében autodidakta volt. Már 1899-ben bemutatták A szegénység laka című képét a Műcsarnokban. A budapesti Mintarajziskolában tanult két félévet, 1900-1901 közt, mesterei Balló Ede és Lóránfi Antal voltak. 1902-ben Rómában, majd Firenzében, 1906-ban Párizsban járt tanulmányúton. Többször visszatért Olaszországba. Számos képén festette meg az olasz városok középkori, reneszánsz hangulatát. Művészetére nagy hatással voltak az itáliai kisvárosok és művészek. Korai művein a preraffaeliták és a szimbolikus szecesszió, míg késői alkotásain az expresszionizmus hatása látszik, az 1910-es évek közepétől jelentkező vízióinak megfestése a szürrealizmus előfutárává avatják. Első gyűjteményes kiállítását az Uránia műkereskedésben mutatta be Márffy Ödön képeivel együtt 1907-ben. 1908-ban kapta meg a Ferenc József díjat, mely 4000 korona jutalommal járt. 1909-ben Nagyváradon állította ki műveit a MIÉNK és a nagybányai iskola festőivel, Rippl-Rónai József, Berény Róbert, Czigány Dezső, Czóbel Béla, Kernstok Károly és Tihanyi Lajos képeivel. Mint grafikus is figyelemre méltó, főleg nagy műveinek vázlatát készítette el először grafikus formában. Mint a legtöbb festőnél, nála is innen származik a kiváló kompozícióteremtő képesség. Leghíresebb a Francesca da Rimini és Paolo Malatesta c. akvarellje 1903-ból, e művét egyszerűen Paolo és Francesca címen emlegetik. A háború kitörésekor Velencében idegrend- szere összeroppan, s ettől kezdve rövid megszakításokkal az idegszana- tóriumok, 1917-től kezdve pedig haláláig elmegyógyintézet lakója volt. Festészetének véget vetett 1924-ben bekövetkezett vaksága.", "1440. február 22-én született V. László<\/font> vagy más néven Utószülött László, magyar, horvát és cseh király, Ausztria hercege, 1453-tól Ausztria első főhercege. A Habsburg-ház második uralkodója Magyarországon, és az egyetlen Habsburg-házi magyar király, aki Magyarországon született. A Habsburg-ház alberti ágának utolsó férfi tagja volt. Négy hónappal apja halála után született, ezért Utószülött Lászlónak is hívják. Hivatalosan csak 1453-1457 között uralkodott, de 1440-től koronázott király volt, akit az ország egy része elismert, az egész ország azonban csak I. Ulászló halála után 1445-ben ismerte el királynak, de kiskorúsága idejére Hunyadi János kormányzott helyette. Apja Albert magyar, német és cseh király, Ausztria hercege, anyja Erzsébet, Zsigmond és Cillei Borbála lánya. Amikor László megszületett, a magyar rendek - Hédervári Lőrinc nádor támogatásával, és küldöttséget menesztettek Lengyelországba a magyarul folyékonyan be- szélő III. Ulászló lengyel királyhoz, azonban V. László anyja a magyar kirá- lyi koronát Kottanner Jánosné nevű udvarhölgyével ellopatta a visegrádi várból, és Komáromba vitette. Az anyakirályné rábeszélésére Szécsi Dénes esztergomi hercegprímás 1440. május 15-én Székesfehérvárott a Szent Koronával magyar királlyá koronázta Lászlót. I. Ulászló 1440. június 29-ére Budára országgyűlést hirdetett, ahol a rendek őt újból királlyá válasz- tották. Az anyakirálynő, aki a megkoronázott gyermekkirállyal és a koronával már korábban Pozsonyba menekült, és mivel a magyar főurak többsége tőle elpártolt, fiát előbb VI. Albert stájer herceg, majd annak bátyja, III. Frigyes gondjaira bízta. Az 1444. november 10-i várnai csata után majdnem kétéves interregnum következett, ugyanis nem lehetett biztosan tudni, hogy I. Ulászló valóban elesett-e, vagy túlélte a vesztes csatát. Végül az 1446. áprilisi országgyűlésen döntés született, hogy amennyiben a király május 30-ig nem tér haza, a gyermek Lászlót a magyar rendek királyuknak ismerik el.", "980. április 23-án született Szent Gellért<\/font> püspök, valószínűleg lombardiai származású szerzetes, Magyarország egyik első püspöke. Vértanúságának helyét utóbb Szent Gellért-hegyének nevezték, a nép pedig, mely Csaná- don temette el a püspököt, azonnal szentként kezdte tisztelni, 1083-ban pedig István királlyal s Imre herceggel együtt az egyház is a szentek közé iktatta. Szent Gellért megmaradt ereklyéit - bebalzsamozott testét, piros miseruhában és piros infulában - most Velencében, egy muranói templom oltára alatt őrzik.", "1875. április 24-én született Huszka Jenő<\/font> zeneszerző, a magyar operett- muzsika klasszikusa. Törvényszéki bíró apja tanította először hegedülni, akinek három gyermeke közül Jenő volt a legidősebb. Édesapja otthon gyakran zenélt, többnyire fuvolán játszott. Jenő további hegedűtanulmá- nyait a szegedi Városi Zenedében folytatta, ahol hamar kitűnt tehetségé- vel. Önszorgalomból zongorázni is megtanult, bár erre szülei nem ösztö- nözték.", "1815. április 25-én született Markusovszky Lajos<\/font> orvos, honvédorvos, a modern magyar egészségügyi oktatás egyik megszervezője, az MTA tagja, az Orvosi Hetilap és a Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat alapítója. Jelen volt az 1848. március 15-ei forradalom eseményeinél. A magyar kormány megbízásából szerepet vállalt a magyar katonai egészségügyi szolgálat lét- rehozásában, a honvédorvosok képzésére létrehozott hadorvosi tanfolya- mon katonai sebészetet oktatott és műtő gyakorlatokat tartott. Mint fő- orvost és Balassa János helyettesét ideiglenesen őt bízták meg a fővárosi sebészeti klinika irányításával, miután Balassát miniszteri tanácsossá ne- vezték ki.", "1905. április 26-án született Keleti Márton<\/font> filmrendező. Pályája kezdetén szinházi rendezőként dolgozott, elsősorban a zenés műfaj vonzotta. Az 1930-as években kezdett filmezni. Az első önállóan rendezett filmje A torockói menyasszony volt, ezt követte néhány népszerű vígjáték. A film- gyártás államosítása számára nagy lehetőségeket nyitott, ettől kezdve fel- váltva rendezett nagy sikerű vígjátékokat például Mágnás Miska. 1965-ben készült a - talán legismertebb - filmje, a A tizedes meg a többiek.", "1915. április 27-án született Móricz Lili<\/font> színésznő, író. A színiakadémián két és fél évet végzett. Évfolyam társai voltak: Gobbi Hilda, Básti Lajos, Gellért Endre, Fónay Márta, Király Kató, Perczel Zita. Pályája kezdetén naiva szerepeket kapott, majd prózai művek jellemszerepeit alakíthatta. Édesapja legnagyobb örömére eljátszhatta a Nem élhetek muzsikaszó nélkül című darab női főszerepét is. A színpadtól - kényszerűen - vissza- vonulva Móricz Zsigmond hagyatékát gondozta.", "1875. április 28-án született Auguszta Mária Lujza<\/font> bajor hercegnő. a Wittelsbach-házból való bajor hercegnő, Ferenc József császár és király unokája, József Ágost főherceg felesége, ennek révén osztrák főhercegné. Auguszta férje az I. világháború alatt eredményes harctéri parancsnokként ténykedett, főleg az olasz fronton. Személyes hősiességéért több kitünte- tést kapott, a világháború végére tábornagyi Feldmarschall rangig, hadse- regcsoport-parancsnoki beosztásig jutott. Auguszta főhercegné az első világháború alatt, más főrangú asszonyokhoz így például Zita császárné és királynéhoz hasonlóan, a Vöröskereszt szervezetéhez csatlakozva háborús sebesülteket ápolt, és jelentős pénzügyi támogatásokat is adományozott a jótékonységi szervezeteknek.", "1944. április 29-én született Iglódi István<\/font> Kossuth-díjas magyar színész, rendező. Színész és rendező szakon végzett a Filmművészeti Főiskolán 1966-ban, illetve '68-ban. 1973-ig a Nemzeti Színház tagja, 1982-től 1990-ig a József Attila Színház főrendezője volt. Ekkor visszatért a Nemzeti Színházba, ahol '96-tól főrendező, '99-től igazgató-főrendező lett. Közben a Művész Színház, majd a Thália Színház színésze volt. 2000-től haláláig a Magyar Színház igazgató-főrendezőjeként tevékenykedett.", "" ) } if (ho==3) { var napok=new initArray("Albin","Lujza","Kornélia","Kázmér","Adorján", "Leonóra","Tamás","Zoltán","Franciska","Ildikó", "Szilárd","Gergely","Krisztián","Matild","Kristóf", "Henrietta","Gertrúd","Sándor","József","Klaudia", "Benedek","Beáta","Emőke","Gábor","Irén", "Emánuel","Hajnalka","Gedeon","Auguszta","Zalán","Árpád","" ) } if (ho==4) { var napok=new initArray( "1865. április 1-én született Zsigmondy Richárd<\/font> magyar származású osztrák-német vegyész, Nobel-díjas kémikus, a kolloidkémia kiemelkedő alakja. A Holdon található Zsigmondy krátert róla nevezték el.", "1945. április 2-án halt hívei védelmében mártírhalált Apor Vilmos<\/font> boldoggá avatott püspök. Neves erdélyi arisztokrata család sarja. A kalocsai jezsuitáknál tanult, majd 1915. augusztus 24-én Nagyváradon pappá szentelték. Gyulai plébánosként 26 évesen nagy tekintélyre tett szert, mikor a román katonák túszszedő akciója után az elfogott gyulai polgárok ügyében, - többedmagával - kieszközölte a túszok szabadonbocsá- tását. 1941. február 24-én, 49 éves korában Gyulán szentelték püspökké, március 2-án ünnepélyes keretek között vonult be Győrbe.", "1941. április 3-án hunyt el Dr. nemes széki gróf Teleki Pál<\/font> miniszterelnök, földrajztudós, tiszteletbeli főcserkész 1879. november 1-én született Budapesten. Már édesapja is belügyminiszter volt a Tisza Kálmán kormányban, őt pedig Horthy Miklós 1920. július 25-én nevezte ki miniszterelnökké, emellett betöltötte a nemzeti kisebbségek tárca nélküli minisztere és a külügyi tárca vezetőjének a posztját is.", "1883. április 4-én született Szegeden Juhász Gyula<\/font>. A Nyugat-nemzedék nagy költői közt sajátos helyét költészetének közösségi mondanivalója, népi jellege adja. Költészetének fejlődésvonala életében megjelent köteteiből kevéssé ismerhető meg, mert anyagi és politikai okokból életművének kisebb részét tartalmazzák, és megtévesztő időrendet sugallnak.", "1912. április 5-én született Örkény István<\/font> író, gyógyszerész, az Újhold társszerkesztője; a világirodalmi rangú magyar groteszk próza megteremtője. Örkény jómódú zsidó polgárcsaládban született a tízes évek elején. Édesanyja Pető Margit, édesapja Örkény Hugó patikus. 1930-ban érettségizett a Piarista Gimnáziumban, majd a Műegyetem vegyészmérnöki karára iratkozott be. 1932-ben átiratkozott gyógyszerész szakra, ahol le is diplomázott 1934-ben.", "1490. április 6-án hunyt el Hunyadi Mátyás<\/font>. Máig egyik legismertebb és legnépszerűbb magyar uralkodónk 1440. február 23-án született Kolozsvárott. Uralkodása alatt megerősítette a központi hatalmat, biztosította a vámszedés jogát, újjászervezte az adórendszert, pénzügyi reformot hajtott végre, s jól szervezett zsoldos hadsereget volt képes felállítani.", "1820. április 7-én született Klapka György<\/font> honvédtábornok, helyettes hadügyminiszter. A legendás végvári hősök utódja Temesvárott született. Az 1848-49-es szabadságharc dicső szereplője volt, ki a világosi bukás után hetekkel később is védte a zászlót Komáromban. Katonai pályáját Bécsben kezdte, ahol a magyar testőrségnél tüzértisztként szolgált. Itt ismerkedett meg Görgey Artúrral is, és itt ért el főhadnagyi rangot. ", "1735. április 8-án hunyt el II. Rákóczi Ferenc<\/font> A szabadságharc utolsó szakaszában Rákóczi fejedelem I. Péter cártól remélte a magyar függetlenségi mozgalom megsegítését. Ám amíg a fejedelem külföldön tárgyalt, Károlyi Sándor gróf a szatmári békeszerződés aláírásával elejét vette a további küzdelmeknek. Rákóczi mindvégig ellenezte a megegyezést, annak ellenére, hogy a magyarországi közhangulat erősen hajlott már a kompromisszum irányába. ", "1850. április 9-én született Pósa Lajos<\/font> Az eredeti magyar gyermekiro- dalom megteremtője Nemesradnóton született. Tanulmányait Rimaszom- batban és Sárospatakon végezte, majd Budapesten reáliskolában tanított. Első írásai 1870-től az Ellenőrben és a Nemzeti Hírlapban jelentek meg; 1881-től 89-ig a Szegedi Napló munkatársa volt.", "1965. április 10-én született Kőbán Rita<\/font>, kétszeres olimpiai bajnok magyar kajakozó. 1977-ben kezdte a kajakozást a Ferencvárosi TC-ben, majd 1982-ben a Csepel SC-hez igazolt. Itt érte el pályafutásának legnagyobb sikereit. Első nemzetközi felnőtt győzelmét 1985-ben ünnepelhette, amikor párosban világbajnoki ezüstérmes, négyesben pedig bronzérmes lett. Egy évvel később világbajnok négyes kajakban, 1987-ben vb-ezüstérmes.", "1905. április 11-én született József Attila<\/font> A költő Budapesten született, proletárszülei hatodik gyermekeként, 14 éves volt, mikor édesanyja meghalt. Költészete kezdetben a Nyugat hatását mutatja, majd a harmincas évek elején forradalmisággá erősödött, tudatos politikai szemlélet jellemzi. 1933-tól alkotta meg összetett szemléletű, hagyományosabb és avantgárd sajátságokat ötvöző verseit, melyekben egyszerre van jelen a világgal való ösztönös kapcsolattartás és a szigorú, önelemzésre is kész tudatosság.", "1815. április 12-én született Rómer Flóris<\/font> régész, művészettörténész, festőművész, egyetemi tanár, az MTA tagja, nagyváradi nagyprépost-kanonok, a magyar régészet atyja. Mint bölcsészeti doktor, 1839-től Győrben tanított, majd 1845-től Pozsonyban. Ekkor jelentek meg első tudományos cikkei, melyek révén elismertséget vívott ki magának. Ezek után bízták meg József főherceg nevelésével.", "1970. április 13-án született Csollány Szilveszter<\/font> olimpiai bajnok magyar tornász. Győrben kezdett el tornázni. Utánpótlás versenyzőként 1985-ben ŁódŸban ért el negyedik helyezést csapatban az IBV-n. Egy évvel később a a karlsruhei ifjúsági Európa-bajnokságon lett gyűrűn és lólengésben ötödik. 1988-ban az ifjúsági Eb-n gyűrűn harmadik, lólengésben negyedik lett. Phenjanban az IBV-n egy arany- és két bronzérmet szerzett.", "1886. április 14-én született Tóth Árpád<\/font> Édesapja Tóth András szobrász volt, édesanyja Molnár Eszter, egy aradi ács-segéd leánya. A gyermek Tóth Árpád eleinte a rajzolásban mutatott tehetséget. 1889-ben a család Debrecenbe költözött. Gyermekkorát itt töltötte. Nem fejezte be tanulmányait, újságíró lett. Betegeskedő és visszahúzódó volt egész életében.", "1690. április 15-én hunyt el Apafi Mihály<\/font>, a ténylegesen önálló Erdély utolsó fejedelme. Egész uralkodása alatt elkeseredett küzdelmet folytatott az egyre reménytelenebb nemzetközi környezetbe kerülő Erdély függetlenségéért, ám halála után a magyar függetlenség utolsó védőbástyája mégis leomlott.", "1690. április 16-án hunyt el Katona József<\/font>, a magyar drámairodalom kiemelkedő alakja. A Bánk bán szerzője 1791. november 11-én született Kecskeméten, iparos család sarjaként. Jogot hallgatott Pesten, de érdeklődése a történelem és a színház felé irányult, de mégis alügyész- ként kezd el dolgozni szülővárosában. Alig negyven évesen szívrohamban halt meg.", "1919. április 17-én hunyt el Báró Mednyánszky László<\/font> Nemesi családból származott, nagybátyja, Mednyánszky László honvéd őrnagy az 1848-49-es forradalom és szabadságharc egyik első vértanúja. Münchenben, majd 1873-1877 között Párizsban tanult. Barbizonban Paál László társaságában festett. Képein rendkívüli lelki mélységben ábrázolja a magányt, a kiszolgáltatottságot. Kritikusait is megdöbbentette a borzongató realitás, ahogy a születéstől már végleg nyomorra ítélt embereket bemutatja.", "1660. április 18-án hunyt el Lorántffy Zsuzsanna<\/font> A fejedelemasszony Ónod várában született 1600-ban, de a sárospatakiban nevelkedett. Szülei korán meghaltak, ezért már 16 évesen férjhez ment az ország leggazdagabb, legderekabb fiatal kapitányához, Rákóczi Györgyhöz. Mint Lorántffy Mihály leánya és családjának utolsó sarja, örökölte a sárospataki várat, a hozzátartozó nagy uradalommal és az ország minden részében fekvő rengeteg birtokot. A gyenge fiatal lányból erős, határozott asszony lett, aki férjének igazi segítőtársa volt.", "1885. április 19-én született Gózon Gyula<\/font>, Kossuth-díjas színész. Érsekújváron született, de szülei Esztergomban éltek, ő is itt nevelkedett. Rákosi Szidi magán-színiiskoláját végezte el. Pályáját ugyan Nagyváradon kezdte, ismertté akkor vált, amikor Nagy Endre szerződtette kabaréjához Budapesten. Egy évad után jött a Népopera, megint a kabaré, majd 1919-ben a Király Színház tagja lett 1917-ben vette feleségül Berky Lilit, aki a saját vállakozásukban megindított Muskátli Kabaré primadonnája volt.", "1915. április 20-án született Szeleczky Zita<\/font> színésznő. 1937-ben végezte a SzAk-t. A Nemzeti Színház ösztöndíjas, majd rendes tagja lett 1936-1941. 1942-43-ban a Fővárosi Operettszínházhoz szerződött. 1944 elején a Madách Színházban vendégszerepelt. 1944 őszén ismét a Nemzeti szer- ződtette. 1945-ben elhagyta az országot, a Népbíróság elítélte háborús magatartása miatt. Ausztriában, Olaszországban élt, 1948-ban Argentínába költözött, ahol kezdetben a Magyar Színjátszó Társaság előadásain szerepelt.", "1850. április 21-én hunyt el ifjabb báró Wesselényi Miklós<\/font>, az országgyű- lési főrendiház vezére, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági és tiszteletbeli tagja, az 1838-as pesti árvíz árvízi hajósa. Szülei id. Wesselényi Miklós és Cserey Heléna voltak. Örökölte édesapja erős testalkatát, amelyet rendszeres lovaglással, sportolással tovább erősített. Tanulmányait otthon végezte, házitanítói Tőkés János és ifjú Pataki Mózes voltak. Közpályáját 1818-ban kezdte a vármegyegyűléseken.", "1861. április 22-én született Gróf Tisza István<\/font> A nevéhez kapcsolódó két legismertebb esemény az Osztrák-Magyar Monarchia háborúba lépése második miniszterelnöksége idején, s az ellene elkövetett gyilkosság az őszirózsás forradalom napján, 1918. október 31-én. Politikusként az oszt- rák-magyar dualista rendszer a monarchia fenntartásának híve, s az akkori- ban elterjedt liberális-konzervatív konszenzus képviselője volt.", "980. április 23-án született Szent Gellért<\/font> püspök, valószínűleg lombardiai származású szerzetes, Magyarország egyik első püspöke. Vértanúságának helyét utóbb Szent Gellért-hegyének nevezték, a nép pedig, mely Csaná- don temette el a püspököt, azonnal szentként kezdte tisztelni, 1083-ban pedig István királlyal s Imre herceggel együtt az egyház is a szentek közé iktatta. Szent Gellért megmaradt ereklyéit - bebalzsamozott testét, piros miseruhában és piros infulában - most Velencében, egy muranói templom oltára alatt őrzik.", "1875. április 24-én született Huszka Jenő<\/font> zeneszerző, a magyar operett- muzsika klasszikusa. Törvényszéki bíró apja tanította először hegedülni, akinek három gyermeke közül Jenő volt a legidősebb. Édesapja otthon gyakran zenélt, többnyire fuvolán játszott. Jenő további hegedűtanulmá- nyait a szegedi Városi Zenedében folytatta, ahol hamar kitűnt tehetségé- vel. Önszorgalomból zongorázni is megtanult, bár erre szülei nem ösztö- nözték.", "1815. április 25-én született Markusovszky Lajos<\/font> orvos, honvédorvos, a modern magyar egészségügyi oktatás egyik megszervezője, az MTA tagja, az Orvosi Hetilap és a Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat alapítója. Jelen volt az 1848. március 15-ei forradalom eseményeinél. A magyar kormány megbízásából szerepet vállalt a magyar katonai egészségügyi szolgálat lét- rehozásában, a honvédorvosok képzésére létrehozott hadorvosi tanfolya- mon katonai sebészetet oktatott és műtő gyakorlatokat tartott. Mint fő- orvost és Balassa János helyettesét ideiglenesen őt bízták meg a fővárosi sebészeti klinika irányításával, miután Balassát miniszteri tanácsossá ne- vezték ki.", "1905. április 26-án született Keleti Márton<\/font> filmrendező. Pályája kezdetén szinházi rendezőként dolgozott, elsősorban a zenés műfaj vonzotta. Az 1930-as években kezdett filmezni. Az első önállóan rendezett filmje A torockói menyasszony volt, ezt követte néhány népszerű vígjáték. A film- gyártás államosítása számára nagy lehetőségeket nyitott, ettől kezdve fel- váltva rendezett nagy sikerű vígjátékokat például Mágnás Miska. 1965-ben készült a - talán legismertebb - filmje, a A tizedes meg a többiek.", "1915. április 27-án született Móricz Lili<\/font> színésznő, író. A színiakadémián két és fél évet végzett. Évfolyam társai voltak: Gobbi Hilda, Básti Lajos, Gellért Endre, Fónay Márta, Király Kató, Perczel Zita. Pályája kezdetén naiva szerepeket kapott, majd prózai művek jellemszerepeit alakíthatta. Édesapja legnagyobb örömére eljátszhatta a Nem élhetek muzsikaszó nélkül című darab női főszerepét is. A színpadtól - kényszerűen - vissza- vonulva Móricz Zsigmond hagyatékát gondozta.", "1875. április 28-án született Auguszta Mária Lujza<\/font> bajor hercegnő. a Wittelsbach-házból való bajor hercegnő, Ferenc József császár és király unokája, József Ágost főherceg felesége, ennek révén osztrák főhercegné. Auguszta férje az I. világháború alatt eredményes harctéri parancsnokként ténykedett, főleg az olasz fronton. Személyes hősiességéért több kitünte- tést kapott, a világháború végére tábornagyi Feldmarschall rangig, hadse- regcsoport-parancsnoki beosztásig jutott. Auguszta főhercegné az első világháború alatt, más főrangú asszonyokhoz így például Zita császárné és királynéhoz hasonlóan, a Vöröskereszt szervezetéhez csatlakozva háborús sebesülteket ápolt, és jelentős pénzügyi támogatásokat is adományozott a jótékonységi szervezeteknek.", "1944. április 29-én született Iglódi István<\/font> Kossuth-díjas magyar színész, rendező. Színész és rendező szakon végzett a Filmművészeti Főiskolán 1966-ban, illetve '68-ban. 1973-ig a Nemzeti Színház tagja, 1982-től 1990-ig a József Attila Színház főrendezője volt. Ekkor visszatért a Nemzeti Színházba, ahol '96-tól főrendező, '99-től igazgató-főrendező lett. Közben a Művész Színház, majd a Thália Színház színésze volt. 2000-től haláláig a Magyar Színház igazgató-főrendezőjeként tevékenykedett.", "1870. április 30-án született Lehár Ferenc<\/font> zeneszerző, operettkomponis- ta, karmester. A zeneszerző, karmester Komáromban született, apja szin- tén karmester volt. 1890-tól katonakarmester volt Losoncon, Polában, Tri- esztben, Budapesten, Eszetergomban és Bécsben. Ez utóbbi helyen mutat- ta be első operettjét, a Bécsi asszonyokat, mely világsiker lett. A század eleji operett egyik legkiválóbb képviselője, operettjeiben magas igényű kompozíciós követelményekkel lépett fel, megújítva az akkor már sablo- nossá merevedő bécsi operett stílusát.","") } if (ho==5) { var napok=new initArray( "1865. május 1-én hunyt el Munkácsy Mihály<\/font> magyar festő. Munkácsy mélyről küzdötte fel magát, az asztalos legényből híres festő lett, aki ha- talmas méretű vásznaival az egész világot meghódította. A kor legnagyobb szociológusa is volt egyben, az európai és a magyar társadalom falusi és városi közösségeinek kiváló ismerője. Tanulmányozta és nagy műgonddal lefestette a sorsukba beletalált embereket. 1868-ban Düsseldorfban is tanult, ahol együtt bérelt lakást és műhelyt Paál László festőművésszel. A nagy festő elődök közül leginkább Rembrandt holland festő munkái iránt lelkesedett, a kortárs impresszionista festők munkáit nem értékelte, Munkácsy a saját útját járta.", "1896. május 2-án született Dr. Vajda Árpád<\/font> nemzetközi sakkmester. Pester- zsébet történetének legeredményesebb sportolója. A kiváló sakkozó háromszor nyert csapatban olimpiai bajnokságot: 1927-ben Londonban, 1928-ban Hágában és 1936-ban Münchenben Ezüstérmet nyert 1930-ban és 37-ben. A civilben rendőrségi fogalmazó évtizedeken át szervezte az er- zsébeti sakkéletet. 1896. május 2-án Rimaszombaton született, 15 évesen, nyitrai gimnazistaként már a Magyar Sakkszövetség tagja, sőt a kongresszu- son is részt vesz. 1913-ban költöznek Erzsébetfalvára, onnan kezdve a Budapesti Sakk-kör tagja s az marad 1951-ig, a feloszlatásig. Diákként a könyvtár kezelője, később a kör vezetői közé tartozik.", "1270. május 3-án hunyt el IV. Béla<\/font> Árpád-házi magyar király. Az ő nevéhez fűződik az ország tatárjárás utáni újjáépítése, ezért második honalapító- nak is nevezik. Ő egyben fővárosunkban Budavár alapítója is. Apját, II. András királyt követte a trónon annak halálakor. Viszonyukat már koráb- ban is burkolt, majd nyílt viszálykodás jellemezte. Első intézkedéseivel világossá tette, hogy minden tekintetben szakítani kíván elődje politiká- jával. Politikai ideálja az első Árpádok korlátlan hatalma volt, célja pedig III. Béla kora dicsőségének visszaállítása. Az apja által juttatott haszontalan és felesleges örökadományok visszavételével próbálta gyengíteni a báró- kat, saját hatalmát pedig erősíteni.", "1925. május 4-én született Buzánszky Jenő<\/font> 49-szeres válogatott labdarúgó, az Aranycsapat hátvédje, edző, sportvezető. 1950 és 1956 között 49 alkalommal szerepelt a válogatottban. Tagja volt az olimpiai győztes csa- patnak 1952-ben Helsinkiben. Játszott 1953-ban Londonban, Anglia ellen az évszázad mérkőzésén. Az 1954-es világbajnokság mind az öt mérkőzésn játszott, így a berni döntőben is, ahol ezüstérmet szerzett a csapattal. Minden mérkőzésen kiegyensúlyozott, értékes teljesítményt nyújtott. A legjobb játékot 1955. szeptember 25-én, a Szovjetunió elleni mérkőzésen 1:1 láttuk tőle. A dorogi bányászcsapatból ő öltötte először magára a cí- meres mezt.", "1909. május 5-én született Radnóti Miklós<\/font> a magyar líra kiemelkedő képviselője. Polgári zsidó családból származott, szüleit korán elvesztette, gazdag nagybátyja nevelte. Egy ideig külföldön tanult, aztán beiratkozott a szegedi egyetemre, ahol bekapcsolódott a szegedi fiatalok falukutató munkájába. Tanári oklevelet szerzett, de nem tanított, írásból, fordításból élt. Egyik verskötetéért már 1931-ben bíróság elé került. Származása s a fasizmus térhódítása mind nehezebbé tették életét. 1940-től szinte állandóan munkaszolgálatos volt, 1944-ben a szerbiai hegyekbe vitték, majd gyalogmenetben Németország felé hurcolták. A legyengült költőt Győr mellett lőtték agyon.", "1975. május 6-án hunyt el Mindszenty József<\/font> Esztergom érseke, Magyar- ország hercegprímása, bíboros. A Magyar Katolikus Egyház egyik legna- gyobb 20. századi alakja. 1915-ben Gróf Mikes János megyéspüspök szen- telte pappá a szombathelyi székesegyházban. 1919-ben a kommün idején internálták püspökével együtt. Még ebben az évben Zalaegerszegre kapott plébánosi kinevezést. 1944. március 4-én, XII. Pius pápa veszprémi püspök- nek nevezte ki. 52. születésnapján, március 29-én foglalta el a főpásztori hivatalt. Szigorú és következetes munkája során számos iskolát és plébá- niát alapított. Nevéhez fűződik az a tiltakozó levél, amelyet az ország el- pusztítása és a zsidóüldözés ellen fogalmaztak meg a dunántúli püspökök.", "1776. május 7-én született Berzsenyi Dániel<\/font> költő. Már húsz éves korától írt verseket, de gondosan elrejtette őket családja és barátai elől. 1803-ban Kis János soproni evangélikus lelkész, - későbbi püspök, aki szintén írt verseket - és egyik gyermekének keresztapja rajtakapta írás közben. Kis János elküldte Berzsenyi néhány művét Kazinczy Ferencnek, aki lelkesedett értük, s írásra biztatta Berzsenyit. A hagyomány szerint - bár ennek nincs konkrét írásos nyoma - ezek a versek a következők voltak: A magyarokhoz, Nagy Lajos és Hunyadi Mátyás, A reggel.", "1835. május 8-án született Székely Bertalan<\/font> magyar festő, a romantikát és az akadémizmust elegyítő magyar történelmi festészet egyik legnagyobb képviselője. Kiváló pedagógus volt. Eredetileg mérnöknek készült Bécs- ben, de 1851-ben átiratkozott az akadémiára, majd Waldmüller szabadis- kolájába járt. 1859-ben Drezdába ment, ezután Münchenben képezte magát. Nemcsak technikailag, de elméletileg, esztétikailag is a kor legmű- veltebb mestere volt, aki a tanításhoz szükséges minden adottsággal rendelkezett. 1871-től a Mintarajziskola tanára, 1902-től pedig igazgatója volt, majd 1905-ben a II. mesteriskola igazgatójává nevezték ki. Korának legnagyobb elméleti műveltséggel bíró mestere volt, akinek irodalmi munkássága is jelentős.", "1763. május 9-án született Batsányi János<\/font> magyar költő. Korán kivált értelmével kortársai közül. Huszonkét évesen már egyetemi diplomásnak mondhatta magát. A francia forradalom eszméinek nagy híve lett, és annak első intézkedéseit üdvözölte. 1792-ben a Magyar Museumban megjelent A franciaországi változásokra című verséért feljelentették. Nem ítélték el, de ettől kezdve szemmel tartották. Nézetei miatt 1793-ban elbocsátották állásából. Mikor Napóleon császár 1809-ben bevonult Bécsbe, Batsányi a szabadítót remélte benne. Volt kufsteini fogolytársa, a bassanói herceg kérésére ő fordította le Napóleon kiáltványát, amelyben az osztrákoktól való elszakadásra szólítja fel a magyarokat. Napóleon évi 2000 frankos anyagi támogatást nyújtott neki.", "1870. május 10-én született Tuzson János<\/font> botanikus, paleobotanikus, a Tuzson Arborétum alapítója és névadója. A kolozsvári egyetemen szerzett bölcsész doktorátus után a Selmecbányai Erdészeti Akadémia növénytan tanára, majd berlini és koppenhágai tanulmányút után a Budapesti Műe- gyetem magántanára lett. Emellett 1907-től éveken át szerkesztette a Nö- vénytani Közlemények botanikai folyóiratot. 1912-ben vette át a Pázmány Péter Tudományegyetem Növényrendszertani Intézetének vezetését; egy- úttal ő lett a Füvészkert igazgatója is. Kutatóként főleg a fás növények szövettanával, növényföldrajzával és ősnövénytani vizsgálatokkal foglal- kozott; sokat tanulmányozta a bükkfa korhadásának folyamatát.", "1890. május 11-én hunyt el Sztoczek József<\/font> mérnök, műegyetemi tanár, az 1871-ben megalakult József Műegyetem első rektora. A Mérnökképző Intézetben tanult, mesterei Jedlik és Petzval. Kezdetben a zágrábi Akadé- mia fizika tanszékét vezette, majd elnyerte a Műegyetem elődjeként megalakuló József Ipartanoda fizika tanszékét. A fizika matematikai problémáival foglalkozott, de elsősorban nem tudományos munkásságával alkotott nagyot, hanem oktatásszervező képességével. Hatalmas energiát fektetett az egyetemi színtű mérnökképzés megvalósításába.", "1933. május 12-én hunyt el Szécsény-kovácsi Krúdy Gyula<\/font> író, hírlapíró, a modern magyar prózaírás kiváló mestere. Az író elsőszülöttként látta meg a napvilágot. Az elemi iskolát szülővárosában, a gimnáziumot Szatmárné- metiben és Podolinban, majd ismét Nyíregyházán végezte. Itt érettségi- zett 1895 júniusában. Rövid ideig Debrecenben, majd Nagyváradon új- ságíró. Még nem volt húsz éves, amikor első novelláskötete Üres a fészek és egyéb történetek megjelent. Munkatársa számos folyóiratnak és a Nyugatnak is. Országos hírt és igazi közönségsikert a Szindbád-sorozat és az 1913-ban megjelent A vörös postakocsi c. regénye hozott neki. Pályája a 20. századi magyar irodalomban sajátos jelenség. Kifejezésre jut benne a késői romantika kiteljesedése éppúgy, mint a modern, impresszionisztikus és a realizmus egy sajátos, rendkívül egyéni formájáig eljutó társadalom- és lélekábrázolás.", "1890. május 13-án született Makkai Sándor<\/font> erdélyi magyar író, református püspök. A nagyenyedi, kolozsvári és sepsiszentgyörgyi református kollé- giumba járt középiskolába, majd a kolozsvári Református Teológián és ez- zel párhuzamosan a Ferenc József Tudományegyetem bölcsészeti karán ta- nult. 1912-ben filozófiai doktorátust szerzett. 1912-1915 között Kolozsvá- rott volt vallástanár, 1915-1917 között pedig Vajdakamaráson lelkész, 1918-tól Kolozsvárott teológiai tanár. 1926-ban az Erdélyi Református Egyház püspökévé választották. 1936-ban lemondott püspöki hivataláról, Magyarországra költözött és Debrecenben lett egyetemi tanár.", "1980. május 14-én hunyt el Bulla Elma<\/font> Kossuth-díjas magyar színésznő, érdemes és kiváló művész. Pozsonyban szülei beíratták a Bérczy-féle tánciskolába, édesanyja pedig a helyi szlovák színház prímabalerinájához, az orosz származású Aubrichtovához íratta be különórákra. Tehetségére hamar felfigyeltek, hat esztendős korában a tánciskola önálló matinét rendezett számára. Viscoussi olasz balettmester külföldi turnéra vitte a csodagyereket. Az 1940-es évek filmjeiben általában a megértő, jóságos feleség szerepét kapja, aki a férjéért a végzet asszonyaival küzd meg. A háború után a Belvárosi Színház tagja volt, de fellépett a Vígszínházban és a Művész Színházban is. Amikor 1951 végén a Belvárosi Színház megszűnt, Bulla Elmát a Magyar Néphadsereg Színházához helyezték és haláláig ott játszott.", "1720. május 15-án született Hell Miksa<\/font> csillagász, matematikus, fizikus. Mathias Cornel Hell selmeci gépmester gyermekeként született. Zsolnán 1738-ban belépett a jezsuiták közé. 1740-től egyetemi tanulmányokat folytatott Bécsben, ahol a jezsuita obszervatóriumban, Joseph Franz irá- nyítása alatt ismerkedett meg a csillagászattal. Ezután a kolozsvári jezsu- ita egyetemen tanított 1752 és 1755 között. Ebben az időszakban már önálló csillagászati megfigyeléseket végzett. Jelentős szerepe volt három magyarországi csillagvizsgáló megalapításában. Felfedezte a földrajzi szé- lességmérés új módszerét, amelyet ma Horrebow-Talcott-eljárásnak ismer- nek. Ehhez két csillag közel azonos zenittávolságát kell megmérnünk. Fel- tételezhetjük, hogy ekkor a fénytörés értéke azonos. Ebből kiszámolható a földrajzi szélesség.", "1916. május 16-én hunyt el Dóczy Gedeon<\/font> tanár, a nőnevelés egyik úttörője. Papi családból származott. Tanult Sárospatakon, Lőcsén, Svájcban. 1859-től a miskolci leánynevelő intézet igazgatója, 1872-től a sárospataki tanítóképző élén áll, 1874-től a debreceni református felsőbb leányiskola igazatója volt, s azt országos hírűvé fejlesztette. 1908-ban nyugalomba vonult. Több tankönyvet és pedagógiai művet írt.", "1817. május 17-én született Irinyi János<\/font> magyar vegyész, a zajtalan és robbanásmentes gyufa és a számológép feltalálója. Irinyi egyike volt a legtehetségesebb magyar kémikusoknak. Tökéletesen elsajátította az A. L. Lavoisier szellemében fejlődő új kémiát. Nagy bátorság kellett ehhez, mert a bécsi és a budapesti tudós világ is el volt telve Winterl Jakab nagyszerűségétől, aki Lavoisier kísérleteinek meddőségét és elméleteinek tarthatatlanságát hirdette. És Winterlnek sok követője, tanítványa volt. Mindebben az a tragikomikus, hogy Irinyi Wintertl halála után nyolc évvel született, és Winterl tekintélye az általa alapított józsefvárosi botanikus kerten és Tessedik Sámuel barátságán nyugodott, tehát távolról sem kémiai természetű alapokon.", "1830. május 18-án született Goldmark Károly<\/font> magyar zeneszerző, a Sába királynője című opera alkotója. Szegény kántor család gyermeke volt, zenei tanulmányait édesapja egyik énekes kollégájánál kezdte, aki hege- dűjátékra oktatta, majd Sopronban és Bécsben folytatta. Tanulmányait mindvégig féltestvére, Goldmark József finanszírozta, aki vegyészmérnök- nek tanult az osztrák fővárosban. Anyagi gondok miatt tanulmányait így is félbe kellett szakítania, sokáig autodidakta módon képezte magát tovább, majd lehetősége nyílt beiratkozni a bécsi konzervatóriumba. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején Sopronban és Győrben mű- ködött színházi zenészként. Ebben a minőségében került Budára az 1850-es évek elején, ahol egy évet töltött, és megismerte a korszak diva- tos operaszerzőinek darabjait.", "1930. május 19-én született Kálmán Rudolf Emil<\/font> amerikai-magyar villa- mosmérnök, matematikus, a nevét viselő Kálmán-szűrő megalkotója. Fő kutatási területe a folyamatirányítás és szabályozás elmélete, valamint az operációkutatás, azaz a műszaki műveletek vezérléséért, ellenőrzéséért és szabályozásáért felelős irányítórendszerek matematikai szempontú al- goritmizálása, matematikai módszerek alkalmazása a sztochasztikus rend- szerek elemzésében és fejlesztésében. Tudományos pályafutása első sza- kaszában, az 1950-es években a sokdimenziós állapottérmodellekkel fog- lalkozott, amelyekre axiomatikus elméletet is kidolgozott. E korai kor- szakban a kvadratikus Ljapunov-függvényből kiindulva elemezte és tovább- fejlesztette a lineáris dinamikus rendszerek elméletét.", "1795. május 20-án hunyt el Hajnóczy József<\/font> kiváló jogász, a magyar törvé- nyek egyik legjobb ismerője, királyi tanácsos, kamarai főtitkár, Széchényi Ferenc barátja és könyvtárosa. Apja Hajnóczy Sámuel, ágostai evangélikus lelkész volt a nevét ő még Haynotzi formában írta. Egyetlen fiát gondosan és szigorúan nevelte, aki Sopronban, majd Pozsonyban tanult, ahol 1771-ben végzett jogászként az evangélikus főiskolán. Ügyvédnek készült, mivel protestáns és nem-nemesi származása miatt politikai pályára nem léphetett. 1773 nyarán fejezte be tanulmányait, azonban ügyvédként nem akart elhelyezkedni, ezért 1774 őszén Forgách Miklós gróf magántitkára- ként Gácsra költözött. Itt mélyebb betekintést nyert a magyar nemzeti és állami viszonyokba és megismerkedett a francia enciklopédisták írásaival is.", "1940. május 21-én hunyt el Mészáros Ervin<\/font> olimpiai bajnok magyar vívó. 1894-től 1927-ig a Magyar Atlétikai Club vívója volt. Kard- és tőrvívásban egyaránt versenyzett, de nemzetközi szintű eredményeit kardvívásban érte el. Tizenkilenc évesen megnyerte a Budapesten, 1896-ban rendezett millenniumi kardversenyt. 1912-től 1926-ig szerepelt a magyar vívóváloga- tottban. Az 1912. évi nyári olimpiai játékokon, Stockholmban tagja volt a Berty László, Földes Dezső, Fuchs Jenő, Gerde Oszkár, Mészáros Ervin, Schenker Zoltán, Tóth Péter, Werkner Lajos összeállítású, olimpiai bajnok- ságot nyert magyar kardcsapatnak. Az olimpia kard egyéni versenyén - Fuchs Jenő és Békéssy Béla mögött - a bronzérmet szerezte meg. Sportpá- lyafutása közben a budapesti egyetemen jogot hallgatott, majd egy hon- védtiszti tanfolyam elvégzése után a Magyar Királyi Honvédségnél szolgált. Legmagasabb rangja honvéd százados volt.", "1927. május 22-én született Oláh György<\/font> Széchenyi-nagydíjas magyar szár- mazású amerikai kémikus, 1994-ben kémiai Nobel-díjat kapott a karboka- tion kémiához való hozzájárulásáért. A globális felmelegedés problémájára is megoldást kínáló, nagy érdeklődést kiváltó direkt metanolos tüzelő- anyag-cella kidolgozója. Elsősorban az 1962-ben bejelentett felfedezésé- nek köszönhető, hogy sikerült megcáfolni a szén 4 vegyértékűségéről al- kotott régi elképzelést, és új üzemanyagokat, a korábbinál nagyobb ok- tánszámú benzinfajtákat állíthattak elő. Kutatásai vezettek az ólmozatlan benzin előállításának egy igen gazdaságos eljárásához is, ugyanakkor új utakat nyitottak a szupersavak által katalizált karbokationok, valamint a szén cseppfolyósításának eljárása felé.", "1965. május 23-án született Martinek János<\/font> olimpiai, világ- és Európa-baj- nok öttusázó. Sportos környezetből származik, hiszen édesanyja kosara- zott és súlyt is lökött. Ő a Budapesti Spartacusban kezdett szertornázni, Hamza István irányítása alatt. Később egy úszó tanfolyamon fedezte fel Malaczkó István, aki elirányította - 1975-ben - a Csepel együttesébe, ahol ifj. Benedek Ferenc volt az edzője. 1982-től a Budapesti Honvéd öttusázó- ja volt. 1999-ben vonult vissza. Öttusa versenybíró, a Magyar Diáksport- szövetség alelnöke, a Nemzetközi Diáksportszövetség tagja.", "1956. május 24-én hunyt el Dayka Margit<\/font> Kossuth-díjas magyar színmű- vésznő. Már kilenc éves korában szerepelt színpadon szülővárosában. Kamasz lányként Kolozsváron Hetényi Dömény Elemér színiiskolájában tanulta a mesterséget. Tizenöt évesen szerződtette a nagyváradi színház. 1924-ben kapta első felnőttszerződését Kolozsvárott. 1927-ben indult magyarországi pályája, Horváth Árpád meghívta Hódmezővásárhelyre vendégszereplésre. 1927-ben szerződtette a miskolci színház, innen 1928-ban Szegedre, majd 1929-ben Budapestre a Vígszínházhoz került, ahol a Két lány az utcán című darabban Vica szerepében aratta első nagy sikerét. A hetvenes években a Madách Színházban szerepelt, és sokat filmezett. 1983-ban az Operettszínházban a Szerdán tavasz lesz című darabban lépett fel. Élete utolsó éveiben Nemes Nagy Ágnes Bors nénijeként szórakoztatta a gyerekeket.", "1955. május 25-én hunyt el Fedák Sári<\/font> magyar színésznő. Az egyik legismertebb és legsikeresebb magyar színművésznő, énekesnő-primadonna volt. Rákosi Szidi színésziskolájának elvégzése után, 1900-ban a Magyar Színházban kezdte meg pályáját. Pályája során számos magyar és külföldi színházban fellépett. Többek között szerepelt a Népszínházban, a Vígszínházban, a Király Színházban is. Humoros és jó előadó volt. A legnagyobb operett-primadonna volt, pedig nem volt jó hangja. Tehetsége miatt neve fogalommá vált a magyar színjátszásban. Mivel 1944-ben a bécsi Donausender német nemzetiszocialista rádió munkatársaként a háború folytatása mellett állt ki, ezért a II. világháború után a Népbíróság, a Tanácsköztársaság után még levörösözött színésznőt, most nácirajongónak bélyegezte, és nyolc hónapi börtönbüntetésre ítélte. Büntetése letöltése után már nem térhetett vissza a színpadra.", "1900. május 26-án hunyt el Hollán Ernő<\/font> hadmérnök, altábornagy, államtitkár. A gimnáziumot szülővárosában végezte, majd 1839-ben a bécsi hadmérnöki akadémiába lépett, melynek csakhamar legjobb növendékei közé tartozott. 1844-ben hadnagy, 1846-ban főhadnagy lett a hadmérnöki karban. Fehértemplomnál, majd Szenttamás ostrománál kitűnt vitézsége miatt Kossuth Lajos őrnaggyá és hadmérnöki főnökké nevezte ki Pétervárad várában. A vár erődítési munkálatainak köszönhetően egészen a szabadságharc bukásáig kitartott. A világosi fegyverletétel után a vár megadta magát, de a katonai becsületnek megfelelő feltételek alatt. Hollán korabeli társadalmi helyzetét és hírét jól jellemezte, hogy Derby akkori grófjának fia, Edward Stanley későbbi angol hadügyminiszter egy más angol főúr fiával együtt 1857-ben azért tartózkodott Szombathelyen, hogy Hollán hadtudományi oktatásában részesülhessen.", "1708. május 27-én hunyt el Esze Tamás<\/font> Rákóczi-szabadságharcot előkészítő tiszaháti felkelés vezéralakja, kuruc brigadéros. Jobbágy származású kuruc brlgadéros. 1695-ben Habsburg-ellenes parasztfetkelést próbált szervezni, 1797-ben a hegyaljai kuruc felkelés előkészítésében tevékenykedett, amelyben csak azért nem vett részt, mert időközben elfogták és börtönbe zárták. Kiszabadulása után sókereskedelemmel foglalkozott. A tiszaújlaki sótisztekkel történt összetűzése után a felső-tiszavidéki erdőségekben bujkált. Ekkoriban találkozott ismét a váradi tömlöcéből megszökött, heves vérmérsékletű, duhaj, nagyhangú Kis Alberttel. Ő Is tagja volt a Rákóczthoz menő küldöttségnek.", "1910. május 28-én hunyt el Mikszáth Kálmán<\/font> magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő. Írói pályája nehezen indult, mivel stílusa, eredetisége elütött korának megszokott normáitól, ezért a szerkesztők műveiből sok részt egyszerűen kihúztak. 1874-ben jelent meg első önálló műve két kötetben, az Elbeszélések, de a kötet nem kapott komolyabb figyelmet. Pár évig különböző napilapoknál dolgozott, de a sikertelenség miatt elkeseredve 1878-ban Szegedre ment, és a Szegedi Naplónál helyezkedett el mint újságíró. Ott aratta első írói sikereit: az 1879-es szegedi nagy árvíz és az ezután következő királyi biztosi korszak hálás témákkal szolgált neki. Karcolataiban a királyi biztosi tanácsot csipkedte, s megörökítette Tisza Lajos és munkatársainak alakját.", "1888. május 29-án született Montenuovo Nándor<\/font> herceg, felsőházi tag, császári és királyi kamarás, titkos tanácsos, számos országos és helyi ér- dekeltségű gazdasági-pénzügyi szervezet elnöke vagy igazgatósági tagja. Az első világháborút kezdetektől végigharcoló, több ízben kitüntetett hu- szártiszt, egy magyar-osztrák viszonylatban mintegy húszezer holdas bir- tok örököse, kinek ereiben osztrák-német főúri vér folyt, ám magát ma- gyarnak vallotta, és a nyelvet is kiválóan elsajátította. Montenuovo Nán- dor herceg élete nagy részét Magyarországon, birtokai központjában, a németbólyi kastélyban töltötte. A szerb megszállás pusztításai után ura- dalmát tisztikarára támaszkodva hatékonyan működő, országos viszonyla- tokat tekintve is számottevő eredményeket felmutató gazdasággá fejlesz- tette. Ha szenvedélyének engedve elfordítja figyelmét a gazdaságról, mű- kincseket gyűjt, fiatal tehetségek mecénása, iskolát alapít.", "1875. május 30-án született Entz Géza<\/font> zoológus, egyetemi tanár, munka- társaival együtt neki köszönhető a Balaton életének korszerű hidrobio- lógiai vizsgálata. Bár az elsők között ismertette Magyarországon Darwin A fajok eredete című munkáját, ám később antidarwinista nézeteket képviselt. Egyetemi tanulmányait Pesten végezte, ahol 1867-ben szerzett orvosi diplomát. 1889 és 1914 között a kolozsvári, majd a budapesti egyetemen tanított. 1894 és 1896 között ő volt a budapesti műegyetem rektora. Számos szakcikk szerzője. Főként egysejtűekkel, valamint a növényi és állati szervezetek együttélésével foglalkozott.", "1161. május 31-én hunyt el II. Géza<\/font> Magyarország királya. II. Béla király és Ilona királyné legidősebb fia. 1141. február 13-án meghalt apja, II. Béla. Béla és a hozzá hű főurak eddigre kiirtottak minden főurat, aki bármely trónkövetelőt támogathatott volna, ezért nem volt akadálya, hogy legidősebb fiát, Gézát már három nap múlva 1141. február 16-án királlyá koronázzák Székesfehérváron. Géza ekkoriban 11 év körüli gyermek volt, ezért uralkodása első éveiben nem lehetett képes arra, hogy önállóan uralkodjon. A királyi tanács közreműködésével Ilona anyakirályné és testvére, Belos, azaz Géza anyai nagybátyja irányította az országot. Belos másfél évtizeden át meghatározó alakja volt a magyar politikának az egyik legmagasabb tisztséget a bánit megszerezve.","") } if (ho==6) { var napok=new initArray( "1826. június 1-én született Prielle Kornélia<\/font> színésznő. Életútja mindvégig szorosan összefüggött szülővárosával. Első fellépése Szatmáron volt 1841. június 10-én Tóth István igazgatósága alatt. 1844-hen a pesti Nemzeti Színház szerződtette, de a vidéki színházak jobban vonzották, így 1845-ben újra vidékre távozott. 1846-ban Debrecenben játszott, itt ismerkedik meg Petőfi Sándorral, aki látva a művésznő csodálatos játékát, megkérte a kezét és csak a véletlenen múlott, hogy ebből nem lett házasság. A művésznő azonban élete végéig őrizte Petőfi szenvedélyes fellángolásának emlékét, baráti társaságban mindig megható tisztelettel említette Petőfi nevét. Prielle Kornélia tevékenyen részt vállalt az 1848-49-es forradalomból, mint Kossuth nagy tisztelője. A világosi fegy- verletétel után a művésznő menedéket adott a forradalom üldözöttjeinek, így többek között Teleki Sándor ezredesnek. akihez később érzelmi kap- csolatok is fűzték. Erről tanúskodnak a művésznőhöz írt levelek és versek.", "1895. június 2-án született Radó Tibor<\/font> matematikus. Budapesten megkez- dett Műegyetemi tanulmányait két év után meg kellett szakítania, mert 1915-ben besorozták, alhadnagyként 1916-ban hadifogságba esett az orosz fronton, s négy év után térhetett csak haza Szibériából, egy Tobolszk mel- letti táborból. A lágerben egy kutató matematikus fogolytársától, Eduard Hellytől tanult matematikát. Több ezer kilométeres út után 1920-ban ha- zatérve már nem mérnökként folytatta tanulmányait, hanem a matematika Szegedre vonzotta, ahol Haar Alfréd és Riesz Frigyes tanítványaként tett PhD vizsgát 1923-ban. Kis ideig a szegedi egyetemen tanított, majd 1928-ban a Rockefeller Alapítvány ösztöndíjasaként Németországban kutatott. 1929-ben az Egyesült Államokba költözött, a Harvardon és a Rice Egyetemen dolgozott, 1930-tól pedig az Ohio Állami Egyetemen.", "1795. június 3-án hunyt el Kármán József<\/font> a magyar felvilágosodás kiemel- kedő alakja. Apja református lelkész volt. Tanulmányait szülővárosában kezdte, majd Pesten folytatta, és 1788-tól Bécsben tanult jogot. 1788-ban letette a vizsgáit és visszaköltözött Pestre, a Zur Barmhercigkeit nevű szabadkőműves páholy tagja volt, és ezzel kapcsolatos német nyelvű önéletrajza is fennmaradt. Műveltsége és egyénisége révén szívesen látott vendége volt a legelőkelőbb szalonoknak is, Toldy Ferenc a kortársi emlékezetet idézve Pest Alkibiadészének nevezte. Gyakori vendége volt a protestáns főúri házaknak, Ráday Pál mellett részt vett az első magyar színtársulat szervezésében, és szabályzatának kidolgozásában.", "1795. június 4-én született Vass Imre<\/font> barlangkutató, földmérő, a Baradla-barlang feltérképezője. Életéről hiányosak az ismereteink, főleg barlan- gászati munkásságáról tudunk. A pesti mérnöki intézetben tanult és lett 1818-ban mérnök. Közel két évtizeden át Gömör-Kishont vármegye hites földmérőjeként tevékenykedett. A negyvenes években az éghetetlen háztető kérdése foglalkoztatta, és ilyen témájú találmányát igyekezett népszerűsíteni, eladni. Az 1848-49-es szabadságharcban mint hadmérnök vett részt: kiemelkedő mérnöki munkája volt a dorozsmai és a szegedi sánc készítése. 1850-ben császári és királyi mérnöknek nevezték ki.", "1900. június 5-én született Gábor Dénes<\/font> Nobel-díjas magyar fizikus, gé- pészmérnök, villamosmérnök, a holográfia feltalálója. Budapest Terézváros városrészében született. Édesapja, Günszberg Bernát, a Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársaságnál dolgozott főkönyvelőként, majd cégve- zetőként, végül igazgatói rangban, 1928-ig. Édesanyja Jakobovits Adél. Elemi iskolai tanulmányait a Szemere utcai községi elemi népiskolában, a középiskolát a Budapesti V. ker. Markó utcai Magyar Királyi Állami Fő- reáliskolában végezte. Beiratkozott a Magyar királyi József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem gépészmérnöki osztályába. 1919. május 24-én áttért az evangélikus vallásra. Itt rendszeresen látogatta a tudo- mányegyetem előadásait, többek között Einstein szemináriumát, mely Szi- lárd Leó kezdeményezésére jött létre, és aki az előadásokra meghívta Wigner Jenőt, Neumann Jánost és Gábor Dénest. 1927-ben disszertációjá- ban tranziens jelenségek rögzítése érdekében az oszcillográf érzékenysé- gének növelését dolgozta ki. A holografikus módszer feltalálásáért és a kifejlesztéséhez való hozzájárulásáért 1971-ben megkapta a fizikai Nobel-díjat.", "1950. június 6-án hunyt el gróf Bánffy Miklós<\/font> az egyik legnagyobb erdélyi földbirtokos család jeles tagja, politikus, külügyminiszter, író, grafikus, díszlet- és kosztümtervező, színpadi rendező. Kolozsváron 1873. decem- ber 30-án született, szülővárosában és Budapesten végezte tanulmányait, doktori címet szerzett, ifjúkora óta részt vett a politikai életben, több cikluson át országgyűlési képviselő, 1906 és 1910 között Kolozs vármegye főispánja, 1912-től 1918-ig a budapesti Nemzeti Színház és az Állami Operaház intendánsa, ebben a hivatalában Bartók Béla támogatója. Íróként a Kisbán Miklós álnevet is használta. 1923 és 1927 között a Képzőmű- vészeti Tanács elnöke volt. Miután 1926-ban visszaköltözött Erdélybe, az Erdélyi Helikon szerkesztője lett, és jelentős szerepet játszott az erdélyi irodalmi életben. 1921-1922-ben Budapesten Bethlen István kormányának külügyminisztere, később a Képzőművészeti Tanács elnöke. 1926-ban visz- szaköltözött Erdélybe, részben kolozsvári palotájában, részben hírneves bonchidai kastélyában élt.", "1810. június 7-én született Dreher Antal<\/font> osztrák nagyiparos, a magyar sörgyártás egyik úttörője. Dreher Antal Ausztriában, Münchenben, majd Angliában folytatta tanulmányait. Hazatérve Schwechatra 1840 tájékán bevezette az alsóerjesztésű sörtechnológiát, és egy új sörtípust fejlesztett ki; a Lagerbiert. Mintaszerűen berendezett sörházaiból a világ minden részébe exportált. Schmidt Péter, egy pesti sörfőzőmester kőbányai sziklapincékben érlelt pompás söre hívta fel a figyelmét Kőbányára. 1862-ben sikerült megvennie a cseh, osztrák és bajor konkurenciával küzdő Kőbányai Serház Társaság serfőzdéjét.", "1593. június 8-án született I. Rákóczi György<\/font> erdélyi fejedelem. Apja Rákóczi Zsigmond 1607-08-ban Erdély fejedelme volt. Rákóczi György támogatta Bethlen Gábor fejedelmet, részt vett a Habsburg ellenes hadjárataiban is. Személyében konok és higgadt férfi lett a fejedelem, politikája a fejedelmi hatalom visszaállítását, megszilárdítását szolgálta. Visszavette a magánkézre került kincstári birtokokat s megtörte a nagybirtokos főrendek hatalmát, birtokaikat elkobozta, nagy részükkel a Rákóczi család vagyonát gyarapította. A fejedelmi birtokokra alapozta keménykezű uralmát. Családja vagyonát a 16. század óta nem látott méretekig növeli. Igen nagy ellenszenvet vált ki ezzel maga iránt, de végeredményben mégis az összeharácsolt nagy gazdagságával szerez könnyebbséget alattvalóinak: megváltoztatja ugyanis a fejedelmi hatalom gyarapításának eszközeit.", "1820. június 9-én született Hunfalvy János<\/font> a magyar tudományos földrajz megalapítója, a Magyar Földrajzi Társaság első elnöke. Szepes vármegyé- ben született, eredeti neve Hunsdorfer János. Tanulmányait Késmárkon, Miskolcon és Eperjesen végezte, majd Berlinben és Tübingenben járt az egyetemre. 1846-ban a statisztika és történelem tanára lett a késmárki lí- ceumban, de a szabadságharcban való részvétele miatt állásától megfosz- tották és börtönbe zárták. Onnan kiszabadulva Pestre költözött, s mint nevelő és író kereste kenyerét. 1870-ben a Pesti Egyetemen alapított földrajzi tanszékre nevezték ki, melyet haláláig nagy buzgalommal töltött be. Időközben többször utazott külföldön, részt vett Hágában, Szentpéter- váron, Párizsban, Londonban, Velencében és Rómában mint a magyar kor- mány küldötte az ott tartott nemzetközi statisztikai és földrajzi kong- resszusokon, valamint a világkiállításokon is. Itthon tevékeny részt vett a Magyar Földrajzi Társaság működésében, melynek alapításától kezdve elnöke volt, továbbá a Magyar Tudományos Akadémián, a közoktatásügyi tanácsban és a fővárosi képviselőtestületben.", "1865. június 10-én született Kaffka Margit<\/font> a legjelentősebb magyar írónő, s főműve, a Színek és évek az egyik legjobb, legharmonikusabb, legtelje- sebb magyar regény. Pedig elődei alig-alig tudtak kitörni a bájos dilet- tantizmusból, vagy oly görcsös igyekezettel hirdették nőiségüket, hogy puszta kuriózummá fokozták megnyilatkozásaikat. S még a műveltebb országokban felnőtt nőírók sorsát is az a George Sand jelképezte legtöbb érvénnyel az idő tájt, aki férfinevet viselt és férfiruhát hordott, hogy elismertesse művészetét. Nálunk Kaffka Margit volt az első, aki az asszonyi élet gondjait az általános mondanivalók magasába tudta emelni, anélkül, hogy lemondott volna eredendő élményeiről. Életműve, s elsősorban a Színek és évek a legmagasabb mértékkel mérhető.", "1938. június 11-én hunyt el Tihanyi Lajos<\/font> magyar festőművész. Tihanyi Lajos magyar avantgárd festőművész, a MIÉNK, a Nyolcak és a Ma műhely tagja. Tanulmányait az Mintarajziskolában és különböző magániskolákban végezte, négy nyáron át Nagybányán festett, de nem tagolódott be az is- kolába, a Szabad iskolán kívül festett. Bizonyos értékelések szerint lénye- gében autodidakta volt. A Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre II. tárlatán állította ki először képeit. A magyar avantgárd egyik kiemelkedő alkotója.", "1814. június 12-én született báró Kemény Zsigmond<\/font> erdélyi magyar író, publicista, politikus. A magyar romantikus regényirodalom Jókai Mór mellett legnagyobb alakja. Kora és irodalmi jelentkezése szerint még a reformkor nemzedékeihez tartoznék, de munkásságának és hatásának súlypontja 1850 és 1867 közé esik, vagyis arra az időre, amikor a nagy Petőfi-kortársak - Arany, Tompa, Jókai - életművűk javát alkotják. S mint regényírót is minduntalan Jókaival állítják párhuzamba mint ellentétét: Jókai a romantikus, Kemény a realista; Jókai az optimista, Kemény a pesszimista; Jókai az áradó könnyedséggel alkotó, Kemény az örökös gyötrődő; Jókai az örök népszerű, Kemény mindig az elmélyült keveseké; Jókai a közönség kedvence és a kritikusok célpontja, Keményért lelkesednek a kritikusok, még azok is, akik nem értenek egyet eszméivel, de nagy közönsége sohase volt. S habár Kemény már 1875-ben meghalt - hatvanegy éves korában -, s végső éveiben elborult elmével már élőhalott volt, Jókai pedig utána még három évtizedig él és alkot - a kortársi párhuzam megmarad, a szembeállítás mindmáig időszerű.", "1799. június 13-án született Kiss Ernő<\/font> honvéd tábornok, aradi vértanú. Katonai pályafutását a bécsi Theresianum elvégzése után, 1818-ban a csá- szári hadsereg egy dzsidásezredében kezdte. 1845-ben a 2. huszárezred parancsnoka volt. A későbbi aradi vértanúk közül parancsnoksága alatt szolgált Nagysándor József és Vécsey Károly is. 1848 tavaszán ezredével Nagykikindán állomásozott, így a kezdetektől részt vett a szerb felkelők elleni harcokban. Az ő nevéhez fűződik az első jelentős délvidéki győze- lem, a perlaszi szerb tábor bevétele. szeptember 2-án. A pákozdi csata előtt Batthyány Lajos őt kívánta megbízni a magyar fősereg vezetésével, de kinevezésére végül nem került sor, mert a sukorói haditanácson Móga János vállalkozott a horvátok elleni harcra. Kiss Ernő így csak megfigyelő- ként vett részt a csatában, majd ott volt abban a küldöttségben, amely megkötötte Jellasiccsal a fegyverszünetet. Kiss Ernő halálos ítéletét kötél általi halálról golyó általi halálra módosították, mert császári csapatok ellen harcoló csapatokat nem vezényelt. ", "1925. június 14-én született Darvas Iván<\/font> Jászai- és Kossuth-díjas magyar színművész, a Nemzet Színésze. A Művész Színházban kezdte pályafutását, majd 1949-től a Madách Színház egyik vezető színésze lett. 1956-ban forradalmi bizottságot szervezett, hogy bátyját kihozza a börtönből. Ezért 22 hónap börtönre ítélték a forradalom leverése után. Szabadulása után nem állhatott színpadra, 1963-ig segédmunkásként dolgozott. A miskolci deszkákon tárt vissza, majd a József Attila Színházban játszott. 1965-ben kezdődött negyedszázados sikerkorszaka a Vígszínházban. 1990-től szabad- foglalkozású volt. Filmszerepei közül a legemlékezetesebb a Liliomfi, A 9-es kórterem, a Bakaruhában, a Hideg napok, az Egy szerelem három éj- szakája, a Szerelem vagy A Pendragon legenda.", "1945. június 15-én született Harsányi Gábor<\/font> Jászai Mari-díjas színművész, író, drámaszerző, szinkronszínész. 1964-1968 között a Színház- és Filmmű- vészeti Főiskolára járt. Karrierje a Thália Színház társulatánál indult, majd a Mafilmhez került 4 évre. 1983-1989 között a Nemzeti Színház tagja volt, 1982-ben a Karinthy Színház egyik megalapítója és társigazgatója lett. 1995 óta a Vidám Színpadon dolgozik, elsősorban komikus szerepekben. Népszerű szinkronszínész. Újpesten saját színiiskolát igazgat. Jelntősebb filmszerepei: A beszélő köntös, Egy óra múlva itt vagyok, Gyula vitéz télen-nyáron, A halhatatlan légiós, Jó estét nyár, jó estét szerelem, Kakuk Marci, Palacsintás király, Égigérő fű, Illetlenek, Linda-sorozat.", "1920. június 16-án hunyt el Benczúr Gyula<\/font> festő, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. Középiskolás korában Klimkovics Ferenc és Klimkovics Béla magánrajziskolájában, Kassán kezdett festeni és rajzolni. 1861-től a müncheni Képzőművészeti Akadémián Hermann Anschütz, majd 1865-től 1869-ig Karl von Piloty tanítványa volt. 1869-ben Olaszországban, 1874-ben Franciaországban tett tanulmányutat. 1876-tól 1883-ig a münc- heni akadémián tanított. Hazatérésekor megalapította az első magyar mű- vészképzőt a Benczúr-mesteriskolát, melyet haláláig igazgatott. Már életé- ben elismert és köztiszteletben álló festőművész volt. 1906-ban a főren- diház örökös, 1910-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja lett. Főbb művei: Hunyadi László búcsúja, II. Rákóczi Ferenc elfogatása, Benczúr Géza, Vajk megkeresztelése, Kun László halála, Bacchánsnő, Andrássy Gyula, Budavár visszavétele, Szent István felajánlja a koronát, Petőfi Sándor, Mátyás fogadja a pápa követeit, A diadalmas Mátyás.", "1851. június 17-én hunyt el Egressy Béni<\/font> zeneszerző, író, színész. Apja református lelkipásztor volt. Iskoláit Miskolcon és Sárospatakon végezte és tanító lett. Testvérének, Egressy Gábornak a példája nyomán vándorszí- nésznek állt 1834-ben, de tanult zeneelméletet és nyelveket is. 1838-ban Olaszországba ment, hogy énekelni tanuljon. 1843-ban került a pesti Nem- zeti Színházba, karénekesként. Már 1840-től foglalkozott zeneszerzéssel, ő volt Petőfi Sándor verseinek első megzenésítője és számos népies műdal szerzője. Legnagyobb sikerét Vörösmarty Mihály Szózat című versének megzenésítésével aratta, amelyet 1843. május 10-én mutattak be a Nem- zeti Színházban. Foglalkozott színművek, operaszövegek írásával és fordí- tásával is. Egressy írta a Bátori Mária és az 1844-ben bemutatott Hunyadi László című operák szövegkönyvét, amelyek zenéjét Erkel Ferenc szerez- te. Katona József drámáját, a Bánk bánt is átdolgozta és az opera szövegét nem sokkal halála előtt átadta Erkelnek.", "1868. június 18-án született Vitéz nagybányai Horthy Miklós<\/font> az Osztrák-Magyar Haditengerészet tengerésztisztje, 1909-1914 között Ferenc József szárnysegédje, ellentengernagyként a flotta utolsó főparancsnoka volt. Az uralkodó a világháború végén altengernaggyá léptette elő. Az első vi- lágháborút követő proletárdiktatúra összeomlása után megszilárdította az államhatalmat. 1920. március 1-jétől 1944. október 16-áig ő volt a Magyar Királyság kormányzója. Portugáliai emigrációban halt meg 1957-ben. 1993. szeptember 4-én temették újra Kenderesen. Horthy Miklós megítélése - bár már saját korában sem volt egységes - kétségkívül kedvező volt a Horthy-korszak nagy részében. A tanácsköztársasággal szembenálló erők az országmentőt látták benne az országvesztőkkel szemben. Mivel Horthy az aktuálpolitikától viszonylagos távolságot tartott, könnyedén kialakult az egész nemzetet kormányzó tengerész képe. Megítélésének alakulásában szerepe volt a revíziós sikereknek is, amely során békés úton, a politika segítségével Magyarországhoz visszacsatolták az elvesztett, magyarlakta területek döntő többségét.", "1951. június 19-án hunyt el Egry József<\/font> magyar avantgárd festő. Az ex- presszionista és a konstruktív stílusok mentén alakította ki egyedi termé- szetelvű szemléletét. Napszámos paraszt családban született. Autodidakta módon kezdett festeni, majd Lyka Károly segítségével egy évet Párizsban töltött. Onnan került a Képzőművészeti Főiskolára Szinyei Merse Pál és Ferenczy Károly mellé. 1910-től volt kiállító művész. 1911-ben kijutott Belgiumba, ahol nagy hatassal voltak rá Meunier festő és szobrász kikötő munkásokat formáló alakjai, néhány évig maga is a város peremén élő munkásembereket festette összefoglaló stílusban arany-barnás színvilág- ban. Művei egy témát variáltak, legfőképpen a balatoni tájat. Egyszerre szétbont és szerkeszt. A természetelvűség új értelmezése ez, amely tel- jesen eredeti hang az európai festészetben.", "1803. június 20-án született Asbóth Lajos<\/font> honvéd ezredes, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Angol eredetű magyar családban született. Tanulmányait a bécsi hadmérnöki akadémián végezte, majd 1820-ban lépett a császári hadseregbe. 1844-ben századosként nyugalomba vonult és földbérlőként Lugoson gazdálkodott. Részt vett a szabadságharc utáni függetlenségi szervezkedésekben. Az emigráció jelentős szerepet szánt neki egy tervezett felkelés előkészítésében. 1861-ben néhány hónapra ismét letartóztatták. 1918-ban vált ismertté, hogy ekkor a bécsi titkosrendőrség besúgója lett. Ő adta fel az Almásy Pál és Nedeczky István vezette összeesküvés résztvevőit. 1862-ben megírta emlékiratait, majd 1867-ben az amerikai polgárháború történetét. 1863-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. Vezérőrnagyként a Honvédegylet tagja volt. Kossuth Lajos egy 1867-ben írt levelében utólag ismerte el e rangot, tábornoki oklevelének kiadására a szabadságharc alatt nem került sor.", "1928. június 21-én született Bara Margit Éva<\/font> Kossuth-díjas magyar színész. Bara Margit a kolozsvári Színiakadémián tanult egy évig. Mivel az iskolát áthelyezték Marosvásárhelyre, a művésznő nem folytatta tovább a tanulmányait, mert 1945-ben a Kolozsvári Magyar Színház művésze lett. Eredetileg balerina szeretett volna lenni, táncolni is tanult, alkati adottságai azonban nem voltak megfelelőek erre a pályára. 1955-ben települt át Magyarországra. Noha színházban is folyamatosan játszott, magyarországi népszerűségét elsősorban filmszerepeinek köszönheti, hiszen az 1950-es, 1960-as évek több sikeres és jelentős alkotásában alakított fontos szerepeket. Több nyelven beszél, a magyaron kívül románul, franciául, angolul és spanyolul. Pályafutását rosszindulatú és alaptalan pletykahadjárat törte derékba, melynek következményeként az újabb filmszerepek elmaradoztak, a színházban pedig tehetségéhez, művészi rangjához méltatlan feladatokat kapott. 1977-ben úgy döntött, hogy végleg visszavonul a színészi pályáról.", "1825. június 22-én született Duka Tivadar<\/font> orvos, honvédszázados, a brit hadsereg őrnagya, a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd tiszte- leti tagja. Tanulmányait a sárospataki és az eperjesi kollégiumban végezte, majd a pesti egyetemen jogot hallgatott. Jellasics szeptemberi támadása- kor jelentkezett a nemzetőrségbe. 1848 novemberétől hadnagyként, 1849 januárjától főhadnagyként, majd júniustól századosként Görgei Artúr tábornok titkára és parancsőrtisztje volt. A londoni egyetemen végzett tanulmányok után 1853-ban orvosi oklevelet szerzett. Ő az első ismert magyar származású orvos, aki diplomáját a londoni egyetemen kapta meg. 1854-től a bengáliai angol hadsereg katonaorvosa lett. A Gangesz menti Monghir területének főorvosaként kezdte behatóan tanulmányozni Indiát. Az országról szóló ismeretterjesztő írásai magyarországi lapokban is megjelentek, elsősorban a Vasárnapi Újságban és a Budapesti Szemlében. Megismerkedett Rádzsa Rádzsendralála Mitrával, aki Kőrösi Csoma Sándor tisztségbeli utóda volt a Bengáli Ázsia Társaságban.", "1970. június 23-án hunyt el Fekete István<\/font> író, számos ifjúsági könyv és állattörténet írója. Az erdész-vadász irodalom legismertebb művelője. Jó- kai mellett, minden idők legolvasottabb magyar írója. 2002 decemberéig legalább 8 700 000 példányban adták ki műveit magyar nyelven. Külföldön tíz nyelven, 12 országban, 45 kiadásban jelentek meg könyvei. Fia szerint apja az írásaiból kiérződő antikommunizmus, antiliberalizmus, antikozmo- politizmus és az előbbiekkel szemben álló nemzeti érzés, hazaszeretet, kereszténység, istenhit miatt vált vörös posztóvá a párt által irányított irodalmi vezetés szemében, ezért próbálták munkásságát kicsinyíteni, elhallgatni, ifjúsági regényírónak titulálni. Az irodalmi életben sem nagyságának megfelelően kezelték. Könyveit ugyan kiadták és az olvasók között ezek népszerűek is voltak, de politikai okokból például több lexikonban hiányosan vagy egyáltalán nem szerepelt.", "1979. június 24-én hunyt el Örkény István<\/font> író, gyógyszerész, az Újhold társszerkesztője, a világirodalmi rangú magyar groteszk próza megterem- tője. Örkény a magyar abszurd dráma kitűnő képviselője. Írásait groteszk humor hatja át, nincs bennük egyértelműen jó vagy rossz ember - a tragédiák néhol komédiába fordulnak, s írásainak szereplői hol így, hol úgy reagálnak az eseményekre. Első elbeszélése a Szép Szóban jelent meg 1937-ben Tengertánc címmel. 1952-ben jelent meg a Lila tinta című elbeszélése, amit az akkori kultúrpolitika ellenszenvvel fogadott. 1956 után első ízben 1963-ban jelenhetett meg műve, a Macskajáték című kisregény. A stílusteremtő Egyperces novellák 1967-ben látott napvilágot. Nemcsak Magyarországon, de a világirodalomban is újdonság volt a rendkívül rövid, tömör, filozofikus vagy groteszk írásmód.", "1887. június 25-én született Karinthy Frigyes<\/font> magyar író, költő, műfordító. Karinthy Frigyes 1898 és 1900 között kezdett írni: színműveket, kalandos történeteket, verses meséket írt, emellett naplót vezetett. Tizenöt éves volt, amikor a Magyar Képes Világ folytatásokban közölte a Nászutazás a Föld középpontján keresztül című regényét. Érettségi után matematika-fizika szakon, a bölcsészkaron és a sebészeten is hallgatott egyetemi előadásokat. Noha diplomát soha sem szerzett, egész életében élénk érdeklődéssel és feltétlen tisztelettel fordult a tudományok felé. Bajor Andor szerint hitt az értelem erejében, sőt azt mondhatjuk: vakon hitte, hogy múló tünemény a vakság. Műfordításai ma is ismertek, főként a Micimackó, a Leacock-humoreszkek és a Tom Sawyer kalandjai. Bár magát sokszor költőnek vallotta, viszonylag kevés verset írt, ezek között a szabadversek vannak többségben, hosszú, központozás nélküli gondolatki- törések.", "1835. június 26-án született Herman Ottó<\/font> természettudós, néprajzkutató, régész, polihisztor, politikus. Felvidéki szász családba született, apja orvos volt. Iskoláit Miskolcon kezdte. Jelentkezett katonának az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban, de fiatal kora miatt hazaküldték. Élete végéig Kossuth Lajos híve maradt, többször meglátogatta torinói száműze- tésében. 1853-1856 között a bécsi politechnikumban folytatta géplakatosi tanulmányait, itt keltették fel érdeklődését a természettudományok, el- sősorban a rovartan. Brassai Sámuel tanítványaként a Természettudományi Társaság megbízásából hatalmas gyűjtőmunkával megírta Magyarország pókfaunáját, majd a magyar halászat könyvét. 1877-ben létrehozta és tíz évig szerkesztette a Természetrajzi Füzeteket. A madártan nemzetközileg elismert tudósaként számos könyvet írt a madarakról. Jelentős volt munkássága a néprajz, a nyelvészet és a régészet terén is.", "1946. június 27-án hunyt el Beke Manó<\/font> matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Tanulmányait Pápán kezdte. A buda- pesti tudományegyetmen 1883-ban matematika-fizikaszakos tanári okleve- let szerzett. 1884-ben doktorátust tett. A matematika tanára lett a budapesti V. ker. állami Főreáliskolában, majd a budapesti tudományegye- tem tanára. A Tanácsköztársaság alatti magatartása miatt elmozdították állásából, megfosztották akadémiai levelező tagságától, majd 1922-ben nyugdíjazták. 1945 után visszanyerte akadémiai levelező tagságát. Mate- matikai, tanügyi, pedagógiai és természettudományi értekezéseket és tan- könyveket írt. A nők közép- és felsőfokú tanulmányainak egyik előharcosa volt.", "1784. június 28-án született Tittel Pál<\/font> magyar csillagász, római katolikus pap, az Egri Egyházmegye áldozópapja, a Budai Csillagvizsgáló igazgatója, magyar királyi egyetemi csillagász és tanár, az MTA rendes tagja. Iskoláit Pásztón, Gyöngyösön, majd Kecskeméten végezte. Az 1800/1801-es évben belépett az egri kispapok közé. Filozófiai és teológiai tanulmányait az 1805-1806-os tanévben fejezte be. Utolsó tanéve második félévében az Érseki Hivatalban kinevezték könyvtárossá. A bécsi Császári Csillagdában végzett észleléseinek eredményeit a Berlini Efemeriszek 1815-ös köte- tében közölte. Göttingenben Gauss az újonnan felfedezett kisbolygók pá- lyaszámításaival foglalkozott, és ilyen feladatokkal bízta meg tanítványait, köztük Tittelt is, akinek göttingeni tartózkodása alatt két cikke jelent meg a Tübingeni Évkönyvek 2., illetve 3. kötetében. Az egyik kronológiai témájú volt, a másik a 2 Pallas kisbolygó pályájának számításairól szólt. Ezeken kívül Tittel egy kronológiai könyvecskét is kiadott Göttingenben.", "1879. június 29-én született Móricz Zsigmond<\/font> magyar író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalmunk legismertebb alakja. Kilenc testvére volt, ebből kettő erőszakos halállal halt meg; az egyik tejhiány miatt valósággal elsorvadt, a másik ruháját pedig felgyújtotta egy szomszéd kisfiú. Debrecenben kezdett tanulni, innen Sárospatakra (1894-97), majd Kisújszállásra került, ahol leérettségizett. Debrecenben teológiát hallgatott, majd jogra járt, Pesten bölcsészhallgató volt, ám egyiket sem fejezte be. Nagy élmény volt számára, hogy Négyesy László stílusgyakorlatain részt vehetett. Ezek az összejövetelek sok kezdő művész számára adtak biztos kiindulást és alapokat. A Kisfaludy Társaság megbízásából népdalgyűjtésbe kezdett, s 1903-1905 folyamán Szatmár falvait járva rengeteg dalt, köszöntőt, találós mesét, játékot gyűjtött. Neki köszönhetjük a Kállai kettős szövegét is. 1929-33 közt együtt szerkesz- tette a Nyugatot Babitscsal, ám ellenkező szemléletük miatt otthagyta őket. 1939-től a népi írók atyjaként, a Kelet Népe szerkesztője lett.", "1900. június 30-én született Szabó Ernő<\/font> színművész, Neményi Lili színész- nő féltestvére. Többgenerációs színészcsaládból származott. 1940-től Nagyváradon játszott. Erdély visszacsatolásakor ott maradt, majd majd megkapta román állampolgárságot. 1946-ban a marosvásárhelyi Székely Színház egyik alapító tagja lett. 1946-1955 között a marosvásárhelyi Székely Színház vezető művésze, és későbbiekben rendezője is. Ezen időszakban ő rendezte a bemutatott darabok nagy részét Tompa Miklóssal, Kovács Györggyel, Delly Ferenccel. Idővel a Színművészeti Intézet tanárává nevezték ki Marosvásárhelyt. 15 esztendőnyi távollét után, 1955-ben hazatért. Első két filmje, mindjárt meghatározó jelentőségű. A Tanár úr kérem-ben, még egy antikváriust alakít, de a Fábry Zoltán rendezte Hannibál tanár úr című filmben, Nyúl Béla alakítása a magyar filmtörténet kimagasló alkotásává tette a filmet, Szabó Ernő megrendítő és szívszorító játékával", "") } if (ho==7) { var napok=new initArray( "1818. július 1-én született Semmelweis Ignác Fülöp<\/font> magyar orvos, az anyák megmentője. Pénzszerzés, dicsőség vágya sosem vezérelte. Éjjel-nappal rendelkezésükre állt a szenvedőknek. Első munkahelyén, 1846-tól a bécsi közkórházban, majd 1851-től következő munkahelyén a pesti Szent Rókus Kórház szülészeti osztályának - nem tiszteletdíjas - főorvosaként kimutatta az antiszeptikus eljárások előnyeit a szülészetben és a sebészetben. Mind gyakorlatával, mind írásaiban próbálta terjeszteni nézeteit, de sajnos az orvostársadalom nem vett róla tudomást, az antiszeptikus eljárások jelen- tőségét és annak bevezetését csak Joseph Lister angol sebész meggyőző munkája nyomán fogadták el lassan, 1877-től kezdődően. Rájött, hogy a gyermekágyi lázat az orvosok és orvostanhallgatók okozták azzal, hogy boncolás után mentek át a szülészeti osztályra, az I. számú klinikán, s ott fertőtlenítetlen kézzel vizsgálták a várandós nőket. A bábák nem végeztek boncolást, így a vérmérgezés eme speciális fajtája harmad annyiszor fordult elő a szegényebbeket kiszolgáló, II. számú klinikán, mint az or- vosokén. A klórmész-oldatos kézmosást Ignác antiszeptikumként ajánlotta kollégáinak.", "1849. július 2-án hunyt el Gábor Áron<\/font> az 1848-49-es forradalom és sza- badságharc legendás ágyúöntője és tüzértisztje volt. Gábor Áron a berecki alsó iskola után a gimnáziumot Csíksomlyón a ferencrendieknél végezte, majd bevonult katonának. Kézdivásárhelyen, a 2. számú székely határőr- ezrednél szolgált katonaként. Innen Gyulafehérvárra küldték, ahol pattan- tyús kiképzést és káplári rangot kapott. 1840-től az 5. pesti tüzérez- redhez állt be, később Bécsben, az ágyúgyárban szolgált. Továbbszolgálati kérelmét nem fogadták el, ezért leszerelt, majd 1842-ben öccse helyett újra bevonult, de nem sikerült elérnie, hogy továbbképezzék, ezért 1846-ban újra, végleg leszerelt. Az ágyúöntés lehetőségét már az 1848. október 6-án tartott Székely Nemzeti Gyűlésen felvetette, az ellenállás mellett döntő gyűlés azonban nem vette komolyan a javaslatot. Az ágyúkat Gábor ki is öntötte a Magyarhermány melletti Bodvajon. Először. november 30-án, a hídvégi csatában használták őket, és a székelyek megnyerték az ütközetet. Az első ágyú neve Jókai Mór cikke szerint Jancsi volt. Gábor Áron a kökösi csatában, a háromszéki önvédelmi erők és az orosz cár csapatai közti tüzérségi összecsapásban vesztette életét, amikor bal mellén hatfontos ágyúgolyó találta el.", "1926. július 3-án született Rab Zsuzsa<\/font> költő, műfordító. A pápai Református Nőnevelő Intézetbe járt édesapja, Rab István a gimnázium igazgatója volt. Itt jelentek meg első versei a Pápai Hírlapban, illetve a Kollégiumi Lapokban, még középiskolás korában napvilágot látott első verseskötete Fény felé címmel. A kisváros légköre, az iskolavárosi szellemiség, akárcsak későbbi műfordítói tapasztalata rányomta bélyegét művészetére. 1949-ben a Budapesti Tudományegyetem orosz szakán végzett, ettől kezdve az orosz irodalom és népköltészet rendkívül termékeny tolmá- csolója lett, majd kétszáz kötetnyi műfordítást hagyott hátra. Az orosz irodalom mellett fordított az Szovjetunióbeli nemzetiségek baskír, grúz, észt népköltészetéből, valamint - ugyancsak orosz fordítások alapján - Andersen meséit is átültette magyarra. 1971 és 1984 között az Élet és Irodalom munkatársa volt.", "1845. július 4-én született Szinyei Merse Pál<\/font> festőművész. Szinyei Merse Pál nemzeti érzelmű nemesi családból származott, amelynek körében nemzedékek óta megszokott volt az irodalom, a zene és a képzőművészet művelése. A család 700 éves múlttal rendelkezik, de vagyona a 19. század- ra megcsappan, ám nem annyira, hogy a művésznek valaha is megélhetési gondjai lettek volna. Édesapja támogatta fia művészi ambícióit, édesanyja pedig irodalom- és zenekedvelő asszony volt, aki jelentős vagyont hozott a házasságba. A szabadságharc alatt minden ezüst holmijukat és ékszereit a szabadságharc céljaira ajánlotta fel. Részt vett az eperjesi hadikórház megszervezésében. A szabadságharc bukása után 50 kancsuka-ütésre ítél- ték, amit csak otthona elhagyásával kerülhetett el. Ismertebb művei: Faun és Nimfa, Anya és gyermekei, Szerelmespár, Majális, Lilaruhás nő.", "1837. július 5-én született gróf Zichy Jenő<\/font> szakíró, politikus, Ázsia-kutató, az MTA tiszteleti tagja. Családtörténeti kutatásai során élete céljául tűzte ki a magyarok eredetének, őshazájának felkutatását. Saját költségén több tudományos expedíciót szervezett és vezetett Oroszországba, Ázsiába, a Kaukázusba a magyarság eredetének felkutatására, neves tudósok részvé- telével. Harmadik expedíciójának megkezdése előtt, 1895. március 31-én az Országos Casinóban előadást tartott terveiről. Az előadás során beszá- molt több évtizedes előkészületeiről, a hazai és az idegen ősmagyarságra vonatkozó dokumentumok tanulmányozásáról. Az orosz birodalom akkori határain belül végzendő kutatásaihoz megszerezte az orosz cár és kormány engedélyét, támogatását. Kapcsolatba lépett az akkori orosz tudósokkal is, kikérve tanácsaikat.", "1895. július 6-án született Buzágh Aladár<\/font> kémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, kétszeres Kossuth-díjas. 1918-ban szerzett vegyészmérnöki oklevelet a budapesti Műegyetemen, majd 1921-ben bölcsészdoktori oklevelet a budapesti tudományegyetemen. Már 1919-től előbb tanársegéd, majd adjunktus lett a tudományegyetem II. számú Kémiai Intézetében. Külföldön huzamosabb időt töltött 1926 után ösztöndíjasként. Az Ostwald-féle kolloidkémiai isk. hazai továbbfejlesz- tője, illetve a fizikai kémia ezen új ágának egyik megteremtője. Főképp a szolok stabilitásának és az elektromos kettős réteg szerkezetének vizs- gálatával foglalkozott. Nevéhez fűződik az Ostwald-Buzágh-féle üledéksza- bály és a szolstabilitás kontinuitás-elméletének megállapítása, továbbá az adhézió mérésére vonatkozó kvantitatív módszer kidolgozása.", "1871. július 7-én hunyt el Flór Ferenc<\/font> orvos, orvosi szakíró, honvéd alez- redes, az 1848-49-es szabadságharcban a hadügyminisztérium egészségügyi osztályának vezetője, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Már negyedéves orvosnövendékként, 1831-ben koleraorvosnak nevezték ki Kalocsára. Kisdedápolás című orvosi disszertációját - Magyarországon első- ként - magyar nyelven írta és védte meg, 1833-ban. A későbbiekben is erőfeszítéseket tett az egységes magyar orvosi szaknyelv megteremtésé- ért, 1833-tól 1848-ig Bugát Pál mellett társszerkesztője lett az e terü- leten űttörő munkát végző Orvosi Tár című folyóiratnak. E mellett 1840-től 1848-ig szerkesztette a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűléseinek Munkálatok című kiadványát. 1838-ban a Magyar Tudós Társaság levelező tagjául fogadta. 1842-től tagja lett az első magyar orvosi társaságnak, a Budapesti Királyi Orvosegyesületnek és a bécsi orvosi tár- sulatnak. 1845-től lett tagja a Királyi Magyar Természettudományi Társu- latnak. A gyakorlati sebészetben törekedett az új, a korban modernnek számító eljárások alkalmazására, 1847-ben az elsők között volt, aki a kloroformnak a sebészetben való használatával kísérletezett.", "1925. július 8-án születtet Réti József<\/font> magyar opera- és oratóriuménekes - tenor, főiskolai tanár. A csurgói Csokonai Református Gimnáziumban ébredt fel érdeklődése a zene iránt. 1942-ben családjával Budapestre költözött, itt folytatta tanulmányait a pesterzsébeti Kossuth Gimnáziumban. Tanulmá- nyait 1953-ban végezte el a Zeneakadémián. Ugyanebben az évben debü- tált az Operaházban, amelynek haláláig vezető magánénekese maradt. Leg- kiemelkedőbb alakításait Mozart-tenorként nyújtotta, és csaknem vala- mennyi Mozart-szerepet énekelte. 1956-ban a berlini Schumann-verse- nyen kitüntető oklevelet nyert, 1957-ben a moszkvai énekversenyen aranyérmet kapott. 1964-től tanított a Zeneakadémián, Rösler Endre utó- daként. Gyakran énekelt oratóriumokat is, s stílusának és technikájának köszönhetően az 1960-70-es évek legkeresettebb szólistája volt. A 60-70-es években felejthetetlen alakítást nyújtott Johann Sebastian Bach passióinak Evangélistájaként és Bartók Béla Cantata Profana című műve tenorszólójának legendás tolmácsolója volt.", "1953. július 9-én születtet Fa Nándor<\/font> hajótervező és -építő, óceáni szóló- vitorlázó, háromszor kerülte meg a Földet egyedül. 1980 és 1985 közt barátjával, Gál Józseffel megépítette a 31 láb hosszú St. Jupát nevű túra- hajót, amellyel 1986-87-ig Délről kerülve a Jóreménység-fokot és a Horn- fokot - a klasszikusan nehéz útvonalon - körülvitorlázták a Földet. Erről az útról 1988-ban jelent meg A Szent Jupát 700 napja című könyve. 1988- 1990 közt Fa Nándor megtervezte és megépítette az első magyar óceáni versenyvitorlást. A 60 láb hosszú ALBA REGIA Székesfehérváron, a KÖFÉM egyik gyárcsarnokában épült, és Fa 1990-1991-ben részt vett vele a BOC Challenge elnevezésű, négyszakaszos, egyszemélyes földkerülő versenyen. és legjobb szólóvitorlázóival. Göncz Árpád köztársasági elnök a Magyar Köztársaság Tiszti Keresztjével tüntette ki.", "1873. július 10-én hunyt el Latabár Endre<\/font> színész, rendező, színigazgató, műfordító. Latabár Endre a legnevesebb magyar színészdinasztia első tag- ja, 1841. január 11-én Kolozsvárott kötött házasságot Török Máriával. Je- lenleg a család hatodik nemzedéke van a színpadon, olyan művészek tar- toznak ide, mint Latabár Kálmán, Latabár Árpád, ifj., vagy Latabár Kálmán Árpád. Jól értett a zenéhez, több darabot is szerzett. 1837-től dolgozott fordítóként is, olasz, francia és német nyelvből mintegy 45 színpadi művet magyarított, elsősorban francia operetteket. Színművekben főleg szelebur- di gavallérokat és fiatalemberek humoros szerepeit alakította. Mivel az operaelőadások során hangját túlerőltette, ezért 1838 után már csak mint operarendező, karmester és korrepetitor munkálkodott.", "1819. július 11-én született Reguly Antal<\/font> néprajzkutató, utazó, a magyarországi finnugrisztika egyik legelső, kiemelkedő képviselője. A oroszországi finnugor népek körében végzett gyűjtő- és kutatómunkája miatt Észak Körösi Csomája néven szokták emlegetni. Elkészítette az Északi-Urál földrajzi és néprajzi térképét. Itthoni néprajzi, embertani kutatásai is jelentősek. Nálunk elsőként használta a fényképezés techni- káját a néprajzi terepmunkában. Apja jogász, a zirci ciszterciták ügyvédje volt. Reguly Antal német nyelvtudását és a történelem iránti vonzódását otthonról hozta magával. Iskoláit Zircen, majd a ciszterciták székesfe- hérvári gimnáziumában végezte. Győrött bölcseletet, a pesti egyetemen 1836-1839 között jogot tanult. Egyetemi évei alatt bontakozott ki az utazás iránt vágya: zirci rokona anyagi támogatásával az első nyári szünidőt Bécs és környéke megismerésére használta fel, a következő év nyarán több felvidéki bányavárost keresett fel, ekkor már jegyzeteket is készített, naplót vezetett. Miután 1839-ben Pesten befejezte tanulmá- nyait, haza sem látogatott, hanem júliusban ismét útnak indult. Nyolc évvel később tért haza.", "1999. július 12-én hunyt el Szeleczky Zita<\/font> színésznő. 1933-ban érettsé- gizett le a budapesti Veres Pálné Leánykollégiumban. 1936-tól 1944-ig 26 magyar és egy olasz-magyar film női főszerepét alakította. 1937-ben vé- gezte a Színművészeti Akadémiát. A Nemzeti Színház ösztön- díjas, majd rendes tagja lett. 1939-ben Farkas-Ratkó-díjat kapott. 1942-1943-ban a Fővárosi Operettszínházhoz szerződött. 1944 őszén ismét a Nemzeti szer- ződtette. A budapesti A Reggel című napilap 1945. április 16-án azt kö- zölte, hogy Sopronban öngyilkos lett. A budai rendőrség politikai osztálya által elfogott Haltenberger Gyula megerősítette ezt a később álhírnek bi- zonyult információt. 1945-ben elhagyta az országot, a Népbíróság elítélte háborús magatartása miatt, egyebek közt azért, mert 1944. novemberében egy ún. Hungarista Est keretében elszavalta a Föl a szent háborúra! című, oroszok elleni védekezésre buzdító Petőfi-verset, amit a rádió is közve- tített. Ausztriában, Olaszországban élt, 1948-ban Argentínába költözött, ahol kezdetben a Magyar Színjátszó Társaság előadásain szerepelt. ", "1944. július 13-én született Rubik Ernő<\/font> Kossuth-díjas magyar építész, já- téktervező, feltaláló. Apja, idősebb Rubik Ernő gépészmérnök, repülőgép-tervező az esztergomi repülőgépgyárban, anyja költő volt. 1967-ben építészmérnökként végzett a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán, majd 1971-ig az Iparművészeti Főiskolán szobrászatot és belsőépíté- szetet tanult tovább. 1975-ig építész-tervezőként dolgozott, majd vissza- ment tanítani az Iparművészeti Főiskolára, ahol tanársegéd, majd adjunk- tus, docens lett. A nyolcvanas évek elején főszerkesztője volt az És játék című lapnak, majd 1983-ban saját vállalkozást alapított, a Rubik Stúdiót, ahol bútorokat és játékokat tervezett. 1987-től címzetes egyetemi tanár, 1990-től a Magyar Mérnök Akadémia elnöke, később tiszteletbeli elnöke. A Magyar Mérnök Akadémián belül létrehozta a Rubik Nemzetközi Alapít- ványt, a kiemelkedően tehetséges fiatal műszakiak és iparművészek támo- gatására. Nevéhez több logikai játék megalkotása is fűződik. Mindenek- előtt a Bűvös kocka ami külföldön Rubik-kocka néven lett ismert, ami 1975-ös megjelenését követően példátlan nemzetközi népszerűséget ért el. Később a Kígyó és Bűvös négyzetek nevű játékokat is megalkotta, ám ezek népszerűsége már nem érte el a Bűvös kockáét.", "1826. július 14-én született Vasvári Pál<\/font> történész, filozófus, forradalmár, a márciusi ifjak egyik vezéralakja. Édesapja, Fejér Pál görög katolikus pap volt. Vasvári tanulmányait a nagykárolyi piarista gimnáziumban kezdte meg. 1843-ban beiratkozott a pesti egyetemre, ahol bölcsészet szakon történelmet és természettant hallgatott, de idővel Horvát István hatása miatt teljesen a történelemnek szentelte magát. Mint egyetemi hallgató, vezérszerepet vitt az ifjúság körében. 1847-ben, a Teleki Blanka által alapított nevelőintézetbe került tanárnak. Az 1848. márciusi események során Vasvári is ott volt a vezetők között. A 12 pont megalkotásában majd a népgyűlés elé terjesztésében főszerepet vállalt. A március 16-án a megalakult közcsendbizottmány tagja, a március 18-án a petíciót vivő küldöttségben szintén ott volt. Az április 11-én megérkező minisztereket ő üdvözölte, majd mint titkár nyert alkalmazást a pénzügyminiszter mellett. Kossuth Lajos többször használta polgári futárként a horvát invá- zió alatt. 1849 elején Bihar, Szatmár és Szabolcs megyékben szabadcsa- patot verbuvált, s annak vezére lett. Mint katona azonban nem volt ügyes, nem bírta a fáradalmakat. Erdélyben harcolt, mint őrnagy.", "1930. július 15-én született Szabó Gyula<\/font> a Nemzet Színésze címmel kitün- tetett, Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész. 1950 és 1954 között járt a Színház- és Filmművészeti Főiskolára. 1954 és 1993 között Budapesten a Petőfi Színház, a Jókai Színház, a Thália Színház és az Arizona Színház színésze, 1993-96 közt a Művész Színházé. 1996-tól a székesfehérvári Vörösmarty Színházban játszik. 1979-től a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára, egyetemi docense. Szinkronszínészként is dolgozik, a közönség többek közt a Magyar Népmesék című rajzfilmsorozat narrátora és Peter Falk magyar hangjaként is ismerheti.", "1342. július 16-án hunyt el I. Károly Róbert<\/font> magyar király, 1301-től koronás, de el nem ismert uralkodó, hivatalosan - érvényesen megkoronázva - 1310 - 1342 között uralkodott, ténylegesen 1308-tól. A történelemtudomány az 1308. évi királyválasztó országgyűlés alapján ezt az évet tekinti ural- kodása kezdetének. Ő volt a magyar Anjou-ház alapítója. Caroberto néven született - amely név nem a Károly és a Róbert összetétele -, Anjou Martell Károly és Habsburg Klemencia házasságából. Nyugati és északi politikájával igyekezett olyan szövetségi rendszert kialakítani, ami útját állhatja a német-római császár nagyhatalmi törekvéseinek, valamint gazdaságilag is kedvezőbb helyzetbe hozza Magyar- országot. A regálé jövedelmekre alapozva pénzügyi reformo- kat hajtott végre, amivel jelentősen megnövelte a kincstár bevételeit. Károly Róbert uralkodásának második felében készült néhány nevezetes gótikus épület, mint a visegrádi királyi palota, a diósgyőri vár és a soproni ferences kolostor káptalanterme. I. Károly 1342-es halálakor erős birodalmat hagyott fiára, Nagy Lajosra.", "1814. július 17-én hunyt el Egressy Béni<\/font> zeneszerző, író, színész. Iskoláit Miskolcon és Sárospatakon végezte és tanító lett. Testvérének, Egressy Gábornak a példája nyomán vándorszínésznek állt 1834-ben, de tanult zeneelméletet és nyelveket is. 1838-ban Olaszországba ment, hogy énekelni tanuljon. 1843-ban került a pesti Nemzeti Színházba, karénekes- ként. Már 1840-től foglalkozott zeneszerzéssel, ő volt Petőfi Sándor verse- inek első megzenésítője és számos népies műdal szerzője. Legnagyobb sikerét Vörösmarty Mihály Szózat című versének megzenésítésével aratta, amelyet 1843. május 10-én mutattak be a Nemzeti Színházban. Egressy írta a Bátori Mária és az 1844-ben bemutatott Hunyadi László című operák szövegkönyvét, amelyek zenéjét Erkel Ferenc szerezte. Katona József drámáját, a Bánk bánt is átdolgozta és az opera szövegét nem sokkal halála előtt átadta Erkelnek. Ennek a bemutatójára csak 1861. március 9-én került sor. Részt vett az 1848-49-es szabadságharcban, Kápolnánál meg is sebesült. 1849 szeptemberében honvéd főhadnagyként ott volt a komáro- mi vár védői között. Itt írta a Klapka-indulót. A szabadságharc leverése után Klapka György menlevelével szabadult és visszatért a színpadra.", "1850. július 18-án született Deák-Ébner Lajos<\/font> magyar festőművész. Tanulmányait Münchenben és Párizsban végezte. Itt ismerkedett meg a francia festészettel, aminek hatására Barbizonba költözött. Megismerke- dett Paál Lászlóval és Munkácsy Mihállyal, akiknek stílusa meghatározó lett később művészetében. 1874-től több évig a Szolnoki Művésztelep rendszeres lakója, alkotója volt, részt vett a telep megalakításában is. Festészetére jellemző a realisztikus ábrázolásmód, ami főleg a Szolnokon festett képein lelhető fel. A paraszti élet hiteles ábrázolója volt. 1887-1922 között a Budapesti Női Festőiskola vezetője. 1890-1890-ben Lotz Károllyal közösen megfestik a Tihanyi Apátság freskóit. 1895-1899 közt a Műcsarnok falképeit festette meg.", "1879. július 19-én született Móra Ferenc<\/font> író, újságíró, muzeológus. Sze- gényparaszt családból származott, atyja Móra Márton foltozó szűcslegény, majd mester, anyja Juhász Anna kenyérsütő asszony. Tanulmányait - a család szegénysége miatt - nehéz körülmények között végezte. A buda- pesti egyetemen földrajz-természetrajz szakos tanári diplomát szerzett, de csupán egy évig tanított mint segédtanár a Vas vármegyei Felsőlövőn. Innen még a század elején mint a Szegedi Napló munkatársa került Szegedre. A lapnak 1913-1919 között főszerkesztője volt, majd haláláig állandó munkatársa maradt. Ez volt jóformán az egyetlen hírlap, amely nem állt a világháborús propaganda szolgálatába. Pályáját versírással kezd- te, később is írogatott verseket. Elbeszéléseiben és regényeiben a pa- rasztság kiszolgáltatottságának egyik legérzékenyebb ábrázolója. 1905-ben ismerkedett meg Szegeden Pósa Lajossal, aki az ifjúsági irodalom felé fordította érdeklődését. 1905-től Az Én Újságom c. gyermeklapba írt, 1922-ig több mint ezer írása jelent itt meg. Ifjúsági művei, amelyeknek ihlető anyagát gyermekkori élményei szolgáltatták a magyar ifjúsági irodalom klasszikusává tették. Meleg barátság fűzte Juhász Gyulához. Művei több idegen nyelven is olvashatók.", "1514. július 20-án hunyt el Dózsa György<\/font> az 1514-es parasztháborúba torkollott keresztes hadjárat katonai vezetője. Dózsa György Dálnokon született, születéséről pontos dátum nem maradt fent, de a korabeli források alapján negyven éves lehetett halálának idején, ebből vissza- számolva körülbelül az 1470-es évek körül született. Mindig a katonai pálya vonzotta, apja nyomdokaiba akart lépni, így később katonának állt. Több végvárban is szolgálhatott, mivel - bár adatok nem maradtak fenn róla - Szapolyai János erdélyi vajda 1513-as törökök elleni hadjáratában mint lovaskapitány vett részt. A hadjárat után nándorfehérvári őrségben maradt. Itt vívott győztes párviadalt 1514. február 28-án a szendrei lovas szpáhik vezérével, az epeirosi Alival, aki már sok vitéz halálát okozta. Ezért a tettéért a király II. Ulászló kétszeres zsold és aranylánc mellett lovagrendbe emelte, falut ajándékozott neki, valamint engedélyezte, hogy a családi címerébe a hőstett emlékére egy karddal levágott vérző kart illesszen. Eközben Bakócz Tamás esztergomi érsek és szentszéki követ 1514. április 9-én kihirdette a pápai bullát, azaz a törökök elleni keresz- teshadjáratot.", "1456. július 21-én született Antal Róbert<\/font> olimpiai bajnok vízilabdázó. A 1930-as években úszóként kezdett sportolni. 1940-től a Magyar Úszók Egyesülete, 1945-től az MTK, 1949-től a Budapesti Vörös Lobogó vízilab- dázója. 1948 és 1952 között hatszor volt magyar válogatott. 1952-ben a helsinki olimpián tagja volt az olimpiai bajnok magyar csapatnak. 1956-tól Kanadában élt és kórházi asszisztensként dolgozott. Halála előtt töbször járt Magyarországon és végakarata szerint itt temették el.", "1967. július 22-én hunyt el Kassák Lajos<\/font> író, költő, műfordító, képzőmű- vész. Kassák István gyógyszertári laboráns és Istenes Erzsébet mosónő gyermekeként látta meg a napvilágot a felvidéki Érsekújváron. Bár szülei taníttatni akarták, a gimnáziumi tanulmányait félbe hagyta, hogy lakatosi- nasnak állhasson, segédlevelet szerzett. Szakmunkásként 1904-ben Buda- pestre költözött, ahol vasmunkásként angyalföldi gyárakban dolgozott. Részt vett a szakszervezetek politikai harcaiban, majd tagja lett az MSZDP- nek. 1905-ben számos alkalommal sztrájkot szervezett, emiatt többször elbocsátották. 1909-ben gyalog, pénz nélkül Párizsba ment. 1910-ben hazatoloncolták. A műveltség- és helyesírásbeli hiányosságok ellenére szí- vósan küzdött a megjelenésért. Első verse 1908-ban látott napvilágot, első novelláskötete pedig 1912-ben. Ekkor már túl volt élete meghatározó élményén, az 1909-ben kezdődött gyalogtúrán, mely Párizsba vitte - en- nek az útnak az eseményeit, az út során szerzett benyomásait is feldol- gozta az Egy ember élete című többkötetes önéletrajzi művében. 1915- ben jelent meg első verseskötete, s ugyanebben az évben elindította első folyóiratát, A Tett címmel, melyet egy év múltán háborúellenessége miatt betiltottak.", "1807. július 23-án hunyt el Fényes Elek<\/font> közgazdasági statisztikai és földrajzi író, a honismereti szemlélet és munkálkodás hazai megteremtője, a magyarországi közgazdasági statisztika első jelentős képviselője. A Ma- gyar Tudományos Akadémia első tagja volt 1837-ben. A reformkori polgári haladás harcosa. Nagyváradon bölcsészeti tanulmányokat, Pozsonyban jogot végzett. 1836-ban Pesten telepedett le, különböző gazdasági terü- leteken működött, elsősorban azonban statisztikai munkásságot folytatott. Munkáiból ismerték meg a kortársak a korabeli Magyarország gazdasági, népességi, statisztikai állapotát. A nemzet anyagi és szellemi erőforrá- sainak számbavételén túl fejlődésében ábrázolta az ország állapotát, össze- hasonlította a külföldi viszonyokkal, hogy az elmaradottság még jobban szembetűnjék. Műveinek leíró része hatalmas értékű néprajzi forrás is. 1848-ban Szemere Bertalan az Országos Statisztikai Hivatal szervezésével bízta meg. A szabadságharc bukása után börtönbe került. Elképzelései 1867 után főként Keleti Károly munkásságában valósultak meg.", "1988. július 24-én hunyt el Elek Ilona<\/font> kétszeres olimpiai bajnok, hatszoros világbajnok magyar tőrvívó. A Zeneművészeti Főiskolán végzett. Erede- tileg zongoraművész szeretett volna lenni, de a vívás érdekében erről lemondott. Nem szakadt el teljesen a muzsikától, sok táncdalnak volt a zeneszerzője. Ő írta az 1959. évi budapesti vívó-világbajnokság indulóját, majd az úgynevezett labdarúgó-indulót. Már az 1928-as olimpiai csapatban is számításba vették, mint tartalék. 1929-ben a magyar bajnokságon máso- dik, majd az EB-n ötödik lett az egyéni versenyben. 1933-ban ismét máso- dik volt a magyar bajnokságon. A budapesti EB-n csapatban első, egyé- niben ötödik lett. Egy évvel később, már a DAC versenyzőjeként ismét ezüstérmes lett az OB-n, majd az Európa-bajnokságon csapatban és egyé- niben is győzött. Ugyanezeket az eredményeket érte el 1935-ben is. 1936-ban San Remoban csapat Európa-bajnok lett, majd megszerezte első magyar bajnoki címét is. A berlini olimpián 21 mérkőzéséből csak hármat vesztett el, ami elengendő volt az első hely megszerzéséhez. Ezzel a ma- gyar sport első női olimpiai aranyérmese lett. 1937-ben megvédte magyar bajnoki címét, a párizsi VB-n csapatban első, egyéniben második lett. Az UTE versenyzőjeként 1938-ban hatodik lett az OB-n. A háborús évek alatt nem versenyzett.", "1903. július 25-én született Ajtay Andor<\/font> színész, rendező. 1927-ben végzett Rákosi Szidi színiiskolájában. 1927 és 1929 között a szegedi Városi Színház tagja volt. 1932-ben szerződött a Vígszínházhoz, 1943-ban a Nem- zeti Színház színésze lett. 1945-ben a Fővárosi Operettszínházhoz került, ahol rendezett is. 1951-től 1959-ig a Magyar Néphadsereg Színháza - ma Vígszínház - tagja volt, 1956-tól 1959-ig rendezett is. 1959 és 1963 között a Jókai Színház, 1963 és 1972 között a Madách Színház tagja volt. Pályája végén ismét láthatta a szegedi közönség. A Naplemente előtt című előadás rendezője és főszereplője is volt. ", "1907. július 26-án született Pelle István<\/font> kétszeres olimpiai bajnok tornász. 1925-től a BBTE, majd a BTC tornásza volt. 1928-tól 1936-ig szerepelt a magyar tornászválogatottban. Pályafutása alatt harmincötször nyert egyéni magyar bajnoki címet. 1930-ban nyújtón ő szerezte a magyar tornasport első világbajnoki aranyérmét. 1928 és 1936 között három olimpián vett részt. Az 1932. évi nyári olimpiai játékokon talajon és lólengésben olim- piai bajnoki címet szerzett, ezzel ő lett a magyar tornasport első olimpiai bajnoka. Ugyanezen az olimpián még négy érmet és két pontszerző helyezést is elért, így összesen harminchárom olimpiai pontot szerzett a magyar csapatnak. A harmincas években jogi oklevelet szerzett. A második világháború után a tengerentúlra távozott és artistaként járta a világot. Később Argentínában telepedett le.", "1988. július 27-én hunyt el Habsburg-Lotaringiai Gizella Lujza Mária<\/font> oszt- rák főhercegnő, magyar és cseh királyi hercegnő, Ferenc József császár és király és Erzsébet császárné és királyné leánya, házassága révén bajor hercegné. Elsőszülött nővére, a nála egy évvel idősebb Zsófia Friderika 1857-ben egy magyarországi utazás során megbetegedett és meghalt mindössze két éves korában, így Gizella lett az uralkodócsalád legidősebb gyermeke. Hivatalos keresztlevelén Gisella név áll, önmaga azonban mind- ig egy l-lel írta le saját nevét. Erzsébet császárné első gyermekeit, Zsófiát, Gizellát és Rudolfot apai nagyanyjuk, a szigorú és végletesen konzervatív Zsófia főhercegné nagyon korán elszakította anyjuktól, és nevelésükről saját maga gondoskodott. Kislányának, Zsófia Friderikának korai halála után Erzsébet maga is hosszabb időre depresszióba esett, és elfordult élő gyermekétől is, emiatt Gizellának édesanyjával, Erzsébettel később sem lett bensőséges viszonya. Nagyon szoros és szeretetteljes kapcsolat fűzte azonban öccséhez, Rudolf trónörököshöz. A két testvér kapcsolata meg- maradt Gizella esküvője után is, amikor a házaspár Bajorországba költö- zött, rendszeres és komoly levelezésben álltak egymással. Rudolf mayer- lingi öngyilkosságát Gizella sohasem tudta feldolgozni.", "1907. július 28-án hunyt el Törley József<\/font> pezsgőgyáros, a Champagne-tí- pusú pezsgő budafoki meghonosítója. Apja, Schmierl Valentin volt, aki mi- után részt vett az 1848-49-es forradalom és szabadságharc küzdelmeiben, nevét Törlei Bálintra magyarosította. A magyar név kiválasztásában szere- pet játszott, hogy eredeti német neve, Schmierl, Streichen-ből származik, ami annyit jelent, mint kihúzni, törölni - Törlei - . A vadászhadnagy Törlei a szabadságharc leverése után követte Kossuth Lajost a törökországi Sum- lába az emigrációba, ahol az érdemes honfi Kossuthtól írásos dicsérő elis- merést kapott. Az 1890-es évek elejére a Törley pezsgő a felső tízezer közkedvelt italává, az ünnepi asztalok elmaradhatatlan kellékévé vált. 1885-ben elnyerte a budapesti Országos Általános Kiállítás aranyérmét, majd 1893-ban az Országos Iparegyesület aranyérmét is. Az 1896. évi millenniumi kiállítás egyik nevezetes látnivalója volt a Törley pavillon. 1898-1899-ben a Monarchia legnagyobb pezsgőgyáraként már 1 millió pa- lack pezsgőt állított elő. Sikereit társadalmi téren is előrelépés követte, 1896. április 1-jén csantavéri előnévvel, magyar nemességet kapott az u- ralkodótól, I. Ferenc József császártól. A Millenniumtól Császári és Udvari Szállító cím birtokosa is volt.", "1935. július 29-én született Montágh Imre<\/font> logopédus, tanár. A Gyógype- dagógiai Főiskolán végzett. Az ötvenes-hatvanas években sűrűn látogatta Török Sándor magánlakásokon tartott antropozófiai előadásait. Süketnéma gyerekekkel foglalkozott, majd amatőr színjátszók képzése kapcsán a beszédtechnika oktatásába kezdett. 1973-tól a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tartott előadásokat, cikkeket is írt e tárgykörben. Több tele- víziós műsorban szerepelt szakértőként, illetve műsorvezetőként és ezzel országos ismertséget szerzett. Ellentmondásos módon halt meg. 1986 augusztusában Kismaroson a saját autója, miután valószínűleg nem húzta be a kéziféket, az árokba lökte aztán rázuhant. Többször is megoperálták, de belső sérülései miatt két hét múlva meghalt a kórházban", "1907. július 30-án hunyt el Egressy Gábor<\/font> színész, a Nemzeti Színház első együttesének tagja, a Kisfaludy Társaság tagja, Petőfi Sándor barátja, Egressy Béni bátyja. Otthonról háromszor is megszökött, hogy színésznek álljon. Két esztendeig különböző vándorszínész-társulatokkal járta az országot, majd a kassai állandó színtársulatba került. 1831-ben megházaso- dott, Szentpétery Zsuzsika színésznőt, Szentpétery Zsigmond húgát vette feleségül. 1833-ban Kolozsvárra ment játszani, majd részt vett a Bánk bán ősbemutatójában. 1835-ben a budai Várszínház tagja lett. 1837-ben Bécs- be ment tanulni a színészmesterséget, de csakhamar hazatért, és 1837 augusztusában felvette őt a Pesti Magyar Színház, amely a későbbi Nemze- ti Színház. Fontos kapcsolatot tartott fenn Vörösmartyval, 1844-ben pedig barátságot kötött Petőfivel. 1848. március 15-én ő adta elő a Nemzeti Színházban a Nemzeti dalt (sőt, néhány kutató szerint már a Nemzeti Múzeum lépcsőjén is). A szabadságharc idején nemzetőr, elkísérte Kos- suthot a népfelkelést szervező toborzóútján, majd két hónapig Szeged kormánybiztosa volt. Egressy Gábor és családjának sírja Budapesten. Kere- pesi temető: 29/1-2-9. A kivitelező: Gerenday-cég 1849-ben a fegyverle- tétel után Törökországba menekült, halálos ítélettel sújtották.", "1849. július 31-én hunyt el Petőfi Sándor<\/font> magyar költő, forradalmár, nem- zeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és legkiemelkedőbb alak- ja. Édesanyja, Hrúz Mária férjhezmenetele előtt mosónőként és cseléd- ként dolgozott a maglódi evangélikus lelkésznél, Martiny Mihálynál. Szlo- vák anyanyelvű volt, a magyar nyelv használatára csak asszonykorában tért át. Petrovics István és Hrúz Mária valószínűleg Maglódon ismerkedtek meg, ám 1818. szeptember 15-én Aszódon kötöttek házasságot, Mikulás Dániel evangélikus lelkész eskette őket. Mindketten az evangélikus vallást gya- korolták. Előbb Szabadszálláson laktak, majd 1821-ben Kiskőrösre költöz- tek. Petőfi szülőháza Kiskőrösön Gyermekkorának színtere Kiskunfélegy- házán Petőfi Sándor az 1822. december 31-éről 1823. január 1-jére virradó éjszakán született Kiskőrösön, ahol január 1-jén keresztelték meg az evan- gélikus vallás szerint. Az anyakönyvben a neve Alexanderként van jegyez- ve, mivel akkoriban az evangélikusoknál latin nyelven vezették az anya- könyveket - így a szülők neve is Stephanus Petrovics és Maria Hruzként szerepel a bejegyzésben. A gyermek születésekor oly gyengécske volt, hogy egy emlékező szerint - spirituszban fürdették, hogy megmaradjon- . Egyetlen öccse, Petőfi István 1825-ben született.", "") } if (ho==8) { var napok=new initArray( "1886. augusztus 1-én született Csatay Lajos<\/font> magyar honvédelmi miniszter a II. világháború idején. A közös osztrák-magyar hadseregben törzskari, majd vezérkari tiszt volt. Harcolt az I. világháborúban, majd 1919-ben a Vörös Hadsereghez állt. 1919-től 1921-ig a budapesti Hadiakadémia tanára, 1921-26 között csapatszolgálatot teljesített, 1926-tól a miskolci I. honvéd tüzérosztály parancsnoka, 1933-tól 1941-ig lőiskolai parancsnok, majd az 5. hadtest tüzérparancsnoka; később a tábori tüzérségi lőiskola parancsno- kaként működött. 941-42-ben a pécsi IV. honvéd hadtest parancsnoka; e hadtesttel 1942. május 1-jétől 1942. december 3.-áig harctéri szolgálatot teljesített. 1943. február 1-jén vezérezredesé léptették elő, rövid ideig, a sebesült Jány Gusztáv felépüléséig a 2. magyar hadsereg parancsnoka, majd a 3. magyar hadsereg parancsnoka lett. 1943. június 12-én elvállalta a honvédelmi miniszteri tárcát a Kállay-, majd a Sztójay-kormányban. Többször is le akart mondani, de Horthynak mindig sikerült rábírnia a maradásra. Tisztségében egészen 1944. október 16-áig, Horthy kiugrási kísérletéig megmaradt, ekkor azonban a Gestapo letartóztatta, mire Csatay a feleségével együtt öngyilkosságot követett el.", "1949. augusztus 2-án született Farkas Bertalan<\/font> az első magyar űrhajós, vadászpilóta, űrkutató. Gyermekkorában szorgalmas tanuló és kitűnő spor- toló volt, futballistának készült. A repülést a nyíregyházi sportreptéren szerette meg és itt határozta el, hogy repülőtiszti főiskolára jelentkezik. A Kilián Györgyről elnevezett Repülőműszaki Főiskolát 1967 és 1969 között végezte el Szolnokon, majd a 1970-től 1971-ig a Szovjet Repülőmű- szaki Főiskola növendéke volt. 1972-től 1978-ig, mint a magyar légierő tisztje a pápai repülőtéren szolgált, ahol 1976-tól első osztályú vadász- repülő lett. 1978-ban pedig, önként jelentkezett űrhajósnak. Űrhajós ki- képzését 1978-ban kezdte meg, majd 1980-ban a Szojuz-36 űrhajó fedélze- tén elindult a világűrbe, ahol feladatait sikeresen végezte el. Pályafu- tásának következő szakaszában is tovább képezte magát. 1986-ban a Budapesti Műszaki Egyetem Közlekedésmérnöki Karán szerzett oklevelet, és még ugyanattól az évtől a Magyar Tudományos Akadémia Interkozmosz Tanácsának kutatócsoportjában dolgozott vezetőségi tagként 1991-ig. 1992 és 1995 között, még aktív katonai élete alatt An-24 és An-26-os szállító gépeken, valamint Zlín Z-143 típuson repült. 1995-ben dandártábornokká nevezték ki, és a Magyar Honvédség repülőszemlélő-helyettese beosztásba helyezték. 1996 és 1997 között légügyi attasé volt az Amerikai Egyesült Államokban, Washingtonban. 1997-ben hazatért Magyarországra, ettől az évtől kezdve nyugállományú dandártábornok.", "1863. augusztus 3-án született Gárdonyi Géza<\/font> író, költő, drámaíró, újság- író, pedagógus. A 19-20. századforduló magyar irodalmának népszerűsé- gében máig kiemelkedő alakja. Életműve átmenetet képez a 19. századi romantikus, anekdotikus történetmesélés és a 20. századdal születő Nyu- gat-nemzedék szecessziós, naturalista-szimbolista stíluseszménye között. Első ízben tizenhat évesen, 1881. május 5-én az egri Füllentőben megje- lent humoreszkjét írta alá Gárdonyi Z. Géza néven. Írói nevét születési anyakönyvezési helyszíne, Gárdony után választotta, s 1881 után - a Z. el- hagyásával - egyre gyakrabban, az 1890-es évektől pedig kizárólagosan ezt tüntette fel művei fejlécén. Abból, hogy gyermekeit Gárdonyi családnév- vel anyakönyvezték, arra következtethetnénk, legidősebb gyermeke szü- letése, 1887 előtt hivatalossá kellett tennie írói nevét, erre is rácáfolnak azonban 1890-es évekbeli személyes okmányai. Az Új magyar életrajzi lexikon - közelebbi forrásjelölés nélkül - tudni véli, hogy az író 1897-től, Egerbe költözése évétől hivatalosan is viselte a Gárdonyi Géza nevet, ennek azonban nem találni nyomát a szócikkünkhöz forrásműként fel- használt, róla szóló életrajzi monográfiákban. Pályája során számos álnevet használt, főként újságírói tevékenysége kapcsán, illetve pályája korai szakaszában írt röpiratai és ponyvái címlapján, később pedig gyermek- meséi fejlécén.", "1941. augusztus 4-én hunyt el Babits Mihály<\/font> költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja. 1883. november 26-án született Szekszárdon, erősen vallásos értelmiségi család gyermekeként. Tanulmányait Pesten és Pécsett végezte, 1901-ben beiratkozott a pesti egyetem bölcsészkarára. 1900-tól kezdett verseket írni. Első műveivel a Holnap című antológiában jelent meg. Fekete ország című versével nagy botrányt kavart, mert érthetetlennek találták. 1908-ban Itáliába utazott, és ekkor határozta el az Isteni színjáték lefordítását. 1909-ben jelenik meg első kötete. 1911 folyamán jelent meg második kötete. 1911-től az újpesti Könyves Kálmán Gimnáziumba helyezték át. 1912-ben kezdte a Dante-fordítást. Első kor- szakára az antik görög irodalom formáinak imitálása jellemző. Második korszakára - 1912 utáni verseire - a keresztény irodalom műfajainak, a zsoltárnak imitálása jellemző. 1913-ban jelenik meg fantasztikus regénye, A gólyakalifa. Egy verse ürügyén hazafiatlansággal vádolták, fegyelmi indult ellene, elvesztette tanári állását, nyugdíjaztatta magát. 1916-ban megjelenik harmadik verseskötete, a Recitativ. 1919-ben írta az 1990-ig cenzúrázott Szíttál-e lassú mérgeket című versét, amelyben a tanácsköz- társaság jelszavait leplezi le, az ellentmondásokat tárja fel. 1933-ban írja utolsó regényét, a hátborzongató antiutópiát, Elza pilóta, vagy a tökéletes társadalom címmel. Az erkölcsi felháborodás, a humánum féltése fordí- totta szembe a fasizmussal.", "1833. augusztus 5-én hunyt el Rozsnyay Mátyás<\/font> világhírű gyógyszerész, az íztelen kinin feltalálója. 1833 május 14-én született Szabadszálláson, később Angliában telepedett le. Középiskoláit a kecskeméti református kollégiumban végezte, tanulmányai után a bécsújhelyi katonai akadémia hallgatója. Az 1848-as szabadságharc kitörése miatt otthagyta a katonai akadémiát, hazatért és a gyógyszerészi pályát választotta élethivatásnak. Egyetemi tanulmányait Pesten kezdte el, majd Bécsben folytatta és fejezte be. Később a szabadszállási gyógyszertárban, majd 1861-től a Tolna megyei Zombán dolgozott. Rozsnyay széles látókörére vall, hogy Zombán fényképészeti műterme is volt. Itt kezdte a kininnel kapcsolatos tudomá- nyos tevékenységét. Rozsnyay 1863-tól rendszeresen részt vett a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók évente megtartott vándorgyűlésein, ahol különféle témákból előadást tartott. 1867-ben a rimaszombati vándorgyű- lésen Koczianovich József gyöngyösi gyógyszerész pályadíjat tűzött ki a kinin keserű ízének elfedésére és ily módon gyermekgyógyászatban való alkalmazhatóságára. Rozsnyay pályázatát a következő évben nem fogadták el, viszont egy évvel később, 1869-ben Fiumében készítménye már megfelelt a követelményeknek, így elnyerte a pályadíjat. Rozsnyay nem rejtette találmányát véka alá, azt közkinccsé téve 1883-ban, a kinin csersavas sója be is került az I. magyar gyógyszerkönyv pótkötetébe. A ki- nin-tannát sikere lehetővé tette, hogy megvásárolja Arad városának Szent- háromsághoz címzett gyógyszertárát, ahol további kutatásait folytatta. ", "1272. augusztus 6-án hunyt el V. István<\/font> magyar király. IV. Béla és Laszkarisz Mária nyolcadik gyermekeként 1239-ben született, de mivel ő volt az első fiú, ő lett a trón örököse. A tatárjárást szüleivel és lánytestvéreivel együtt Dalmáciában vészelte át. Apja már gyermekként Szlavónia herce- gévé koronáztatta. Jövőjére rányomta bélyegét apja politikája, melyet az újabb esetleges tatárjárás elleni védekezés befolyásolt. Apja benne látta az újjáépülő ország reménységét, ezért már gyermekként feleséget kere- sett számára. A kunokkal kötött szövetség jegyében az országba visszate- lepült kun fejedelemnek Szejhánnak Erzsébet nevű lányát jegyezték el vele. Házasságukból később öt leány és két fiúgyermek született. Nagy- korúvá válása jeleként 1257-ben megkapta a keleti országrész kormányzá- sát, majd 1258-ben a frissen magyar uralom alá került Dél-Stájerország ura lett, innen azonban csakhamar távoznia kellett. A harcias, hatalomvágyó ifjú egyre nehezebben viselte el apja óvatos politikáját. Az ellentét odáig fajult, hogy a forrófejű herceg fegyverrel támadt apja ellen. stvánt apja 1270-ben bekövetkezett halála után magyar királlyá koronázták.", "1940. augusztus 7-én született Bella István<\/font> Kossuth-díjas költő. A Fejér megyei Sárkeresztúr a gyermekkor színhelye, s a majdani költő élménye- inek első forrásvidéke. Édesapja ebben a faluban volt tanító, tehát nyil- vánvalóan tekintélyes ember. A gyermekkori idill azonban csakhamar vé- get ért, hiszen idősebb Bella István karpaszományos tizedesként vonult be a második világháborúban, és kisújszállási hadifogságba esése után, 1944 novemberét követően meghalt. Költőnk jelentős versei közé tartozik a Halotti beszéd, amely e korai tragikus élménynek is tükröződése. Az apa hiánya haláláig elkíséri Bella Istvánt, ám édesanyján kívül a sors melléje rendelt több nagyszerű embert. Közöttük pl. Tanka Jánost, a költőt és tanítót, aki sokat segített az ifjún. Mivel korán árván maradt, ezért már tízévesen kántor-orgonistaként pénzkeresésre kényszerült Még csak 14 éves volt, amikor Hazafelé című verse megjelent a Fejér megyei napilap- ban. Középiskolás éveit a székesfehérvári József Attila Gimnáziumban töltötte. Már a sárkeresztúri iskolában a fiatal fiú kezébe került az Iro- dalmi Újság, a Csillag és az Új Hang, tehát igen korán olvasta az irodalmi sajtót. Az 1956-os forradalom történései megragadták. Verseket is írt, de ezeket - szerencséjére - nem közölték. Részt vett több megmozdulásban, például a megyeszékhelyhez közeli Csórra élelmiszert és ruhát vitt, és gyűjtött a Pesten küzdőknek. Egyre közelebb került az irodalmi élethez, az 1960-as évek közepén része van a Tiszta szívvel című antológia megszü- letésében.", "1790. augusztus 8-án születtet Kölcsey Ferenc<\/font> magyar költő, politikus és nyelvújító, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Kisfaludy-társaság alapító tagja. Atyját, a nemesi származású Kölcsey Pétert, ki álmosdi birtokán gazdálkodott, édesanyja, Bölöni Ágnes a hat éves fiát Debrecenbe küldte iskolába. Bal szeme világát gyermekkorában fekete- himlő következtében elveszítette. Mikor Kölcsey anyja, ennek 11 éves korában elhalt, a házartást Panna néni, a család régi hű cselédje vezette s úgy neki, mint három kisebb testvérének, gondját viselte. Debreceni Református Kollégiumban 14 évig, 1809-ig tanult és a szentírás magyará- zatán kívül minden előadott tanulmányt végighallgatott. 1813-ban a költészeti osztályba jutva, a latin versírásban ugyan nem jeleskedett, de Csokonai Vitéz Mihály, Virág Benedek, Kisfaludy Sándor munkáit, Kazinczy Ferenc Gessnerét, Vergilius és Theokritos pásztori költeményeit erede- tiben olvasta. Ritka teheségei szembetűnőleg csak tizenhat éves korában jelentkeztek, midőn élénk buzgósággal enciklopédiai stúdiumokat tett és társaival, kik között volt a később ismeretessé lett Kállay Ferenc is, együtt tanult, olvasott és eszméket cserélt. Az idegen nyelvek közül elő- ször a franciát sajátította el és minden szeretetét a XIV. Lajos korabeli írók nyerték meg. 16 éves kora óta irogatott verseket is, de első dolgoza- tait megsemmisítette. Az 1808. május 19-én kelt első levele Kazinczyhoz.", "1928. augusztus 9-én születtet Lukács Ervin<\/font> Kossuth-díjas karmester, a Ma- gyar Állami Operaház mesterművésze és örökös tagja. Zenei tanulmányait a Fodor Zeneiskolában kezdte, ahol zongorázni tanult Kálmán Györgytől és Székely Arnoldtól. Az Állami Zenekonzervatóriumban 1950-51-ben zene- szerzést tanult Farkas Ferencnél és Sugár Rezsőnél. A Liszt Ferenc Zene- akadémián Somogyi László tanítványaként 1956-ban szerzett karmesteri diplomát, de már 1954-ben a Honvéd Művészegyüttes másodkarmestere volt, majd 1956-ban Miskolcra került, ahol a Miskolci Nemzeti Színház és a Miskolci Szimfonikus Zenekar közvetlen elődjének tekinthető Liszt Ferenc Filharmonikus Zenekar vezető karmestere lett. 1956-tól 1959-ig, majd 1982-től 1998-ig a Zeneakadémia karmesterképző tanszakán tanított. 1957-ben került korrepetítorként, majd karmesterként a budapesti Magyar Állami Operaházba. Nemzetközi karrierje 1962-ben indult, amikor I. díjat nyert a III. Római Nemzetközi Karmesterversenyen. Ettől kezdve szívesen látott vendég volt Európa, az Amerikai Egyesült Államok, Auszt- rália és Japán operaházaiban és hangversenytermeiben. 1981-ben lett az Magyar Állami Operaház főzeneigazgatója, később címzetes főzeneigazga- tója. Állandó zsűritagja volt a Magyar Televízió karmesterversenyeinek. 1981-től a Postás Szimfonikus Zenekar művészeti vezetője volt. 1991 és 1994 között az Állami Hangversenyzenekar zeneigazgatója, 1995-től pedig a Japán Filharmonikusok állandó vendégkarmestere volt. Számos hangle- mezfelvétel készült vezényletével. ", "1882. augusztus 10-én hunyt el Bárdos Artúr<\/font> magyar szerző, színházi ren- dező, rádiós és filmrendező, esztéta, egyetemi magántanár, színházi író, költő, dramaturg, publicista, a Színjáték alapító szerkesztője, a Művész Színház igazgatója. A budapesti egyetemen jogot végzett. Pályafutását új- ságíróként kezdte. 1909-ben Max Reinhardt aszisztense volt. Egy évvel ké- sőbb Színjáték című rövid életű folyóiratot alapított, és rendszeresen jelentek meg írásai a Nyugat-ban is. 1911-ben a Feld Irén vezette Kama- rajátékok rendezője volt. 1912-ben Révész Béla íróval megalapította az Új Színpadot. 1915-ben az Andrássy úti Modern Színpadnál Kabarét vezetett. Egy évvel később a Belvárosi Színházhoz került. 1923-1926 között a Renaissance Színház igazgatója volt. 1925-ben ismét a Belvárosi Színháznál dolgozott. 1926-1930 között Berlinben élt. 1936-ban kirobbanó színházi sikert aratott Szent Johanna című művével. A háború alatt származása miatt félreállították. 1945-1948 között a Belvárosi Színház első embere lett. 1948-ban kinevezték a Pázmány Péter Tudományegyetem magántaná- rává, színháztudományi előadásokat tervezett. Még ugyanebben az évben az USA-ba utazott fiához. Az Amerika Hangja és a Szabad Európa Rádió munkatársaként hangjátékokat rendezett, és színházi tárgyú írásokat olva- sott fel. 1967-ben Amerikában kiadta utolsó művét: az Alkonyat című verseskötetét. 1974. augusztus 10-én, 92 évesen hunyt el Buffalo-ban, USA-ban. Egy évvel később végakaratának megfelelően Budapesten, a Farkasréti temetőben helyezik örök nyugalomra.", "1886. augusztus 11-én született Nagy Dániel<\/font> író. Apja kétszer is szerencsét próbált Amerikában, édesanyja korán meghalt, ezért nagyanyja vette gondjaiba. Öt gimnáziumi osztályt végzett, majd autodidaktaként képezte magát. Szépen hegedült és énekelt, fiatalon vándorszínészekhez csatlakozott. Sorsa jobbra fordulását házasságának köszönheti. 1912-ben miniszteri engedéllyel feleségül veszi egy jómódú újaradi kereskedő tizenöt éves leányát, Dengl Bertát. Az I. világháború kitörésekor a katonai szolgálat alól felmentik, miután néhány lábujját összeroncsolta és szimulánsként elmegyógyintézetbe záratta magát. Írói tűzkeresztségének éve 1915. Megpályázta az Érdekes Újság háborús novella-pályázatát, s elbeszélésével elnyerte az első díjat. Sokat köszönhet a zsűri elnöke, Osvát Ernő tehetség-felfedező lázának. Most már saját nevén közli a Nyugat 1918-as évfolyamában folytatásokban Börtönök bús lakója című regényét, s ugyanitt megjelenik Pistike című dramolettje, majd Sárika című novellája is. Regénye 1919-ben könyv alakban is megjelent. Az I. világháború után Aradon telepedett le, ahol Fórum néven kiadóvállalatot alapított. Írói fejlődésének csúcsára akkor ér, amikor a bécsi emigrációból érkező Franyó Zoltán Genius című lapjának felelős szerkesztője lesz.", "1894. augusztus 12-én született Miskolczy Dezső<\/font> orvos, neurológus, a mo- dern ideg- és elmeorvoslás egyik úttörője. 1930-tól 1940-ig a szegedi Fe- renc József Tudományegyetemen tanszékvezető az Ideg- és Elmegyógyá- szati Klinikán. 1940-1945-ig a kolozsvári egyetemen tanszékvezető, 1944-45-ben rektor is. 1945-1964-ig a Marosvásárhelyi Orvostudományi Karon tanszékvezető. 1964-1969-ig a budapesti Orvostovábbképző Intézet tanszékvezetője. Érdekelték a természettudományok, s az ő nevéhez fűződik a Bácskai Méhészeti Egyesület létrehozása is. Miskolczy Dezső a váci elemi iskolás évei után a Bajai Ciszterci Rend Katholikus Főgimná- ziumába került. Sikeres érettségije után, 1911-ben Budapesten, az orvosi karon kezdte el egyetemi tanulmányait. Ezt azonban az I. világháború alatti kötelező katonai szolgálat miatt kénytelen volt megszakítani. 1914. április 1-jén bevonult katonának, majd ugyanezen év októberétől az orosz fronton teljesített egészségügyi szolgálatot. 1918-as leszereléséig kórház- vonatokon, és több katonai kórházban is dolgozott. Ezután visszatért az egyetemre, és 1919. augusztus 9-én megkapta orvosi diplomáját.", "1944. augusztus 13-én hunyt el Semmelweis Ignác Fülöp<\/font> magyar orvos, az anyák megmentője. A középiskolát a Budai Egyetemi kir. kat. Gimnázium- ban, a Várban kezdte, 1829-ben. 1837 őszén kezdte meg egyetemi tanul- mányait a bécsi jogi fakultáson, majd még abban a tanévben átiratkozott az orvosi karra. Az első évet ott végezte az 1838/39-es tanévben. 1839 és 1841 között a II. József által elüldözött jezsuiták kolostorába telepített pesti egyetem másod-harmad éves hallgatója. A 4-5. évfolyamot ismét Bécsben végezte. 1844. május 21-én kapta meg orvosdoktori diplomáját, majd sebész- és szülészmesteri oklevelet szerzett 1846-ban, majd rögtön tanársegédi állást kapott Klein professzor szülészeti klinikáján, a bécsi közkórházban. Első munkahelyén, 1846-tól a bécsi közkórházban, majd 1851-től következő munkahelyén a pesti Szent Rókus Kórház szülészeti osztályának főorvosaként kimutatta az antiszeptikus eljárások előnyeit a szülészetben és a sebészetben. Mind gyakorlatával, mind írásaiban próbál- ta terjeszteni nézeteit, de sajnos az orvostársadalom nem vett róla tudomást, az antiszeptikus eljárások jelentőségét és annak bevezetését csak Joseph Lister angol sebész meggyőző munkája nyomán fogadták el lassan, 1877-től kezdődően.", "1935. augusztus 14-én született Simai Mihály<\/font> József Attila-díjas magyar költő, író, újságíró. Simai Mihály 1935. augusztus 14-én született Medgyesegyházán Simai Mihály és Konecsni Mária gyermekeként. Gyulán érettségizett 1953-ban. Főiskolai tanulmányait a Pedagógiai Főiskolán végezte Szegeden, magyar szakon 1953-1955 között. 1965-1966 között a MÚOSZ Újságíró Iskola tanulója volt. 1955-1956 között Belsőperegpusztán, 1956-1960 között Békéscsabán, 1960-1965 között Szegeden tanított. 1965-1974 között a szegedi Délmagyarország című lapnál volt újságíró. 1970-1976 között a dél-magyarországi írócsoport titkára volt. 1974-1992 között a Kincskereső főszerkesztő-helyettese, 1992-1996 között pedig főszerkesztője volt. 1998 óta a Szegedi Írók Társaságának alelnöke.", "1038. augusztus 15-én hunyt el I. István<\/font> I. Szent István király eredetileg Vajk, az első magyar király. Uralkodása alatt a magyar törzsek szövetsé- géből kialakult fejedelemséget egységes, keresztény magyar királysággá alakította át. Ez 1028-tól az egész Kárpát-medencére kiterjedt. Az általa meghirdetett új politikai irányvonalnak ellenszegülő törzseket klánokat fegyverrel vagy békés úton behódoltatta, a lázadásokat leverte. Az ezer éves magyar törvénytár az általa alkotott törvényekkel kezdődik. Az államszervezet kiépítésével párhuzamosan megszervezte a magyar keresz- tény egyházat, ezért ő és utódai viselhették az apostoli király címet. Magyarországon minden év augusztus 20-án I. István király szentté avatá- sának napját ünnepeljük. Apja Géza magyar fejedelem, anyja pedig az erdélyi Zombor Gyula Sarolt nevű, Konstantinápolyban keleti rítus szerint megkeresztelkedett leánya volt. Anyai nagybátyja Prokuj Gyula volt, aki István születése környékén költözött át tiszántúli területeiről Erdélybe. István a 970 és 980 közötti időszakban születhetett. Születésekor a türk eredetű pogány Vajk nevet kapta.", "1974. augusztus 16-án született Egerszegi Krisztina<\/font> ötszörös olimpiai bajnok, többszörös Európa- és világbajnok magyar úszó. Egyike a modern olimpiák legnagyobb magyar sportolóinak. A Magyar Köztársasági Érdem- rend Középkeresztjének tulajdonosa. Első hazai sikereit 1985-ben érte el. Az úttörő korosztály bajnoki címeit szerezte meg a hátúszószámokban. A szöuli olimpiára a magyar csapat legfiatalabb versenyzőjeként utazott el. 100 méter háton, országos csúccsal szerzett olimpiai ezüstérmet, majd 200-on olimpiai és Európa-csúccsal lett bajnok. Egyben a legfiatalabb magyar valamint egyéni úszó olimpiai bajnok lett. Az év végén, 200 háton világranglista-vezető volt és az év magyar úszója és sportolónője lett.", "1902. augusztus 17-én született Erdődi Lajos<\/font> gyulai ügyvéd, a nép ügyvédje. Az elemi iskolát a gyulavári Állami Népiskolában kitűnő ered- ménnyel végezte el. Tanulmányait a gyulai Római Katolikus Főgimnázium- ban folytatta, ahol 1922-ben jó eredménnyel érettségizett és jogot nyert egyetemi tanulmányai megkezdésére. Egyetemi tanulmányait 1922-ben kezdte meg a Pázmány Péter Magyar Tudományegyetem Jog- és Államtu- dományi Karán. Nagy műveltségű, kitűnő felkészültségű ügyvéd volt. Bábáskodott a népi írók mozgalmának elindításánál. Tevékenyen részt vett a magyar agrárreform kidolgozásában, melynek gyakorlati megvalósításáért küzdött egész életében. Céljait mindenkor demokratikus módon, politi- kai, jogi eszközökkel kívánta elérni. Eszméit, népét soha nem tagadta meg, de mivel mindig kora előtt járt egyetlen politikai rendszerben sem volt elfogadott. Minden megpróbáltatást vállalva harcolt a kiszolgáltatott, jogfosztott, szeretett népének felemeléséért. A II. világháború alatt ezért kommunistának bélyegezték, és bebörtönözték. Hamar rájött azonban, hogy a kommunizmus nem járható út, és Magyarországnak demokratikus és független államnak kell maradnia. Így a világháború után, amikor Magyarországon épp csak elkezdődött a kommunizmus, ő már rég nem akart kommunista lenni. Nem volt hajlandó a megszálló, diktatórikus, bolsevista hatalom szolgálatába állni. Ezért átnevelő munkaszolgálatra ítélték, melyet a szovjet Gulag táboraiban töltött le.", "1883. augusztus 18-án született Sándor Erzsi<\/font> magyar opera-énekesnő. Sándor Erzsi 1883. augusztus 18-án született Kolozsváron. Úgy apja, Sándor János, mint anyja Sebessy Róza, székely ősökkel büszkélkedett. Apja tenorként a székely regiment szólistája volt, tőle tanulta el a fiatal Erzsike az éneklést. Gyermekkorának meghatározó eseménye volt, amikor nagynénje elvitte egy színházi előadásra. Itt ismerkedett meg a társulat híres színészével, Szatmáry Árpáddal, aki miután többször is hallotta a leánykát énekelni, felkérte, hogy játssza el a Hőköm Matyi című zenés bohózat főszerepét. Az apja kezdeti ellenkezése ellenére a kis Sándor Erzsi 1893. augusztus 23-án, mindössze tíz évesen a színpadra állt. Sajnos az éneklést nem folytathatta, mivel családjának anyagi helyzete megrom- lott és emiatt korán munkába kellett állnia: a kolozsvári színház művész- nőinek ruháit hímezte és közben tanult, mert tanítónő szeretett volna lenni. Noha a preparandián kitűnő eredményekkel végzett, mégsem lett belőle prepa, így otthon maradt családjánál. 1899-ben a ferencrendiek templomának kórusában énekelt. Itt hallotta először Farkas Ödön, a kolozsvári zenekonzervatórium igazgatója, aki a következő tanévtől kezdődően meghívta intézményébe tanulni. 1901. március 24-én szerepelt először nyilvános hangversenyen.", "1989. augusztus 19-én hunyt el Képes Géza<\/font> költő, műfordító, a Magvető Kiadó egyik megalapítója és igazgatója. Az elemi iskolát és 4 polgárit Má- tészalkán végezte, különbözeti vizsga után pedig a Sárospataki Református Gimnáziumban tanult tovább. Első versét gimnazista korában közölte Karácsony Sándor ifjúsági lapjában, az Erőben. Latin és görög verseket fordított, valamint a finn, vogul és az osztják nyelvekkel foglalkozott. A Pázmány Péter Tudományegyetemen Eötvös-kollégistaként magyar-német- angol tanári diplomát szerzett. 1933-1940 között Sárospatakon tanár, majd ott az Angol Intézetben nevelőtanár volt. Első verseskötete 1933-ban jelent meg. 1942-ben járt első ízben Finnországban, ahol finnül tartott előadást a két világháború közötti magyar irodalomról. A II. világháború alatt rövid ideig a Honvédelmi Minisztériumban fordító volt. Részt vett az ellenállási mozgalomban. 1945-ben az Eötvös Kollégiumban tanár. 1945- 1954 között a Magyar Rádió osztályvezetője. Nevéhez fűződik a Falurádió megalapítása, a Gyermekrádió megindítása. A Rádió Gyermekújság felelős szerkesztője 1947-től. 1954-ben szervezésével jött létre a Magvető Könyv- kiadó. A Magyar Írók Szövetségében az 1956-os közgyűlés a költői szakosz- tály titkárává választotta. Az 1950-es évek végétől az Irodalomtörténeti Intézet kutatója volt. Az Észt irodalom kistükre című antológia költői anyagának jelentős része az ő fordításában jelent meg 1969-ben.", "1920. augusztus 20-án született Szivós István<\/font> Olimpiai bajnok magyar vízilabdázó, úszó, edző. Pályafutását a Szegedi Úszó Egyletben kezdte, majd 1932-ben fővárosba költözött szüleivel, ahol rövid ideig a BESZKÁRT kölyök focicsapatában játszott, aztán ismét visszatért a medencébe. Pesten a MUE egyesületében folytatta úszó pályafutását, 1935-től pedig már a vízilabdázni is elkezdett. 1937-ben klubjával megnyerték az OB/B-t, és ekkor kapott meghívást a válogatott keretbe is. 1940-től a MAC csapatát erősítette. Három évvel később itt szerezte meg első magyar bajnoki címét. 1945-ben alapító tagja volt a Vasas vízilabdacsapatának, később itt játszott, több felvonásban. A Vasassal 1953-ban nyerték meg a magyar bajnokságot. Három olimpián szerepelt, Londonban ezüstérmesek lettek, Helsinkiben és Melbourne-ben viszont már a dobogó legfelső fokára állhatott az egyesülettel. Az 1954-es torinói Európa-bajnokságon aranyérmet szerzett a válogatottal. Úszásban 1939-ben és 1941-ben magyar bajnokságot nyert a folyamúszó csapattal, 1944-ben pedig a 100x200x100 m váltóval. 1940 és 1957 között 64 alkalommal szerepelt a magyar vízilabda válogatottban. 1957-ben kezdett edzősködni korábbi klubjánál, a Vasasnál, majd 1959-ben a MAFC-nél. 1962-ben edzői, majd szakedzői diplomát szerzett. 1964-től két éven át az egyiptomi vízilabda-válogatott vezetőedzője lett.", "1910. augusztus 21-én hunyt el Székely Bertalan<\/font> magyar festő, a romantikát és az akadémizmust elegyítő magyar történelmi festészet egyik legnagyobb képviselője. zékely nemesi családból származott. Gyer- mekkorában sokat betegeskedett, egyedüllétében kedvelte meg a papír és a rajzón társaságát. A nagy múltú kolozsvári református kollégiumba járt, 1848-49 döntő hatással volt személyiségére és művészi arculatára. Apja kívánságára mérnöknek tanult a bécsi műegyetemen, de ösztönei, készségei és érzelmi beállítottsága miatt hamarosan a Képzőművészeti Akadémiára iratkozott át. Szülei anyagi helyzetének romlása miatt 1855-ben haza kellett térnie, évekig cégtáblákat festett, rajzot tanított és régi képeket javított. Egy pártfogója révén kapott meghívást az Aichelburg grófok csehországi birtokára, ahol számos portrét festett és meg is nősült. 1859-ben Münchenben kezdett újra tanulni, itt készült korai remekműve, az ifjúi lendületet és szakmai tudást egyaránt kifejező Önarckép, s első jelentős történelmi kompozíciója, a II. Lajos holttestének megtalálása. Egyéni stílusa az 1861-ben festett Dobozy és hitvese című történelmi képpel kezdett kibontakozni, jellemzői az akadémikus komponálás, a pszichikai jellemzés és a naturalisztikus anyagábrázolás.", "1895. augusztus 22-én született Almásy László<\/font> utazó, Afrika-kutató, felfedező. Fiatalkorában gyakran tartózkodott nagyapja által könyvekkel és térképekkel bőven ellátott több ezer kötetes könyvtárában, jelentős hatással volt rá Chernel István, ornitológus munkássága. Tanulmányait a kőszegi bencés gimnáziumban magántanulóként folytatta. Itt ébredt fel benne először a madarak költési és vonulási szokásai iránti érdeklődés és a repülés utáni vágy. özépiskolai tanulmányait Grazban kezdte, de egy szerencsétlen véletlen után távoznia kellett. Diákévei alatt, 1909-ben egy újságban látott repülőgép után épített egy vitorlázó repülőt, amellyel egy kőbánya faláról elrugaszkodva végzett próbarepülést. 10 métert zuhant, de bordatöréssel és kisebb sebesülésekkel megúszta. 1910-ben a svájci Arosa tüdőszanatóriumban tölt egy évet, betegeskedése miatt 10 éves korától dohányzott. Tanulmányait 1911 és 1914 között a London melletti Eastbourne-ban folytatta, ahol műszaki képzést kapott. Angliában találkozott először a híres Afrika-kutató, Frederick Selous könyveivel, és ekkor kezdett érdeklődni Afrika iránt. Szintén itt ismerkedett meg a cserkészmozgalommal is. ", "1884. augusztus 23-án született Madarász Margit<\/font> teniszező. A magyar női teniszsport első, nemzetközi szinten is kiemelkedő képviselője. 1901-től a BLTC színeiben versenyzett. Első tornagyőzelmét tizenhét évesen a Hunnia Evezős Egylet tenisztornáján aratta, ahol Kunz Józseffel vegyes- párosban végzett az első helyen. 1903-ban a MAC által rendezett első magyarországi nemzetközi versenyen egyéniben az első helyen végzett. Győzelmét 1904-ben is meg tudta ismételni. 1907-ben és 1908-ban Ham- burgban megnyerte a német bajnokságot, ezek voltak a magyar teniszsport első nemzetközi sikerei. 1907-ben és 1908-ban a budapesti nemzetközi bajnokságon is első helyezést ért el. 1908-ban megnyerte az első nők számára kiírt magyar bajnokságot is. Bár az első magyar bajnokságot 1894-ben - a férfiakkal közös mezőnyben induló - Pálffy Paulina nyerte, a sporttörténet az első nők számára kiírt bajnokság győztesét, Madarász Margitot tartja teniszezésben az első magyar bajnoknőnek. 1908-ban, férj- hez menetele után felhagyott a versenyzéssel.", "1977. augusztus 24-én hunyt el Kós Károly<\/font> építész, író. Budapesten szerzett építészmérnöki diplomát, 1907-ben. Építészként a magyar népi építkezésre alapozott. Részt vett a budapesti Állatkert épületeinek meg- tervezésében. Stílusát jellemzi a zebegényi katolikus, Kolozsvárt a Monostor úti református templom, Sepsiszentgyörgyön pedig a Székely Nemzeti Múzeum tornyos palotája. Az első világháború idején családjával Sztánán felépített házába, a Varjúvárba vonul vissza. Ösztöndíjasként Konstantinápolyban tanul. 1918-ban kinevezik tanárnak a budapesti Ipar- művészeti Főiskolára, de nem fogadja el a kinevezést. S itthon maradt sztánai otthonában. Sokoldalú szerepet vállalt a Romániába került magyar- ság gazdasági, kulturális, politikai életének fellendítésében. Az építész mellett ebben az időben a grafikus, a könyvtervező, a szerkesztő és a szépíró is jelentkezik. Kalotaszeg címen saját maga szerkesztette folyó- iratot ad ki. Sorra jelennek meg tanulmányai, publicisztikai írásai, szépírói művei. Sztánai remeteségéből kiragadták a kisebbségi közélet elvárásai. Ellentétben azokkal, akik a kisebbségi sors elől vagy kivándoroltak, vagy emiatt letargiába estek, passzivitásba menekültek, Kós Károly a cselek- vést, munkát vállalja. Egy idő múltán - a zűrzavaros politikát odahagyva - legfőbb cselekvési területe ismét az építészet, grafika, szerkesztés és az írói munkálkodás lett.", "1793. augusztus 25-én született Aulich Lajos<\/font> honvéd vezérőrnagy, had- ügyminiszter, az aradi vértanúk egyike. Aulich Lajos tizenkilenc évesen, 1812-ben hadapródként kezdte katonai pályafutását a pozsonyi székhelyű 2. gyalogezredben. 1812-ben az Osztrák Császárság Franciaország kénysze- rű szövetségeseként egy hadtestnyi erővel részt vett Napóleon oroszorszá- gi hadjáratában. Rátermettségének és katonai előképzettségének köszön- hetően még ebben az évben zászlósá léptették elő. 1813 augusztusában alakulatát a Csehországban - már Napóleon ellen - összpontosított császári főseregbe osztották be. Részt vett az 1813-1814-es hadjáratban és a döntő lipcsei csatában is. Harctéri helytállásáért hadnaggyá léptették elő. Aulich 1823-ban hadnagy lett, 1832-ben alszázadosként századparancsnok beosz- tást kapott, és a továbbra is csak a császári és királyi hadseregben békei- dőben megszokott lassú rangemelkedésre számíthatott. Aulich 1835-ben főszázados, 1844-ben őrnagy lett. 1847-1848-ban ő volt az utolsó rendi országgyűlést biztosító zászlóalj parancsnoka, majd amikor Bakonyi Sán- dort 1848. április 19-én ezredessé és ezredparancsnokká nevezték ki, Aulich alezredes lett, és átvette az ezred Győrben állomásozó zászlóaljá- nak parancsnokságát. Későbbi tevékenysége alapján tételezhetjük fel, hogy egyre kritikusabban figyelhette Metternich abszolutizmusának csőd- jét, miközben egyre inkább kötődhetett ahhoz az országhoz, amelynek többségi nyelvét nem beszélte.", "1923. augusztus 26-án született Vitéz Málnássy Ferenc<\/font> repülő főhadnagy. Elemi iskoláit Balassagyarmaton végezte, majd átkerült Sopronba, ahol katonai reál iskolában érettségizett. Repülő alapkiképzését a Horthy Mik- lós Nemzeti Repülő Alap győri kereténél kapta 1941-ben. 1943. augusztus 20-án avatták hadnaggyá Kassán. Avatás után a 2/2. vadászrepülő századhoz került Kolozsvárra. Századával 1944. június 7-én érkezik a keleti frontra. Haláláig ebben a később kétszer is átszámozott században szolgált. Első légigyőzelmét 1944. október 9-én aratta, egy La-5-öst lőtt le a Kárpátok felett. Légi győzelmei szépen gyarapodtak, decemberben kétszer is kettős légi győzelmet aratott. Legsikeresebb napja 1945. január 14-én volt ami- kor három gépet sikerült lelőnie. 1945. március 13-án miután lelőtt egy Il-2-est valószínűleg saját légvédelemi tűztől könnyebben megsérült az arcán. Gépével kényszerleszállást kellett végeznie. Utolsó légigyőzelmét 1945. március 20-án aratta egy Il-2 fölött. 945. március 22-én 3 pilótatár- sával a század Fw 58-as futárgépével indult Kenyeriből Veszprémbe, hogy elhozzák onnan a még repülőképes gépeket. Nem sokkal felszállás után amerikai P-38 Lightningok támadták meg a Weihét és az egyik pillanatok alatt lelőtte. A Lightning első sorozata Málnássyt találta el a fején, aki azonnal meghalt.", "1812. augusztus 27-én született Szemere Bertalan<\/font> miniszterelnök, író. Apja, Szemere László megjárta a napóleoni háborúkat, parancsnoka volt az 1809-es nemesi felkelés borsodi nemeseinek. Édesanyja, Karove Erzsébet, kiváló, erős akarattal rendelkező asszony volt. Az elszegényedett szülők négy gyermeküket csak nehézségek árán tudták nevelni, iskoláztatni. Is- koláit szülőfalujában, illetve Miskolcon, Késmárkon és Sárospatakon végez- te. Hamar megmutatkozott költői érdeklődése. Művei fiatal kora dacára megjelentek a Felső-Magyarországi Minerva című folyóiratban. Korai írása- in érződik Kölcsey és Vörösmarty hatása is. 1832-ben jogászként diplomá- zott és Pozsonyban kezdett dolgozni jogászgyakornokként és az ország- gyűlési ifjúság tagja lett, szabadelvű reformokat támogatva. Miután letette az ügyvédi vizsgáit visszatért Borsodba, ahol tiszteletbeli aljegyzőnek választották.", "1896. augusztus 28-án született Márton Áron<\/font> az erdélyi katolikus egyház püspöke. Székely földműves család harmadik gyermekeként született az erdélyi Csíkszentdomokoson. Elemi iskolába szülőfalujába, a Római Katoli- kus Elemi Népiskolába járt. Középiskolai tanulmányait előbb a csíksomlyói Katolikus Gimnáziumban, a csíkszeredai főgimnáziumban, majd a gyulafe- hérvári kisszemináriumban végezte. Itt érettségizett 1915. június 12-én. Három nappal később, június 15-én harctéri szolgálatra kapott katonai behívót. 1916 nyarán Nagyszebenben tisztiiskolai kiképzésben részesült, utána pedig ismét a frontra vezényelték. Több mint egy éves Ojtozi-szorosbeli frontszolgálat után Asiagóban harcolt. Négyszer meg is sebesült. A háború befejeztével hazatért, s önálló gazdálkodásba fogott, majd rövid ideig a Brassóban lévő Schiel gyár vasesztergályosként alkalmazta, de a gyár szász nemzetiségű igazgatója hamar elbocsátotta, mivel nem volt szász. Ezt követően visszatért Csíkszentdomokosra, ahol rövid hezitálás után rájött, hogy őt Isten más munkára, mégpedig népének szolgálatára szánta. 1920 őszén jelentkezett a Gyulafehérvári Papneveldébe. Határo- zottságával és kiegyensúlyozott életvitelével hamar kitűnt szeminári- umbeli társai közül és tanárai is csak jó szavakkal illették őt. Teológiai tanulmányait befejezve, 1924. április 19-én Majláth Gusztáv Károly erdélyi püspök diákonussá, július 6-án pedig pappá szentelte Gyulafehérvárott.", "1434. augusztus 29-én született Janus Pannonius<\/font> költő, humanista. Janus Pannonius pécsi püspök, az első név szerint ismert magyar-horvát költő és humanista, aki egyes feltevések szerint Vitéz János, más források szerint: Csezmiczei János néven született. Mátyás király korában élt, latin nyelven írt. Korában Európa-szerte ismerték. Költészetének anyaga, nyelve és hangulata az olasz humanizmus talajából nőtt ki. Verseinek világképe a humanizmus szellemében alakult ki, költészetében vallásos érzéseknek nincs szerepe. Nagyra értékeli a földi életet, a békét, a kultúrát, a ter- mészetet és a költői halhatatlanságot. Életéről nem sokat tudunk. 1434. augusztus 29-én született, valószínűleg a Dráva menti Csezmice község- ben. A Janus Pannonius a kor szokásának megfelelően felvett antikizáló humanista név. Anyai ágon kisnemesi származású apja, Pál a hagyomány szerint asztalos volt, de nem a nemesi, hanem az úgynevezett agilis-i rétegbe tartozott, a családnak címere nem volt. Atyját korán elvesztette, tizenhárom éves koráig özvegy édesanyja, a Szilágyiakkal és Hunyadiakkal rokon Garázda Borbála nevelte és taníttatta, akinek összesen négy gyermeke volt. Így boldogan bízta a korán tehetségesnek bizonyuló János költséges külföldi taníttatását nagybátyjára, Vitéz Jánosra.", "1890. augusztus 30-án született Reményik Sándor<\/font> költő. A két világháború közötti erdélyi magyar líra kiemelkedő alakja. Az életében több neves díjjal és elismeréssel kitüntetett Reményik a legutóbbi időkig viszonylag ismeretlen volt Magyarországon, mert őt és költészetét 1945 után - jó- részt politikai megfontolásokból - évtizedekre száműzték a magyar iroda- lomból. A költő - Reményik Károly építészmérnök és Brecz Mária, Kolozs- várt megtelepedett, dobsinai születésű szülők fia - 1890. augusztus 30-án született Kolozsvárott. Evangélikus elemi után középiskolai tanulmányait a kolozsvári református főgimnáziumban végezte. Felsőfokú tanulmányait ugyancsak Erdély fővárosában, a Ferenc József Tudományegyetem jogi fa- kultásán kezdte meg. Négy éven át volt hallgatója, azonban utolsó szi- gorlatát már nem tette le. Reményik Sándor életét egymásra hatóan két tényező határozta meg: kereszténysége és magyarsága. Az iskolában tanult történelmi és irodalomtörténeti anyaghoz járult a családi környezet, amelyben jellemet formálóan élt a negyvennyolcas szabadságharc eleven emléke. Édesanyja nemcsak szerette az irodalmat, hanem finom értője is volt.", "1892. augusztus 31-én született Corodini, alias Göndör Miklós<\/font> artista, bűvész. Kellér Zsigmond vándorcirkuszánál volt akrobata. 1920-ban Buda- pesten, a Fővárosi Orfeumból indult el karrierje. Főképpen külföldön sze- repelt, a legnépszerűbb bűvészek egyike volt. 1941-től itthon dolgozott. Jelenleg Budapesten működik a róla elnevezett Corodini Bűvészklub és az évente megrendezett Corodini-bűvészverseny. 1892. augusztus 31-én született Budapesten, egyszerű szülők gyermekeként. Apja konfliskocsis volt. Kellér Zsigmond vándorcirkuszánál akrobataként kezdte pályáját, majd bűvész lett. 1922-ben már feleségével együtt dolgozott, minden apparátus nélkül, kizárólag rendkívüli kézügyességgel. Kártya, bankjegy tűnt és varázsolódott el boszorkányos kezeiben, és mindezt humorosan tette. A közönség nemcsak megcsodálta az érthetetlennek látszó mutatvá- nyokat, de meg is kacagta nagyszerű humorát. A háború előtt a művészpár többek között Bécsben a Schumann cirkuszban, Karlsbadban, Jugoszlávi- ában és Csehországban lépett fel, bejárták Magyarország minden nagyobb városát, mindenhol sikert és elismerést aratva. Kínától Amerikáig mutatták meg művészetüket, csaknem az egész világot bejárták. Munkája, produk- ciói pontosan kidolgozottak, begyakorlottak voltak. 1941-től itthon dol- goztak.","") } if (ho==9) { var napok=new initArray( "1838. szeptember 1-én született Hajnal Antal<\/font> mérnök, a fiumei kikötő tervezője, a Nemzetközi Vöröskereszt aktivistája. Édesapja református lelkész és tanár volt. Szülőháza az akkori paplak volt, helyén ma óvoda áll, aminek falán emléktábla őrzi a város szülöttének emlékét. Budapes- ten, a Műegyetemen végezte tanulmányait, ott 1859-ben szerzett diplo- mát, később Európa több városában is megfordult tanulmányútja során. Ezután Békéscsabára ment, ahol az akkori vármegye alkalmazásában dolgo- zott. Utána függetlenül a hivataloktól fölmérési vízrendezési munkákon dolgozott magánmérnökként. 1867-ben állami hivatalokat vállalt, 1873- ban a Közmunka és Közlekedésügyi Minisztérium alkalmazottja lett, fő- mérnöki beosztásban. Egy ideig folyószabályozási és a vasúti közlekedési hálózattal kapcsolatos ügyeken dolgozott, majd figyelme a Fiume kikötője felé fordult, annak karbantartója, fejlesztője lett. Akkoriban az jelentős bővítésre szorult.Hajnal Antal szakirodalmi munkát is megjelentetett a témával kapcsolatban Fiume és kikötője címen. A megbízást a tervre 1884-ben nyerte el. 1889-től a kivitelezési munkálatokat haláláig irányí- totta osztálytanácsosi és a királyi tengerészet műszaki ügyvezetői poszt- ban. Élete során aktív tagja volt a Magyar Mérnök és Építész Egyletnek, valamint a fiumei Vöröskeresztnek. 1885-ben erejét meghaladva támogatta a 1885-ös kolerajárvány áldozatait. 1907. január 17-én hunyt el Fiuméban.", "1031. szeptember 2-án hunyt el Szent Imre<\/font> I. István király és Gizella királyné fia. Életéről krónikák és legendák alapján vannak csak információk. Születésére nézve egyes források 1000-et jelölnek meg, míg a krónikák szerint 24 éves korában halt meg, így valószínűbb, hogy 1007-ben született. Nevelésére különös gondot fordítottak szülei. 1015-ben Imre herceg oktatását átvette Gellért püspök, aki Velencéből Szentföld felé tartva I. István udvarába került Győrszentmártonon a mai Pannonhalmán, és a király mellett maradt eredeti szándékától eltérően. Gellért püspök hét éven keresztül tanította Imre herceget latinra, elvégeztette vele a kor legmagasabb iskolai fokozatait, a triviumot és quadriviumot. A tudományok mellett a vallásba, valamint a papi élet rejtelmeibe is beavatta. Tizenöt éves korától atyja, I. István mellett nevelkedett, ahol az államirányítás tudományát, a hadvezérséget, a diplomáciát sajátította el. I. István Imre herceg nevelését annak huszon- három éves korában fejezte be. Imre kész volt az uralkodásra, így megfelelő feleséget kerestek számára. A korabeli hagyomány három uralkodóházat említ, ahonnan a felesége származhatott, a lengyel, horvát és görög uralkodóházat, írásos emlék nem maradt fenn.", "1813. szeptember 3-án született Eötvös József<\/font> író, miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság elnöke. Báró Eötvös Ignác és báró Lilien Anna palotahölgy fia volt. Középiskolai tanulmányait a Királyi Katholikus Egyetemi Főgimnáziumban végezte. Egyetemi tanulmányait pedig a pesti egyetemen bölcselet és történelem szakokon, 1826-tól 1831-ig. Szellemi fejlődésére nagy hatást gyakorolt nevelője, Pruzsinszky József, aki a francia felvilágosodás híveként felkeltette a fiatal Eötvös érdeklődését a politika és a filozófia iránt. Szoros barátságba került Szalay Lászlóval, aki megerősítette irodalmi hajlamait. Jelen volt az 1832. évi országgyűlésen Pozsonyban, azalatt ügyvédi vizsgát tett. Már 1831-ben aljegyző lehetett Fejér megyében, 1835-ben pedig a magyar udvari kan- celláriához került, ahol 1836-ban fogalmazói állást kapott. 1837-ben az eperjesi kerületi tábla közbírája lett. Közhivatalnoki pályája innen egé- szen kultusz- és közoktatási miniszterségéig megszakadt. 1836-1837-ben beutazta Németországot, Svájcot, Hollandiát, Franciaországot és Angliát. Már utazásának megkezdése előtt levelező tagjává választotta az Akadémia. Az Akadémia rendes tagjává 1839. november 23-án választotta. A későbbiekben 1855-ben másodelnökké, 1866. március 18-án pedig elnökké nevezi ki. 1840-ig a Borsod megyei Sályon élt, apja birtokán, és szinte teljes egészében az irodalomnak szentelte magát.", "1815. szeptember 4-én született Mosonyi Mihály<\/font> magyar zeneszerző, zenepedagógus és zenei újságíró, kritikus. Szegény burgenlandi német iparos családból származott, szülei nem tudták finanszírozni tanulmányait, így nagyrészt autodidakta módon képezte magát. A szülői háztól hamar elkerült, Mosonmagyaróváron sekrestyés lett, majd 1833-ban a pozsonyi tanítóképzőben tanult, közben alkalmi munkából tartotta el magát. Két évvel később Keglevich Károly gróf vette pártfogásába, aki beajánlotta Pejachevics Péter grófhoz zenemesternek. Mosonyi hét évet töltött Pejachevics szolgálatában, majd a negyvenes évek elején Pestre ment szerencsét próbálni. Itt hamar sikerült széles körű ismeretségre szert tennie, beválogatták a Szózat megzenésítésére kiírt pályázat bíráló bizottságába is. Mosonyi zeneszerzőként hamar Liszt és Wagner irányának híve és lelkes propagálója lett. Tehetségét céltudatosan állította a magyar műzene fejlesztésének szolgálatába. Elsősorban dalai, zongoradarabjai és kórusművei képviselték a magyaros hangot művészetében, de kísérletet tett a tisztán magyar zenei elemekből építkező opera megalkotására is. Zeneműveit határozott művészi elveket követve komponálta. Műveit változatos, gazdag invenció jellemzi. Mosonyi legfőbb zeneszerzői jellemzője volt a legkomolyabb szépségideál áhítatos tisztelete.", "1904. szeptember 5-én született Szelényi Gusztáv<\/font> magyar zoológus, ento- mológus, cönológus. Középiskolai tanulmányait a mezőtúri református gim- náziumban végezte. 1923-ban vették fel a Budapesti Tudományegyetemre, ahol biológiát és állattant tanult. 1927-ben szerzett tanári diplomát. 1930- ban szerzett egyetemi doktorátust a Tisza István Tudományegyetemen. 1940-ben az Agrártudományi Egyetem magántanára, majd 1948-ban az egyetem egyetemi magántanára lett. 1950-ben védte meg a biológiai tu- dományok kandidátusa címet. 1953-ban az Eötvös Loránd Tudományegye- temen a növényvédelmi rovartan meghívott előadójaként kezdett dol- gozni, itt 1956-ig tevékenykedett. 1958-ban négy évre a Magyar Rovartani Társaság elnökévé választották, ill. megszerezte a biológiai tudományok doktora címet. 1968-ban vonult nyugdíjba a Növényvédelmi Kutató Intézettől, de munkatársként tovább dolgozott a Természettudományi Múzeumban. Az 1970-es években újra tanítani kezdett, immár a József Attila Tudományegyetemen. Itt növényvédelmi állattanból tartott előadá- sokat. 1971-ben az egyetem címzetes egyetemi tanári címet adományo- zott neki. Tudományos pályafutása során számos nemzetközi konferencia résztvevője és előadója volt. Több mint száz tudományos közleménye jelent meg. Kutatási területei a rovartan három nagy témaköréből tevődött össze: a takarmány- és olajnövények kártevői, gyümölcsfák pajzstetvei, valamint a hártyásszárnyú rovarok rendszertana és ökológiája.", "1948. szeptember 6-án született Dr. Hegedüs Csaba<\/font> Olimpiai bajnok birkózó, edző, sportvezető, a 100. magyar olimpiai aranyérmet nyerő birkózó. Visszhangos sikerekkel teli szövetségi kapitány. Az általa alapított,irányított Mr.Tus-sportiskola a hazai utánpótlásnevelés új útjait nyitotta meg. 1957-ben kezdte a kötöttfogású birkózást a Szombathelyi Volánnál, majd 1967-ben leigazolta a Budapesti Vasas. Tehetségére hamar felfigyeltek, először 1968-ban szerepelt világversenyen a magyar váloga- tott színeiben. Ötször nyert magyar bajnokságot, négyet kötöttfogásban egyet szabadfogásban. Az 1971-es szófiai világbajnokságon aranyérmet szerzett, itt kapta a Mr. Tus Tuskirály becenevet, mert összes mérkőzését tussal nyerte meg. Az 1972-es müncheni olimpián a kötöttfogásúak 90 kilogrammos súlycsoportjában aranyérmet szerzett, mely a magyar olimpiai csapat történetének 100. aranyérme volt. 1973-ban súlyos autóbalesetet szenvedett, életveszélyes sérülést szenvedett. Bár felépült, csak 1975-ben tudott újra szőnyegre lépni. Ekkor a vb-n negydik volt. Az 1976-os olimpián helyezettlen lett. Az 1977-es vb-n, már 90 kg-osként ismét negyedik volt. 1976-ban és 1977-ben Európa-bajnoki aranyérmes lett. Az 1978-as vb-n 9., az oslói Eb-n nyolcadik volt. 1979-ben vonult vissza az aktív birkózástól.", "1635. szeptember 7-én született Esterházy Pál<\/font> műkedvelő költő és zeneszerző, a művészetek patrónusa, Magyarország nádora. 1635. szeptember 7-én született Kismartonban ma Eisenstadt. Nagyszombaton jezsuita gimnáziumban tanult, ahol az iskoladrámákban jeleskedett, később kiváló katona és államférfi lett. 1652-ben kinevezték Sopron megye helytartójává és királyi tanácsossá, 1661-ben Bécsben I. Lipót intézőjévé. 1681-ben választották Magyarország nádorává, 1687-től a római Szentszék hercege volt. 1713. március 26-án halt meg Kismartonban. 1656-ban megjelent verseskötetének címe Palas s Ester kedves táncza saját nevére utal. 1674-ben Kismartonban megszervezte a templomi kórust és zenekart, ami az Esterházy-birtok zenei életének alapját jelentette. Virginálon játszott, repertoárjából mintegy 80 egyházi és világi dalt és számos táncot ismerünk. Egyetlen zenei vonatkozású műve maradt az utókorra, a Harmonia caelestis. Az 55 kantátát tartalmazó gyűjteményt 1711-ben adta közre Bécsben. A kantáták 40 szóló, 6 duett és 9 kórus a XVII. század utolsó negyedére datálódnak, bár stílusuk kora barokk.", "1850. szeptember 8-án születtet Blaha Lujza<\/font> magyar színésznő, a nemzet csalogánya. Szülei vándor színházi társulattal járták az országot, mikoris Losoncról tartottak Rimaszombat felé, s várandós édesanyja Rimaszombat első lakóházában, Marczel József csizmadia-mester házában, hozta világra leányát, Reindl Ludovikát. Gyermekkorában vidéki társulatokban ismerke- dett a színészmesterséggel. Először 1856. április 22-én, hat évesen lépett színpadra az esztergomi Fürdő Szállóban. Játszott Szabadkán és Debre- cenben is, de főként a fővárosi színházakban szerepelt. 1865-ban kötött házasságot Blaha János cseh származású osztrák katonával, aki ugyan magyarul nem tudott, de felismerte az ifjú színésznő tehetségét s karrierjét egyengette. Hálából neje élete végéig viselte nevét. 1866-ban Debrecenben szerződtették, 100 ezüstforintos fizetéssel. Bécsi vendég- játéka ismertté tette őt az osztrák operettvilág körében. A Carelteather szerződtetni szeretett volna, ám Blaháné visszautasította az ajánlatot, azzal az indokkal, hogy ő magyar magyar színésznő akar maradni. 19 éves volt, mikor férje elhunyt. Két évvel később Szigligeti Ede szerződtette a Nemzeti Színházhoz. 1901. március 2-án Széll Kálmán a Nemzeti Színház örökös tagjává nevezte ki.", "1956. szeptember 9-én születtet Latinovits Zoltán<\/font> Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas magyar színész. Édesapja Latinovits Oszkár földbirtokos, édes- anyja Gundel Katalin, a legendás vendéglátós família sarja. Az édesapa gyermeke születése után nem sokkal elhagyta a családot, ami élete végéig fájdalommal töltötte el Latinovitsot. Édesanyja 1941-ben férjhez ment Frenreisz István orvoshoz, akitől még két gyermeke született: István, aki Bujtor István néven színész, és Károly, aki Frenreisz Károly néven zenész lett. Beiratkozik a Budapesti Műszaki Egyetemre, és 1956-ban építészmér- nöki diplomát szerez. Mindeközben 1951-től már NBI-es játékos a Haladás SE kosárlabdacsapatában, ezenkívül nagyon jó vitorlásversenyző. Az egye- temi évek alatt is folyamatosan szaval, Lehotay Árpád és Galamb Sándor tanítványaként, valamint tbk. a MÁVAG színjátszó csoportjának tagjaként ismerkedik a színészmesterség fortélyaival. 1956-ban szerződtetik Debre- cenbe segédszínésznek, és már Márkus László mellett dolgozhat. A Cso- konai Színházban Molnár Ferenc: Játék a kastélyban című darabjával kezdi munkásságát. Latinovits Zoltán modern játékstílusát intellektuális szerep- értelmezés, az indulatok aprólékos ábrázolása, kivételes ironizáló hajlam jellemezte. Művészi pályáján elsősorban klasszikus hősöket, valamint torz lelkű gonoszokat formált meg kivételes találékonysággal, alázatos, tiszta alakításokkal.", "1898. szeptember 10-én hunyt el Erzsébet-Sissi<\/font> osztrák császárné, magyar királyné, Ferenc József felesége volt. Egyéniségének és a magyarok iránt érzett szeretetének köszönhetően máig az egyik legnépszerűbb történelmi személy Magyarországon. Erzsébet bajor hercegnő Miksa József bajor herceg és Mária Ludovika Vilma bajor királyi hercegnő nyolc gyermeke közül harmadikként született. Szülei unokatestvérek voltak. 1853-ban elkísérte édesanyját és nővérét, Ilona hercegnőt Bad Ischlbe, Zsófia Friderika főhercegnéhez, hogy találkozzanak unokatestvérükkel, Ferenc József császárral, akit Ilona hercegnő férjéül szántak. Ferenc József azonban Ilona helyett Erzsébet hercegnőt választotta. Megtanulta ugyan a társasági illemet, azonban Európa egyik legkonzervatívabb udvarának merev etikett-előírásait nem tudta és nem is akarta elfogadni. Anyanyelvén, a németen kívül még angolul, franciául és csehül is beszélt. Magyarul és újgörögül csak a későbbi években tanult meg. 1863-ban magyar tanárt fogadott azzal az elhatározással, hogy komolyan megtanul magyarul, egy év múlva pedig már magyar társalkodónőt vett maga mellé Ferenczy Ida személyében.", "1893. szeptember 11-én született Dr. Pető András<\/font> orvos. Életszemléle- tének kialakulását jelentősen befolyásolhatta pedagógus anyjának szigorú nevelése, és tehetetlenül, Parkinson-kórban szenvedő apjának sorsa. Budapesten érettségizett 1911-ben, orvosi tanulmányait a bécsi, párizsi és budapesti egyetemen végezte, majd az első világháborúban hadikórházak- ban dolgozott. A központi idegrendszeri mozgássérültek terápiájával valójában 1922-ben, a semmeringi gyógyintézetben kezdett el foglalkozni. 1938-ban hazatért, és ekkor alapozta meg később részletesen kifejlesztett konduktív pedagógiai rendszerét. Egyedülálló gyógymódjának alapgondo- lata az, hogy idegrendszerünk a károsodások ellenére is rendelkezik tartalékokkal, új kapcsolatok kiépülésének lehetőségével, s ezek a ta- nulási-tanítási folyamat megfelelő vezérlésével mozgósíthatók. A mód- szer ezért kapta a konduktív nevet, a latin szó jelentése: rávezető. Az új módszer hatással volt az egész magyarországi gyógypedagógiai szemlélet- re, s szerte a világon jelentős változást hozott e területen. Az általa kidolgozott módszer egyik klasszikus tudományterülethez sem sorolható: egyszerre foglalkozott a testtel és a lélekkel, az érzelmekkel és az intelli- genciával, a tanulással és a tanítással, az egészséggel és a gyógyítással, tehát az egész emberrel. 1945-ben, egy budapesti pincehelyiségben hozta létre intézetét, melyet az 50-es években követett a magyar kormány által hivatalosan megalapított Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézete, a mai Pető Intézet.", "1891. szeptember 12-én született Viski János<\/font> festő. Elemi iskoláit a szoko- lyai református iskolában végezte. Rajztehetségére hamar felfigyeltek, így került 1905-ben, 14 évesen Budapestre, az Iparos Rajziskolába, majd az Iparművészeti Főiskolára. Tanulmányi végeztével a Képzőművészeti Akadémiára iratkozott be. 1923-29-ig Dél-Amerikában dolgozott. Amerre csak járt, mindenütt kiállították képeit, ünnepelték. Hazatérése után, 1944-ig a budapesti tárlatokon nyolc kitüntetést nyert. A falusi tájat, a magyar pusztát jelenítette meg, de előtérbe kerülő fő alakjai mindig a lovak. Mozgásérzetet keltő kompozícióin - a ménes vad fújtatásában, erőtől duzzadó, feszülő izmaikban is - a könnyed lágyságot kereste. Festett arcképeket és történelmi témákat is, pl. Koppány leveretése, Rákóczi búcsúja. Várakozó kocsi című képét a Nemzeti Galéria őrzi.", "1960. szeptember 13-án hunyt el Weiner Leó<\/font> kétszeres Kossuth-díjas zeneszerző, zenepedagógus. Első zongoraleckéit testvérétől kapta, de leg- inkább autodidakta volt, és a zeneelemzés terén különleges tehetséggel bírt. 16 éves korában kezdte meg zeneszerzői tanulmányait a Zeneakadé- mián. Még nem végzett, amikor már több pályázatot nyert. Megkapta a magyaros tárogató-cimbalom műre kiírt Schunda-díjat, valamint kórusmű- veiért két alkalommal is az egyházzenei Haynald-díjat. Mintegy negyven zeneművet komponált, ő maga a Vörösmarty Csongor és Tündéjének felújított változatához írt kísérőzenét tartotta kedvencének. Zenekari művei közül legismertebb öt divertimentója az első része a Rókatánc, amelyet többféle átiratban önállóan is játszanak, a Concertino zongorára és zenekarra, valamint a Toldi című szimfonikus költemény. A harmincas évektől műveiben a népies hangvétel jelent meg, elsősorban divertimen- tóiban és zongoraműveiben. Írt kamarazenét, zenekari átiratokat készített Bach, Liszt és Schubert műveiből.", "1982. szeptember 14-én hunyt el Dévald József<\/font> orvos, a magyar fül-orr-gégegyógyászat egyik úttörője. 1935. szeptember 1-jén, a miskolci királyi Fráter György Gimnáziumban kezdte meg középiskolai tanulmányait, majd 1939. szeptember 1-jén beiratkozott a Kassai Premontrei Kanonok Rendi Gimnáziumba, ahol 1943 májusában érettségizett kiváló eredménnyel. 1943. szeptember 1-jén felvételt nyert a budapesti Pázmány Péter Tudo- mányegyetem Orvostudományi Karára, ahol 1950. február 17-én szerzett diplomát summa cum laude eredménnyel. 1944. június 1-jétől a Magyar Királyi Kassai 8. sz. Honvéd Helyőrségi Kórház Parancsnokságán medikus- ként kisegítő szolgálatra osztották. 1945 januárjában amerikai hadifog- ságba került, ahonnan 1945. október 31-én tért vissza Magyarországra. 1956. január 1-jén a háború sújtotta Észak-Koreába utazott, ahol a Szari- von városában működő Magyar Frontkórház Fül-Orr-Gége Osztályát vezette főorvosként. Magyarországra 1957 márciusában tért vissza. 1957. április 1-jén nyert osztályvezető főorvosi kinevezést a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház frissen és általa alapított Fül-Orr-Gége Osztályára. Külön említést érdemel, hogy a 60-as évek elején Magyarországon elsőként vezette be a stapedectomia műtéti technikáját, melyet az akkor még újdonságként szereplő Schucknecht-féle drót-gelfoam protézissel valósí- tott meg. Nevéhez fűződik a Wullstein-féle alapokon nyugvó hallásjavító fülműtétek, tympanoplasticák magyarországi bevezetése.", "1941. szeptember 15-én született Albert Flórián<\/font> aranylabdás magyar válogatott labdarúgó. Ő az egyetlen magyar labdarúgó, aki megkapta az Aranylabdát. Az 1950-es évek végétől az első kiemelkedő képességű játékos. Pályafutása alatt végig, 1958-tól 1974-ig a Ferencváros játékosa volt. A Ferencvárosnál összesen 537 mérkőzésen lépett pályára a felnőtt csapatnál, ezeken 383 gólt szerzett. Háromszor lett gólkirály, négyszer nyert magyar bajnokságot, egyszer nyert Magyar Népköztársasági-kupát. 1965-ben megnyerte a Vásárvárosok Kupáját, miután 1-0-ra győztek az olasz Juventus ellen. 1960-ban bajnoki ezüstérmes lett a csapattal, és 27 góllal a gólkirályi címet is megszerezte. 1961-ben ismét gólkirály lett 21 góllal, holtversenyben Tichy Lajossal. 1963-ban a Ferencvárossal bekerült a Vásárvá- rosok Kupája elődöntőjébe, azonban csak a bronzérmet szerezték meg, mivel 3-1-re kikaptak a jugoszláv NK Dinamo ellen. Ezt ellensúlyozta, hogy magyar bajnokok lettek, majd a következő évben is megismétlődött a siker. 1965-ben csak a második helyet szerezték meg a bajnokságban, de Albert 27 góllal, immár harmadszorra, gólkirály lett. A Fradi a Vásárvárosok Kupájában ebben a szezonban is szárnyalt, ezúttal egészen a döntőig, ahol a Juventus legyőzésével a kupát is megszerezték, Albert az 1965-ös Aranylabda szavazáson pedig a hatodik helyen végzett.", "1893. szeptember 16-án született Szent-Györgyi Albert<\/font> orvos, biokémikus. Tanulmányait a Lónyay utcai református gimnáziumban végezte, majd a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karán folytatta, ahol 1917- ben orvosi oklevelet szerzett. Az első világháborúban medikusként vett részt, de megsebesült, és hamarosan leszerelték. Ezután külföldön: Po- zsonyban, Prágában, Berlinben, Leidenben, Groningenben folytatott tanul- mányokat, a biológia, az élettan, a gyógyszertan, a bakteriológia, majd a fizikai-kémia terén. Ezt követően Cambridge-ben, F. G. Hopkins bioké- miai tanszékén megszerezte második doktorátusát, ezúttal kémiából, majd E. C. Kendall támogatásával egy évig az Egyesült Államokban dolgozott. Klebelsberg kultuszminiszter hívására hazajött, és 1931-től 1945-ig a szegedi tudományegyetem orvosi vegyészeti intézetének professzora, 1945 és 1947 között a budapesti tudományegyetem orvos karának bioké- mia professzora volt. 1947 végén elhagyta az országot, és a Boston mel- letti Woods-Hole-ban telepedett le, ahol 1947 és 1962 között az Egyesült Államok Izomkutató Tudományos Intézete tengerbiológiai laboratóriumá- nak igazgatója, 1962 és 1971 között a Darthmouth-i Egyetem professzora volt. A 30-as években izolálta a C-vitamint és 1936-ban a P-vitamint. Je- lentős szerepet játszott a citrát-kör felfedezésében. Munkásságát 1937- ben orvosi és élettani Nobel-díjjal ismerték el. Az egyetlen magyar tudós, aki magyarországi tudományos tevékenységéért kapta ezt a magas kitün- tetést.", "1844. szeptember 17-én született Puskás Tivadar<\/font> mérnök. A fiatal Tivadar katonás fegyelemben nevelkedett, majd a bécsi Theresianumba került, de nem bírta a kötöttséget sem otthon, sem Bécsben. Tanulmányai idején meghalt édesapja, s a tőle örökölt kevés pénzen Angliába utazott, hogy ott folytassa tovább tanulmányait. Mérnöki tanulmányait Bécsben kezdte meg, majd a műegyetemen tanult. A családja elszegényesedése miatt tanulmányait nem tudta befejezni, ezért 1866-ban Londonba ment, majd Bécsben vállalt állást. 1873-tól Amerikai Egyesült Államokban próbált szerencsét, visszatért Európába, ahol távíróközpont tervei foglalkoztatták. Itt vette hírét a telefon feltalálásának. Visszautazott New Yorkba ahol meggyőzte Thomas Alva Edisont, hogy egy központ segítségével tetszőle- ges számú ember, egyidejűleg használhatja a telefont. Edison munkatársa, majd 1877 és 1886 között Edison európai képviselője volt. Puskás Tivadar elvei szerint valósultak meg az első telefonközpontok 1878-ban Boston- ban, majd 1879-ben Párizsban. 1879-ben hazatért, és öccsével, Puskás Ferenccel 1881-ben megkezdte a monarchia területén a telefonközpontok felépítését. Öccse halála után átvette a pesti telefonhálózat vezetését. 1890-ben szabadalmazott irányított robbantási módszere a mai millisze- kundumos robbantási eljárás előfutára. Puskás Tivadar 1892-ben szabadal- maztatta legjelentősebb találmányát, a telefonhírmondót, amely a mai rádió elődjének számít. Fiatalon hunyt el, szívrohamban.", "1917. szeptember 18-án született Asbóth József<\/font> teniszező. A szombathelyi vasúti hordár gyermeke labdaszedőként került a teniszpályák környékére, s az itt kapott pengőkkel igyekezett a szűkös családi kasszát bővíteni, ám a cingár, vékony gyerekben a helyiek hamar felfedezték a nagy tehetsé- get. Karrierje már a harmincas évek végén magasra ívelt, ám a II. világhá- ború miatt kényszerű törést szenvedett. Az 1942-es európai ranglistán az 1. helyen jegyezték, de sokáig nem tudott versenyezni, s nagy nemzet- közi sikereit harmincesztendős korában és azt követően érte el. A magyar bajnokságokon egyéniben 13, párosban 10, vegyes párosban 5 alkalommal diadalmaskodott. Az akkoriban rangos tornának számító magyar nemzet- közi bajnokságon további hét egyéni győzelmet és 13 páros sikert jegy- zett. Hétszeres csapatbajnok. Asbóth József a Davis Kupában 1938-57 között 16 válogatott mérkőzésen képviselte színeinket, összesen 41 mérkőzést vívott, s egyesben 18, párosban 6 győzelmet jegyzett. Tagja volt 1941-ben a Közép-európai Kupát nyert, majd 1949-ben a Davis Kupa európai zónájában harmadik helyezést elért magyar együttesnek. A franciaországi Grand Slam-torna, a nem hivatalos salakpályás világbajnokság egyéni bajnoki címe mellé vegyes párosban Körmöczy Zsuzsával párizsi bronzérmet is begyűjtött. Wimbledonban egyéni elődöntős volt 1948-ban, a legjobb négy között az egyetlen európai játékosként. Abban az évben a világranglistán a 8. helyen állt.", "1802. szeptember 19-én született Kossuth Lajos<\/font> államférfi, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyaror- szág kormányzó-elnöke. A nemzeti függetlenségért, a feudális kiváltságok felszámolásáért s a polgári szabadságjogok biztosításáért vívott 19. századi küzdelem egyik legnagyobb alakja, a magyar szabadságharc szellemi vezé- re. Máig egyike azoknak, akik a magyar nép emlékezetében leginkább megtestesítik az 1848-1849-es forradalmat és szabadságharcot, Széchenyi- vel és Petőfivel együtt. Kossuth Lajos elemi iskolát Sátoraljaújhelyen a piaristáknál végezte. Tanulmányait Eperjesen az evangélikus kollégiumban folytatta 1816 és 1819 között, ahol a német nyelvet sajátította el, majd az 1819/20-as tanévet a Sárospataki Református Kollégiumban töltötte, ahol jogot tanult Kövy professzornál. Az iskola elvégzése után hazatért, s előbb apja mellett, később pedig az eperjesi Kardos Samu mellett töltötte egyéves joggyakorlatát. Innen Pestre került, ahol 1821-től 1823-ig a hétszemélyes, majd a királyi ítélőtáblánál joggyakornokoskodott. Ügyvédi oklevelét 1823. szeptember 26-án kapta meg. Pesten szeretett volna maradni, de végül 1824 őszén visszatért Zemplén megyébe. Ügyvédi oklevelét a sátoraljaújhelyi megyeházán hirdették ki 1824. október 9-én.", "1897. szeptember 20-án született Tamási Áron<\/font> író. Kilencéves korában pisztollyal ellőtte a bal hüvelykujját, ezért a szülők úgy határoztak, hogy taníttatni fogják, mert nem lesz képes elvégezni a gazdasági munkát. 1904-től Farkaslakán járt elemi iskolába. 1910-től a székelyudvarhelyi katolikus főgimnázium tanulója. 1916-ban behívták katonának. 1917-ben hadiérettségit tett Gyulafehérváron, majd 1918-ban karpaszományos őrve- zetőként az olasz frontra került. Ki akart törni az elődök paraszti életfor- májából, méghozzá nem is a szellemi élet, hanem a városi-polgári életfor- ma felé. Ezért 1918. november 18-án megkezdte jogi tanulmányait a ko- lozsvári egyetemen, majd 1921-ben, miután lediplomázott, a Kereske- delmi Akadémián tanult tovább, ahol 1922-ben szerzett diplomát. Nevét is ekkoriban változtatta meg Tamás Jánosról Tamási Áronra. Tanulmányai befejeztével banktisztviselőként helyezkedett el előbb Kolozsváron, majd Brassóban. Az első világháború után családjával együtt a Romániához csatolt Erdélyben maradt, majd 1923 júliusában, huszonhat éves korában kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba. A székely népballadák, népdalok és népi mókák ihlették azokat a novellákat, amelyekből első kötete, a Lélekindulás összeállt. Amerikából küldte haza a kéziratot a kolozsvári kiadóhoz, ahol 1925-ben megjelent.", "1791. szeptember 21-én született gróf Széchenyi István<\/font> politikus, író, po- lihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere - akit kora a legnagyobb magyarnak nevezett. Eszméi, tevékenysége és hatása által a modern, új Magyarország egyik megteremtője. A magyar politika egyik legkiemelkedőbb és legjelentősebb alakja, akinek nevéhez a magyar gazdaság, a közlekedés, a külpolitika és a sport megreformálása fűződik. Számos intézmény alapítója és névadója. Az ifjú Széchenyi gyermekkorát Nagycenken és Bécsben töltötte. Nevelését atyja irányelvei szerint Liebenberg János magántanító vállalta magára, egyes tantárgyak oktatását azonban külön szaktanárok végezték. Ezek között volt például Révai Miklós, a magyar nyelvészet egyetemi tanára, az architektúrát tanította, egy Poupar nevű házi káplán pedig olasz és francia nyelvből adott órákat. A család körében a magyar nyelv volt az uralkodó, s a gyermekek nevelése is magyar szellemben történt. Maga Széchenyi István jobban beszélt németül mint magyarul. Midőn Kazinczy Ferenc egy alkalommal megláto- gatta a grófi családot, az apa azt kívánta tőle, hogy gyermekeivel csak magyarul beszéljen. Mint későbbi nyilatkozatai bizonyítják, nevelésére különösen anyja gyakorolt jótékony befolyást. Széchenyi nem a korán érett, hanem a szorgalmasan és alaposan tanuló gyermekek közé tartozott. Az évenkénti vizsgákon, amelyeket az apja kívánsága szerint egy nyilvános iskolában kellett teljesítenie, kitűnő eredménnyel felelt meg.", "1885. szeptember 22-én született Benedek Marcell<\/font> Kossuth-díjas irodalom- történész, műfordító. Még csak nyolcéves volt, amikor első írása megje- lent a Magyar Hírlap gyermeklapmellékletében, s ekkor határozta el, hogy apja nyomdokait követve ő is író lesz. 1896-tól a Barcsay utcai főgimná- zium tanulója, ahol padtársa volt Hóman Bálint. A szorgos és tehetséges Marcellt az önképzőkör diákelnökévé is megválasztották. Ekkoriban kötött életre szóló barátságot az angol-osztrák bank vezérigazgatójának fiával, Lukács Györggyel, akivel szinte állandóan képezték egymást és magukat: szépirodalmi, szociológiai, filozófiai műveket olvastak, s az olvasottakat megvitatták egymással. Az érettségit követően Benedek Marcell a budapesti tudományegyetem magyar-német szakos hallgatója lett, Babits, Kosztolányi voltak egyetemi társai. A magyar irodalomról írott munkái korszakalkotó jelentőségűek voltak, mind az 1924-es A modern magyar irodalom, mind az 1928-as Délsziget, és a magyar irodalom története. Tanulmányai népszerűsítő jellegű írások voltak. Szépírói mun- kásságából kiemelkedik a Vulkán című önéletrajzi jellegű regénye, az I. világháború előtti radikális fiatalságról, illetve a Hamlet tanár úr, amelyben szeretett tanárának, Riedl Frigyesnek állított emléket. Műfor- dítóként is igen termékenynek bizonyult, közel kétszáz szépirodalmi művet ültetett át magyarra angol, német és francia nyelvből.", "2006. szeptember 23-án hunyt el Pege Aladár<\/font> Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas magyarcigány bőgőművész, zeneszerző, a magyar dzsessz kiemelkedő alakja, A Magyar Köztársaság Érdemes Művésze. Világhírű nagybőgős, zseniálisan improvizáló virtuóz. Egyszerre játszott klasszikus zenét és dzsesszt - e kétféle elhivatottság sajátos kölcsönhatása egyéni színt adott játékának. Pege Aladár 1939. október 8-án született Budapes- ten. Neves kispesti nagybőgős családból származott, a Bartók Béla Zene- akadémián, a Liszt Ferenc Zeneakadémián és 1975 és 1978 között Reinhold Zepperez professzor irányításával Nyugat-Berlinben is tanult. Ő volt Herbert von Karajan szólóbőgőse a Berlini Filharmonikus Zenekarban. 1978-tól a Zeneművészeti Főiskola docense volt egészen nyugdíjba vonu- lásáig. Nemzetközi bemutatkozása a Bled városban megrendezett dzsessz- fesztiválon történt, 1963-ban. Számtalan külföldi városban fellépett, mint például Montreux-ben és Bombay-ban, ahol nagy sikereket ért el.", "1804. szeptember 24-én született Schöpf-Merei Ágoston<\/font> gyermekgyógyász. Orvosegyetemi tanulmányait Bécsben kezdte, Prágában majd Padovában folytatta, végül Paviában fejezte be 1832-ben, ezután Bécsben volt gya- korló orvos. 1836-ban ő létesítette Pesten az első ortopédiai intézetet. Az épület az 1838. évi árvíz idején elpusztult. Ezt követően 1839-ben megnyitotta az első pesti kisdedkórházat. A vizsgálati módszereket tökéletesítette: ő vezette be a hallgatózással és kopogtatással végzett diagnosztikai vizsgálatokat; előírta a kórtörténetek módszeres feljegy- zését és vezetését, ő honosította meg a bőr alatti ín- és izommetszéssel végzett műtéteket, például a kancsalság javítására. 1836-tól az orvostör- ténet címzetes rendkívüli tanára volt, majd 1844-től gyermekgyógyászati előadásokat tartott a pesti egyetemen. Ő írta az első magyar gyermek- gyógyászati tankönyvet. Ő indította el az első magyar gyermekgyógyászati folyóiratot. A szabadságharc alatt az olasz légióban katonaorvosként szolgált. A szabadságharc bukása után Kossuth Lajossal emigrált; előbb Törökországba, majd Párizsba, végül Angliába került. Manchesterben gyermekkórházat alapított.", "2009. szeptember 25-én hunyt el Bujtor István<\/font> magyar színművész, film- rendező és forgatókönyvíró. Édesanyja a neves budapesti vendéglős, Gundel Károly egyik lánya volt, akinek első házasságából született féltestvére, Latinovits Zoltán. Édesapja id. Frenreisz István orvos volt, testvére Frenreisz Károly, az ismert rockzenész. Keleti Márton filmren- dező tanácsára első filmszerepe idején apai nagyapai dédanyja után a Bujtor nevet vette fel. Édesapja dr. Frenreisz István belgyógyász, kardiológus. Három évig a budapesti Piarista Gimnáziumba járt, majd a József Attila Gimnáziumban érettségizett kitűnő eredménnyel, mégsem vették fel az orvosi egyetemre. Egy évig segédmunkás, pincér volt, majd a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem külkereskedelmi szakára iratkozott be. 1966-ban szerzett diplomát, de nem dolgozott ebben a szakmában. Már másodéves egyetemistaként szerepet kapott Máriássy Félix Karambol című filmjében. Diplomaszerzése után a Győri Kisfaludy Színházhoz került, majd 1968-ban a fővárosi József Attila Színház kötött vele szerződést. 1971-től a Pécsi Nemzeti Színház, majd 1976-tól a budapesti Vígszínház tagja lett. 1978-ban került a Mafilmhez. 1989-től kilenc éven át a székesfehérvári Vörösmarty Színház tagja volt, majd 1993-tól a Mahir Film Kft. vezetője. 2007 végén öt évre megválasztották a Veszprémi Petőfi Színház igazgatójává.", "1939. szeptember 26-án hunyt el Bláthy Ottó Titusz<\/font> gépészmérnök, feltaláló, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Iskoláit Tatán és Bécsben végezte, 1882-ben szerzett gépészmérnöki diplomát a bécsi Műegyete- men, 1881-1883-ig a MÁV gépgyárában gyakornokként, majd szerkesBláthy Ottózott. Ez a munka nem elégítette ki, figyelmét felkeltették Zipernow- sky növekvő sikerei, és érdeklődött az elhelyezkedés lehetőségeiről. 1883. július 1-jétől gépszerkesztőként alkalmazták. Elméleti szinten kezdett foglalkozni az elektromosság alaptörvényeivel, a mágneses körök törvényszerűségeivel. Maxwell-egyenletek és saját kísérleti módszerei alapján -elsőként a világon- gyakorlatban használható módszert dolgozott ki a mágneses körök méretezésére. Kapp, majd Hopkinson, aki után az úgynevezett mágneses Ohm-törvényt elnevezték, csak 1886-ban, illetve 1887-ben közölték erre vonatkozó tanulmányaikat! Bláthy ismeretei a mágneses körök kialakítása terén döntő jelentőségűek lettek a transz- formátor kialakításánál. A felismert törvényszerűségek alapján, már 1883- ban átalakította a gyár akkori egyenáramú géptípusát, minek hatására a gépek teljesítménye megnőtt, azonos súly mellett. A kezdeti időszakban ismerte fel a villamos gépek hőleadásának törvényszerűségeit is. Nagysze- rű fejszámoló és sakkozó volt, egy időben a Magyar Sakkszövetség elnöke. 1891-ben Lipcsében jelent meg a sakkfeladványait tartalmazó Vielzügige Schachaufgaben című könyve. Sokáig övé volt a világ leghosszabb sakk- feladványa, s ma is ő tartja a rekordot az illegális sakkfeladvány kategó- riában 292 lépéssel.", "1921. szeptember 27-én született Jancsó Miklós<\/font> kétszeres Kossuth-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró. Érettségi után a pécsi jogi egyetemre iratkozott be, de diplomát Kolozsvárott szerzett 1944-ben. Bejelentkezett az ügyvédi kamarába, de jogi munkát már nem végzett. 1946-ban Budapestre költözött. 1949. december 21-én házasságot kötött Wowesznyi Katalinnal. A házasságból két gyermek született. 1950-ben a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskola rendező szakán szerzett diplomát. 1958-ban elkészítette első nagyjátékfilmjét A harangok Rómába mentek címen. A filmet Somló Tamás fényképezte, akivel 1969-ig dolgozott együtt, legutolsó közös munkájuk a Fényes szelek című film volt. Somló Tamást Kende János operatőr váltotta fel. A Szegénylegények című filmje volt az első, amire felfigyeltek a külföldi kritikusok.", "1817. szeptember 28-án született Tompa Mihály<\/font> magyar költő, a népi-nem- zeti irodalmi irányzat egyik legjelentősebb képviselője, református lelkész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Elszegényedett nemesi családból származott. Apja csizmadia volt, anyja cseléd. 1821-ben meghalt az édesanyja, apja pedig nem törődött vele tovább. Apai nagyap- jához került Igricibe. Itt járt iskolába, s a rektora segített neki Sárospa- takon továbbtanulnia. 1832 őszén került a sárospataki kollégiumba, ahol mint szolgadiák tanult. 1837-től 1838-ig segédtanító volt Sárbogárdon. 1838-tól 1844-ig végezte felsőbb tanulmányait: bölcsészetet, jogot és teológiát. Tanulmányai befejezése után református lelkész lett. 1844-ben Eperjesen lett nevelő, itt került kapcsolatba Petőfi Sándorral. 1848-ban tábori papként szolgált a honvédseregnél a schwechati csatában. Petőfi Sándor hatására fokozott érdeklődéssel fordult a népköltészet felé.", "1899. szeptember 29-én született Bíró László<\/font> a golyóstoll feltalálója. Édesapja Schweiger Mózes Mátyás, hódmezővásárhelyi születésű műfogász, édesanyja a kaposvári születésű Ullmann Janka volt. Bíró László eredetileg újságíróként dolgozott, de festészettel is foglalkozott. Az 1930-as években szerkesztette meg Budapesten az első golyóstollat. Felismerte, hogy az újságok nyomásánál használt tinta gyorsabban szárad, és a papíron szárazon és piszkolódásmentesen megmarad. Mivel ez a sűrűbb tinta nem volt cseppfolyós, egy kis golyót szerkesztett a tollba, amely a tintát annak aljára vezette. Ahogy a toll a papíron mozog, a golyó forog, és így veszi fel a tintát, melyet a papírra ken. Bíró első golyóstoll-szabadalmát töltőtoll néven 1938. április 25-én jelentette be a Magyar Királyi Szabadalmi Bíró- ságnak. Nem sokkal utána, 1938. november 23-án Pépes halmazállapotú tinta és hozzá tartozó töltő-toll címmel jelentett be újabb szabadalmat. A használható golyóstoll előállításához vezető kísérleteket külföldön fejezte be.", "1859. szeptember 30-án született Benedek Elek<\/font> újságíró, író. Bölcsészta- nulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Diákkorában néprajzi gyűjtőútra ment Sebesi Jóbbal. Újságíró lett, a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársaként. 1887-től 1892-ig országgyűlési képviselő volt, egy ideig Szabadelvű párti, majd a Nemzeti Párthoz csatlakozott. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott. Napilapokat és folyóiratokat szerkesztett: Magyarság, Magyar Világ, Magyar Kritika, Nemzeti Iskola, Néptanítók Lapja. Emellett számos lapban publikált álnéven, ezekből ad közre válogatást a kétkötetes Az ismeretlen Benedek Elek című munka.","") } if (ho==10) { var napok=new initArray( "1929. október 1-én született Házy Erzsébet<\/font> operaénekes. Az 1939-es átte- lepítések során került Budapestre, ahol először a Mária Terézia Gimnázi- umban, majd a Nemzeti Zenede zongora szakán tanult. A Zenede éneksza- kán a kor neves pedagógusához, László Gézához került, aki rendkívül tehetségesnek tartotta, s már a negyvenes évek végén bemutatta a Magyar Állami Operaház akkori igazgatójának, Tóth Aladárnak. Pályafutását a Magyar Rádió énekkarában kezdte. 1951-ben debütált az operaházban Verdi Rigolettójának apródjaként. Kezdetben lírai szerepeket énekelt, majd az 1960-as évektől drámaibb szerepeket is. Jelentős részt vállalt új magyar operák bemutatásában. Legnagyobb sikere a Manon Lescaut címszerepe volt. A premiert követő évben több mint negyven, telt házas Manon-előadást tartottak, amire csak ritkán akadt példa az Operaház történetében. Az Erkel Színházban nagyoperettekben is fellépett.", "1761. október 2-án hunyt el Mikes Kelemen<\/font> II. Rákóczi Ferenc íródeákja, kamarása. Mikes szülei reformátusok voltak, de nevelőapja, Boér Ferenc hatására már gyermekkorában a katolikus hitre tért át, amelynek élete végéig buzgó híve volt. A jezsuiták kolozsvári konviktusában tanult. 1707- ben már II. Rákóczi Ferenc belső inasa lett, aki két év múlva bejáróvá léptette elő. 1711-ben Rákóczi csillaga lehanyatlott, és Mikes puszta szeretetből és megható hűségből elkísérte urát bujdosása útjára. Vele volt Lengyelországban, együtt tette meg vele a tengeri utat Franciaországba, ahol 1713. január 13-ától 1717. szeptember 15-éig időztek, amikor III. Ahmed szultán meghívására Törökországba utaztak. A Párizsban töltött idő elég alkalmat nyújtott neki a francia kultúrával és irodalommal megismer- kednie. Törökország partján, Gallipoliban. október 10-én kötöttek ki, s ettől fogva a szultán birodalmában várták, hogy mint szabadítók vissza- térhessenek a hazába. augusztus 24-étől. szeptember 21-éig Bujukderében, azután pedig Jenikőben szállott meg Rákóczi híveivel, ahonnét ellátogat- tak Konstantinápolyba; sátoroztak az ázsiai parton is Bekhorban. Végül 1720 tavaszán a porta Rodostót tűzte ki, a Márvány-tenger partján bujdo- sóink végleges szállásául, ahová április 24-én érkeztek meg. Itt teltek el Mikes hátralevő évei, 42 esztendő, örök honvágy között.", "1894. október 3-án született Király István<\/font> ornitológus. Iskoláit Bogyoszlón kezdte, majd szülei az ötödik osztályban átíratták fiúkat a Soproni Evangélikus Lyceumba, hogy gyermekük elsajátítsa a német nyelvet. Az érettségi vizsga letétele után a budapesti Pázmány Péter Tudományegye- tem természetrajz-földrajz középiskolai tanári szakára iratkozott be. Itt tanára volt többek között id. Entz Géza zoológus, Mágócsy-Dietz Sándor botanikus és Mauritz Béla ásványtantudós. Tanári pályáját 1921-ben Pápán kezdte. 1925-ben költözött családjával Csornára, s a helyi Magyar Királyi Állami Polgári Fiú Iskolában tanított. Az 1947-ben alapított Csornai Pre- montrei Gimnázium államosítása után az intézmény igazgatója lett, majd az igazgatóhelyettesi teendőkkel bízták meg. Az Eötvös Loránd Tudomány- egyetemtől 1981-ben arany, 1983-ban pedig gyémánt oklevelet kapott.", "1570. október 4-én született Pázmány Péter<\/font> bíboros. Apja Pázmány Miklós bihari alispán és anyja Massai Margit a korábban Tisza-Maros közében a protestantizmust erőteljesen támogató Massai Imre főnemes lánya, mindketten hitvalló protestánsok. Margit asszony 1582-ben történt halála után apja rövidesen újranősült. Új felesége Toldy Borbála ismertette meg a kamaszodó Péterrel katolikus tanokat. 1580-ban még Váradon tanult, majd a jezsuiták által létrehozott kolozsvári gimnázium diákja lett. Miután a fejedelem kiutasította a jezsuitákat Erdélyből, ők 10 diáknak közöttük az igencsak ígéretes Péternek is felcsillantották egy európai utazás lehetősé- gét. Apja elengedte az ifjút. 1588-ban a krakkói jezsuita kollégium noví- ciusa lett, a bölcseletet Bécsben tanulta, a teológiát pedig Rómában.", "1917. október 5-én született Szabó Magda<\/font> Kossuth-díjas író. A debreceni egyetemen szerzett latin-magyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplo- mát. A helyi Református Leányiskolában, majd Hódmezővásárhelyen taní- tott 1945-ig, amikor a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa lett. Az 1940-es években Páhi községben tanított rövid ideig. 1949-ben megkapta a Baumgarten-díjat, de még abban az évben visszavonták tőle és állásából is elbocsátották; egészen 1958-ig nem publikálhatott. Ebben az időben általános iskolai tanárként dolgozott. Az eredetileg költőként induló Szabó Magda 1958 után már regény- és drámaíróként tért vissza.", "1977. október 6-án hunyt el Kormos István<\/font> magyar költő, író, műfordító, dramaturg, kiadói szerkesztő. A Kormos családnevet 1944-ben vette fel. Szülei földműves napszámosként dolgoztak a Héderváry-birtokon. Édesany- ja 1925 nyarán egy következő szülés szövődményeibe belehalt, akárcsak újabb fia. Az apa ekkor egy másik Kormos-lányt vett feleségül, majd hamarosan a fővárosba költöztek. Istvánt anyja halála után a cselédsorban élő nagyszülők kezdték nevelni. 1928-ban ők is Budapestre költöztek. Az apa második házassága megromlott, otthagyta feleségét és második fiát. 1944 nyarán erzsébeti lakásukat porig rombolta egy bomba - hamarosan a Báthory utcában talált lakhatást, így elköltözött szeretett nagyszüleitől. István az elemi népiskolát Győrben kezdte el, 1948-1949-ben a Vörös- marty Gimnáziumban a Dolgozók Gimnáziumában elvégezte az V. és a VI. osztályt, a hetedikből kimaradt. 1939-től dolgozott mint biciklista-kifutó. 1940-1946 között tisztviselő egy gyarmatáru-kereskedésben. Nagyrészt a feleség fegyelmezetten munkás életformája elől menekült Kormos 1963 májusában Párizsba. Párizs felszabadító hatással volt a költőre.", "1853. október 7-én született Károlyi Árpád<\/font> magyar történész, levéltáros. A nagykőrösi gimnázium elvégzése után, 1871 és 1875 között jogi tanulmá- nyokat folytatott a Pesti Tudományegyetemen. Ezt követően 1875-től 1877-ig ösztöndíjjal történelmi, oklevéltani és paleográfiai előadásokat hallgatott a bécsi Osztrák Történetkutató Intézetben. 1877-től a bécsi Házi, Udvari és Állami Levéltárban alkalmazták tisztviselőként, ezzel pár- huzamosan 1880-tól a Budapesti Tudományegyetemen oktatott a 16. szá- zadi magyar történelem magántanáraként. 1893-ban ez utóbbi egyetemről kapott felkérést a Salamon Ferenc halálával megüresedett magyar törté- nelmi tanszék vezetésére, de ugyanekkor nevezték ki osztálytanácsosi rangban a bécsi levéltár második aligazgatójává, így az egyetemi katedrá- ról lemondott. 1897-től levéltári első aligazgatóként tevékenykedett Bécsben, 1907 után udvari és miniszteri tanácsosi rangban. 1909-től 1913-as nyugdíjba vonulásáig a bécsi levéltár igazgatói feladatait látta el. 1920 és 1928 között az általa szervezett Bécsi Magyar Történeti Intézet első igazgatója volt, 1924-től címzetes államtitkári rangban. 1933-ban végleg hazatelepült Budapestre.", "1874. október 8-án születtet Bethlen István<\/font> jogász, mezőgazdász, politikus. 1921 és 1931 között Magyarország miniszterelnöke. Édesapja Bethlen István gróf, édesanyja széki Teleki Ilona grófnő volt. 1870. január 5-én, Mezősámsodon kötöttek egymással házasságot, melyből három gyermek, Klementina, Ilona és István fogant. A bécsi Theresianumban tanult, majd 1893-1896-ban a budapesti egyetem állam- és jogtudományi karát látogat- ta. 1897-1900-ban Pesten jogász, ezután 1897-1898-ban egy évig katona volt. 1898-1900 között a Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémia vendéghallgatója, ahol mezőgazdasági oklevelet szerzett. Már 1898-1899- ben részt vett a megyegyűléseken, 1901-ben képviselővé választották. 1939-ig - az 1919-21-es időszakot kivéve - folyamatosan parlamenti képvi- selő, majd ezt követően felsőházi tag volt. 1900-tól erdélyi birtokán, Mezősámsondon gazdálkodott. 1901. június 27-én vette feleségül az író Bethlen Margit grófnőt, akitől három gyermeke született: András, István és Gábor.", "1927. október 9-én születtet, városom szülötte Tornai József<\/font> József At- tila-díjas magyar költő, író, műfordító. 1947-1948-ban a sertésvágóhídon volt segédmunkás. 1948-1949 között a Csepel Vas- és Fémművek betaní- tott munkása volt. 1949-1961 között a Csepel Autógyár diszpécsere volt. 1961-1976 között szabadfoglalkozású volt. 1976-1987 között a Kortárs munkatársa volt. 1989-től az Írószövetség elnökségi tagja. 1992-1995 között az Írószövetség elnöke volt. Első mestere Szabó Lőrinc volt. Írói alapelve, hogy a XX. században is a modern és az ősi egységet kell felmu- tatni. Lírájára az avantgárd látásmód, a szürreális képalkotás, a gondo- latritmus jellenzők. A harmonikus világkép hiánya határozta meg a Kisza- kadva című kötet verseit. A Naptánc-ban a filozófikus epikus költemény- nyel kísérletezett. A Veres Péter-énekek-ben a siratókra emlé keztető hang szólal meg. A többszemélyes én írásakor arra döbbent rá, hogy az emberről leváló szerepek önálló életet élnek.", "1424. október 10-én született I. Jagelló Ulászló<\/font> Jagelló-házból származó magyar király, III. Ulászló néven pedig lengyel király. Apja II. Ulászló lengyel király, anyja pedig II. Ulászló negyedik felesége, Holszányi Zsófia volt. Apja Ulászló születése után, azonnal lépéseket tett fia trónöröklé- sének biztosítása érdekében. Ulászlót 1438 decemberében el is ismerték felnőtt uralkodónak. Magyarországon 1439. október 27-én meghalt Albert király, ami a nemzeti és az udvari csoportok között trónharchoz vezetett. A Habsburg-pártiak azt akarták, hogy Albert még meg sem született utódja, László kerüljön a magyar trónra, a Habsburg-ellenesek pedig úgy vélték, hogy az országot - a fenyegető török veszély miatt - nem lehet egy csecsemőre bízni, ezért Ulászló királlyá koronázását szorgalmazták. 1440. január 1-jén a budai országgyűlés Ulászlót választotta magyar királlyá. A magyar történelemben ez volt az első alkalom, hogy a köznemességnek döntő szava volt a királyválasztásban.", "1885. október 11-én született Haar Alfréd<\/font> matematikus. A fasori evangéli- kus gimnáziumba járt, 1903-ban érettségizett; 1904-ben a budapesti egye- temen matematikai és természettudományos előadásokat kezdett hall- gatni, majd 1905-ben beiratkozott a göttingai egyetemre. Professzorai között volt Eötvös Loránd, Kürschák, Carathéodory, Hilbert, Klein és Zermelo, és még sok más kiváló és híres tudós. Középiskolában a Középis- kolai Matematikai Lapok munkatársa lett. Matematikai tehetsége erősen megmutatkozott: 1903 őszén megnyerte az Eötvös Loránd matematikaver- senyt, mégis a Műegyetem vegyészmérnöki karának hallgatója lett. 1904- ben azonban már a budapesti, egy év múlva pedig a göttingai egyetemen tanult tovább. 1909 júniusában Hilbert keze alatt doktorál és még az évben az egyetem magántanárává habilitálják. 1912-ben Farkas Gyula Riesz Frigyest és őt meghívja a Kolozsvári Egyetem tanárának, és Haar elfogadja az invitálást. 1912. április 6-ától kezdve az elemi mennyiségtan nyilvános rendkívüli tanára, 1917. szeptember 10-étől pedig ny. rendes tanára. Kiváló előadónak tartják, az előadásokhoz írt saját kezű jegyzetei közül nem egy könyv alakban is megjelent később. A trianoni tragédia miatt az egyetemnek el kellett költöznie Kolozsvárról, 1921-től kezdve működése Szegeden folytatódott.", "1504. október 12-én hunyt el Corvin János <\/font> magyar trónkövetelő, horvát-szlavón bán. Hunyadi Mátyás király házasságon kívül született, de törvényesített fia, Hunyadi János unokája. Édesanyja Edelpeck Borbála boroszlói osztrák polgárlány volt. A Corvinus vezetékneve utalás a Hunya- diak hollós címerére és magának Mátyásnak a melléknevére. Keresztnevét nagyapja, Hunyadi János emlékére kapta. Miután Mátyás király második házassága, az Aragóniai Beatrixszal kötött is gyermektelen maradt, fiául fogadta, és 1479-ben a hunyadi grófi és liptai hercegi rangra emelte, adománylevélben így említvén őt: méltóságos János, liptai herceg és hunyadi gróf, a mi egyetlen szülöttünk. Corvin János felesége Frangepán Beatrix volt, két gyermekük született: Erzsébet és Kristóf. 1495-1499 között a bosnyák király, szlavón herceg, bán címet viselte. 1501-ben sikerült felmentenie a törökök által ostromlott Jajcát. 1491 után Corvin János újíttatta fel, és az állandó török veszély miatt erődtemplommá alakíttatta a lepoglavai pálos kolostort, ott is választott magának sírhe- lyet. Fia, Kristóf, az utolsó Hunyadi-leszármazott is ott nyugszik.", "1907. október 13-án született Dajka Margit<\/font> Kossuth-díjas színművésznő. Kossuth-díjas magyar színművésznő. Már kilenc éves korában szerepelt színpadon szülővárosában. Kamasz lányként Kolozsváron Hetényi Dömény Elemér színiiskolájában tanulta a mesterséget. Tizenöt évesen szerződ- tette a nagyváradi színház. 1924-ben kapta első felnőttszerződését Kolozs- várott. 1927-ben indult magyarországi pályája, Horváth Árpád meghívta Hódmezővásárhelyre vendégszereplésre. 1927-ben szerződtette a miskolci színház, innen 1928-ban Szegedre, majd 1929-ben Budapestre a Vígszín- házhoz került, ahol a Két lány az utcán című darabban Vica szerepében aratta első nagy sikerét. 1933-tól nem tartozott állandó társulathoz, egyes szerepekre szerződött. Fellépett a Nemzeti Színházban, a Belvárosi és a Magyar Színházban, játszott a Kamara, Andrássy úti, Erzsébetvárosi és Vi- dám színpadon is. 1945 után a Belvárosi, Petőfi, 1963-tól 1968-as nyugdíj- ba vonulásáig a Thália tagja volt. A hetvenes években a Madách Színházban szerepelt, és sokat filmezett.", "1824. október 14-én született Zichy Mihály<\/font> festő, grafikus, az illusztrálás és a magyar romantikus festészet kiemelkedő alakja és úttörője. Pesten Marastoni Jakabnál, Bécsben Waldmüllernél tanult. A cárok udvari festője, húszéves korától - néhány éves párizsi és rövid hazai megszakítással - haláláig, negyvenkilenc évig dolgozott Oroszországban. 1842-től jogot hallgatott Pesten. 1844-től Bécsben festészetet tanult. 1846-ban készült el Mentőcsónak című festménye. 1847-ben ajánlással Szentpétervárra került, és a cár egyik rokonának rajztanára lett. 1849-ben festette meg Batthyány Lajos arcképét. 1850-től retusőr volt egy fotóműteremben. Közben ceruzarajzai, akvarelljei, portréi születtek. 1853-ban az orosz cár megrendelésére egy gatcsinói vadászatról rajzsorozatot készített, és ezzel elnyerte az udvari művész címet. 1868-ban készült el Autodafé című festménye a spanyol inkvizíció borzalmairól. 1874-től Párizsban élt.", "1917. október 15-én született Fábri Zoltán<\/font> háromszoros Kossuth-díjas magyar film- és színházi rendező, színész, díszlettervező, forgatókönyvíró, főiskolai tanár; festőművész, grafikus. A Ferencvárosban nőtt fel, festőnek készült. 1938-ban végezte el a Képzőművészeti Főiskolát, érdeklődése azonban a színészet felé fordult. 1941-ben végzett a Színművészeti Főis- kolán. Másodéves főiskolás, amikor a Vígszínház ösztöndíjas rendező nö- vendéke lett. A Nemzeti Színháznál dolgozott 1941 és 1943 között színészként, díszlettervezőként és játékmesterként. 1943-tól 1944-ig, majd 1945-től 1946-ig a Vígszínház tagja volt. 1946 és 1948 között a Művész Színháznál dolgozott. 1948-ban egy évadon át a Nemzeti Színház rendezője volt. 1950-ben a Hunnia Filmgyárhoz került, ahol 1952-ig művé- szeti igazgató, 1952-től pedig filmrendező volt. 1958-ban választották meg a Magyar Film- és Televízióművészeti Szövetség elnökévé, mely tisztséget 1981-ig töltötte be. 1981-től tiszteletbeli elnök lett. 1970-től tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán.", "2003. október 16-án hunyt el Papp László<\/font> olimpiai bajnok magyar ökölvívó, edző, sportvezető. Magyarország, és a világ egyik leghíresebb ökölvívója, aki 1948-ban a londoni, 1952-ben a helsinki és 1956-ban melbourne-i olimpián nyert aranyérmet. A Budapest Bástya és a Budapesti Vasas bok- szolójaként közép-, majd nagyváltósúlyban indult, 1946 és 1956 között hét országos bajnokságot nyert. Kétszeres amatőr Európa-bajnok. Az 1948- as londoni olimpián középsúlyban, 1952-ben Helsinkiben és 1956-ban Melbourne-ben nagyváltósúlyban diadalmaskodott. Ez a páratlan bravúr - 12 évig megőrizni a trónt - neki sikerült először. Azóta Teofilo Stevenson és Félix Savón volt képes erre. Papp Lacit mindmáig az ökölvívás legna- gyobbjai közt tartják számon, Joe Louis, a Barna Bombázó, Muhammad Ali és Iron Mike Tyson társaságában, jóllehet nem volt sem fekete bőrű, sem amerikai, sem nehézsúlyú, és profi pályafutását sem sikerült világbajnoki címmel megkoronáznia: az Európa-bajnoki övig jutott. Máig nem pontosan tisztázott politikai okokból nem engedték megküzdeni a világbajnoksá- gért. Profiként 1957-től 29 találkozót vívott, ebből huszonhetet megnyert és kettő döntetlennel zárult, azaz veretlen maradt.", "1803. október 17-én született Deák Ferenc<\/font> államférfi, politikus, ország- gyűlési képviselő, a haza bölcse, a nemzet prókátora. Deák történeti nagysága, személyes kiváló tulajdonságaitól eltekintve abban áll, hogy az örökös közjogi viszályokat elhárítva a nemzet útjából, az uralkodóház és az örökös tartományokhoz való viszony teljes, törvényes tisztázása által nemcsak az alkotmányt és a nemzet létét erősítette meg újra, hanem lehetővé tette az ország kifejlődését, anyagi és szellemi művelését. Rendkívüli érzéke volt a tudományokhoz; tudta, hogy nemzete csak ezek segítségével boldogulhat. Mint politikai alkotó elme történelmünk legnagyobbjai mellett foglal helyet. Hazafiságánál és spártai jelleménél fogva méltán hasonlítható Hunyadi Jánoshoz. Deák Ferenc beszédeit a nagy szónokhoz méltóan kiadta Kónyi Manó 3 kötetben.", "1916. október 18-án született Simonyi Károly<\/font> mérnök, fizikus, kiemelkedő tudós-tanár. Charles Simonyi édesapja. Tizenegygyermekes parasztcsalád hetedik gyermekeként született. Már az alsóbb iskoláit kiemelkedő ered- ménnyel végezte, ezért a falu plébánosa segítette a továbbtanulását: felkutatta egyik gazdagabb rokonát Simonyi-Semadam Sándort, aki támo- gatta Simonyi Károly tanulmányait. Simonyi Károly az óbudai Árpád Reál- gimnázium diákja volt. Később Simonyi-Semadam Sándor lánya, Erzsébet és a lány férje Mayer Miksa vette magához őt, majd később Ernő bátyját is. A mérnök adta kezükbe a Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapokat, amelynek lelkes megoldói lettek. Az anyagi jólét miatt lelkiismeret-furdalása volt, és ezért próbálta lehetőségeit minél jobban kihasználni. 1940-ben a Műegyetemen gépészmérnöki, a Pécsi Tudományegyetemen jogi diplomát szerzett. 1940-től a Műegyetem Bay Zoltán vezette atom- fizika tanszékének tanársegédje. A világháború alatt amerikai, majd szov- jet hadifogságba esett. Jelentősen lefogyva érkezett haza. 1946-ban részt vett a Bay által vezetett Hold-radarkísérletben. 1948-ban a Műegyetem soproni fizika-elektrotechnika tanszékére került, ahol a megépítette az első magyar magfizikai részecskegyorsítót, egy Van de Graaff rendszerű 1 MeV-eset. Ezért 1952-ben Kossuth-díjat kapott.", "1908. október 19-én született Orosz Júlia<\/font> operaénekes. Tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán végezte. Nagy sikerű koncerteket adott hazai városokban és Franciaország-szerte. Színpadra legelőször Mozart Don Giovanni című operájának Elvira szerepében lépett a mai Erkel Színház elődjében, a Városi Színházban. 1929-ben debütált az Opera- házban Blondeként. Az operaház társulatának csaknem négy évtizedig volt a tagja, 1969-ig magánénekese, vezető lírai szopránja, később örökös taggá választották. Szinte mindenfajta szerepkörben otthonos volt, a legsokol- dalúbb operaénekesnők egyike volt, aki lírai és drámai szerepekben egyaránt kimagasló alakítást nyújtott, többi kortársa közül elsősorban tökéletes énektechnikájával emelkedett ki. Elsősorban Mozart és Puccini operáiban énekelt. Pályafutása alatt számos európai operaházban fellépett vendégként. Fellépett nagyoperettekben is. 1966-ban a rádióban vele készült az első kísérleti sztereó hangfelvétel, amelyen operaáriákat énekelt az Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekar kíséretével.", "1884. október 20-án hunyt el Bókay János<\/font> magyar orvos- és sebészdoktor, a korszerű magyar gyermekorvoslás megteremtője. Középiskoláit szülőváro- sában kezdte. Rozsnyón, Lőcsén és Eperjesen járt az evangélikus középta- nodába, német környezetben nevelkedett, magyarul csak 16 évesen tanult meg, előbb könyvekből, majd igazán Pesten, medikusként. Később Sáros- patakon folytatott jogi tanulmányokat, amelyet száraznak és ridegnek tartott, így 1841-ben Pesten beiratkozott az orvosi karra. Az első négy esztendőt itt, az ötödik évet Bécsben végezte, itt mélyült el az új bécsi orvosi iskola szellemében. 1846-ban a pesti gyermekkórház tiszteletbeli segédorvosa volt dr. Schöpf Mérei mellett. Orvosi diplomáját 1847-ben Pesten szerezte meg, még ebben az évben sebész-szülészmesteri okleve- let is kapott. Hamarosan Schöpf-Merei Ágost által vezetett kórházában lett segédorvos. Kezdetben nem gyermekgyógyászattal, hanem ortopédiával kívánt foglalkozni és talán sebész lett volna, ha nem tör ki az 1848-49-es forradalom és szabadságharc. Ennek kitörésekor nemzetőr szolgálatot teljesített, baráti köre azon Pilvax-kávéházi ifjak közül került ki, amelyet Petőfi Sándor, Jókai Mór, Vasvári Pál fémjelez. A szabadságharc leverése után Schöpf-Merei Ágost Kossuth Lajossal együtt külföldre emigrált, így Bókay János ideiglenesen átvette a gyermekkórház vezetését.", "1878. október 21-én született Krúdy Gyula<\/font> író, hírlapíró, a modern magyar prózaírás kiváló mestere. Az író elsőszülöttként látta meg a napvilágot. Az elemi iskolát szülővárosában, a gimnáziumot Szatmárnémetiben és Podo- linban, majd ismét Nyíregyházán végezte. Rövid ideig Debrecenben, majd Nagyváradon újságíró. Még nem volt húsz éves, amikor első novelláskötete - Üres a fészek és egyéb történetek - megjelent. Munkatársa számos folyóiratnak és a Nyugatnak is. Országos hírt és igazi közönségsikert a Szindbád-sorozat és az 1913-ban megjelent A vörös postakocsi c. regénye hozott neki. Pályája a 20. századi magyar irodalomban sajátos jelenség. Kifejezésre jut benne a késői romantika kiteljesedése éppúgy, mint a modern, impresszionisztikus és a realizmus egy sajátos, rendkívül egyéni formájáig eljutó társadalom- és lélekábrázolás. 1892-ben diáktársaival megalapította a Nyíregyházi Sajtóirodát. Ebben az évben jelent meg első novellája a Szabolcsi Szabadsajtóban. 1893-ban riportsorozatot készített a Pesti Naplóban a hipnózis-tragédiáról. 1895-ben a Debreceni Ellenőr, majd három hónap múlva a nagyváradi Szabadság munkatársa lett, riporter és korrektor. 1896 májusában elhagyta Nagyváradot, hazament, majd Buda- pestre költözött. Szeptemberben a Képes Családi Lapok novellapályázatán első díjat nyert. 1897-ben havonta 7-8 novellája jelent meg. Az Egyetér- tésbe és a Fővárosi Lapokba dolgozik. Megjelent első novelláskötete, az Üres a fészek.", "1882. október 22-én hunyt el Arany János<\/font> magyar költő, a Kisfaludy Tár- saság elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatója és főtitkára. Szülei, Arany György és Megyeri Sára földművelők voltak. Szalontán iskolába került, már nemcsak tökéletesen olvasott, hanem már ismert bibliai történeteket, énekeket és a könnyű irodalom termékeit is. Már iskolai évei alatt közismert kis poétája volt Szalontának. 1833-ban a költészeti osztályba lépett azon év novemberétől Debrecenben tanult. Mivel reményei nem váltak valóra és pénze kevés volt, 1834 márciusában Kisújszállásra ment egy évre, ideiglenes tanítónak, hogy egy kis pénzt szerezzen tanulmányai folytatására. Tanárait meglepve, Debrecenben a Fáncsy és László igazgatása alatt működött színésztársulatba állott; ez azonban már április 1-jén föloszolván, a Hubay által toborzott vándorszí- nész-csapathoz csatlakozott, és Nagykároly, majd Szatmár, végül pedig Máramarossziget lett vándorlásuk célja. 1860. július 15-én a Kisfaludy Társaság igazgatójának választotta s ő elfoglalván ez állást, Pestre költö- zött, egyszersmind 1860 novemberében megindította a Szépirodalmi Fi- gyelőt, amelyet 1862. október végéig szerkesztett, mire 1863-ban a Ko- szorút indította meg, amely 1865. június végén szűnt meg. Arany mindkét lapban számos cikket, úgy mint írói arcképeket, értekezést a magyar verselésről és bírálatokat írt. Mélyen átélte a polgárosodó világ elide- genedését.", "1927. október 23-án született Gyarmati Dezső<\/font> vízilabdázó, szakedző, országgyűlési képviselő, a Nemzet Sportolója. Fiatalon Miskolcon kezdett el sportolni ökölvívóként és kézilabdázóként. Vízilabdázóként először a Gamma játékosa lett 1940-ben. Az első osztályban 1944-ben jutott játék- lehetőséghez, kezdetben kapusként. 1945-től a Csepeli MTK, 1947-től az Újpest, 1960-tól 1966-ig a Ferencvárosi Torna Club pólósa. 1947-ben a párizsi főiskolai világbajnokságon győztes, 1948-ban a londoni olimpián ezüstérmes. 1951-ben, Berlinben a főiskolai világbajnokságot nyert csapat tagja. 1952-ben Helsinkiben az olimpiai bajnok csapat tagja volt. 1954-ben a torinói Európa-bajnokságon az első helyezett csapat tagja. 1956-ban Melbourne-ben az olimpiai bajnokságot nyert csapat tagja volt. 1956-ban Melbourne-ben a magyar küldöttség Forradalmi Bizottságának elnöke volt. A Forradalom után az Egyesült Államokban élt, majd Európában tréner- kedett. 1958-ban hazatért, de az amnesztia ellenére két év eltiltást kapott. Ebben az időszakban segédmunkásként dolgozott. Ezután a Fe- rencvárosi Torna Club játékosaként 1960-ban a római olimpián bronzér- mes, 1962-ben a lipcsei Európa-bajnokságon a győztes csapat tagja. 1964- ben Tokióban az olimpiai bajnok csapat tagja volt. 1964-ig 108-szoros válo- gatott.", "1882. október 24-én született Kálmán Imre<\/font> operettjeiről híres magyar zeneszerző, karmester. Életének első kilenc évében a család különösebb gondoktól mentesen élt, apja tisztes polgárember volt. Az ő házában ala- kult meg az 1880-as évek közepén az a társulat, mely Siófok fejlesztését tűzte ki céljául. Nagyszabású építkezéseket terveztek, szomszédságukban épült fel a nyári színház, később a lóversenypálya is elkészült. Elemi iskolai tanulmányait a siófoki egytanerős népiskolában végezte. Nemcsak a városszerte elismert kiváló pedagógus, Rónai Adolf miatt, hanem azért, mert itt német nyelvet is tanítottak. Első zongoraleckéit Remcsák Antal- nétól, a siófoki művésztanártól vette, még elemi iskolás korában. Zongo- ristaként 1897-ben mutatkozott be a fővárosi közönségnek. Csodagyerek- ként ünnepelték, de a zongorista karrierről 1900-ban betegség miatt le kellett mondania. Ekkor fordult a zeneszerzés felé. Első operettjét, a Tatárjárást 1908-ban mutatták be nagy sikerrel a Vígszínházban. Ezután Bécsbe költözött és 1938-ig ott is maradt. 1915-ben mutatták be legsike- resebb művét, a Csárdáskirálynőt, amely szerzőjének nemzetközi hírnevet szerzett. Nagysikerű művei továbbá a A cigányprímás, A bajadér, a Marica grófnő és a Cirkuszhercegnő.", "1927. október 25-én született Rippl-Rónai József<\/font> magyar festő, grafikus. Rippl-Rónai József művészi pályafutása kis kanyarral indult. Kaposváron volt patikussegéd, majd Budapesten gyógyszerészeti mesteroklevelet szer- zett. 1882-ben Zichy Ödönnél házi tanítóskodott, Szurdon és Kalksburgban élt, közben rajzórákat vett. 1884-től a müncheni Művészeti Akadémián tanult. 1887-ben Párizsba ment, és Munkácsy Mihálynál tanult, később segédje lett. Festészetén eleinte meglátszott Munkácsy hatása, akinek stílusát utánozta. Franciaországi tartózkodása alatt megismerkedett a új stílusirányzatokkal is. 1892-ben egy skót barátjával Neuilly-be költözött. Miután hazatért, Kaposváron telepedett le 1902-ben. Alapító tagja volt a Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre csoportnak, és részt vett a Nyugat mozgalmában is. Újra franciaországi látogatást tett, ahol az I. világ- háború kitörésekor 1914-ben Párizsban elfogták és internálták, 1915-ben tért haza Kaposvárra, a Róma-villába, ahol élt és alkotott. Rippl-Rónai Jó- zsef a festészeten kívül üvegablakok tervezésével és készítésével is foglal- kozott. 1912-ben ő készítette az Ernst Múzeum nagyméretű üvegablakát.", "1940. október 26-án hunyt el Károlyi Árpád<\/font> magyar történész, levéltáros. Módszeres tanulmányaiban konzervatív, pozitivista felfogással dolgozta fel a Magyar Királyság és az Erdélyi Fejedelemség kora újkori, 16-17. századi történelmének több kérdését, a török- és Habsburg-ellenes küzdelmek múltját. Egyebek mellett behatóan foglalkozott a mohácsi csatavesztést követő 1526-1538-as belháborúval, I. Ferdinánd 1542. évi hadjáratával, a Bocskai-féle 1604-1606. évi felkeléssel, Budavár 1686-os visszavívásával, a korabeli abszolutista hatalmi politikára jellemző hűtlenségi perekkel és a magyar rendi alkotmány 1673-as felfüggesztésével. Közreadta a korszak több jeles alakjának - például Fráter György és Nádasdy Tamás - levelezé- sét, naplóját vagy a forrásokból kibontakozó életrajzi részleteit. Akadé- miai székfoglalói témájául is a korai újkor magyarországi és erdélyi köztörténelme szolgált. A bécsi levéltárakban található kamarai iratanya- gok 1919. évi hozzáférhetővé tételét követően érdeklődése a 19. századi magyar történelem felé fordult, behatóan foglalkozott Széchenyi István és Batthyány Lajos államférfiúi tevékenységével, a szabadságharc jog- és al- kotmánytörténeti vonatkozásaival. Levéltárosként jelentős eredményei közé tartozott a bécsi udvari levéltár anyagának rendezése. Neki köszön- hetően alkalmaztak a bécsi levéltárban több fiatal magyar történészt, akik személyes irányítása alatt, alapos forrásismerettel felvértezve indultak el a tudományos pályán.", "1759. október 27-én született Kazinczy Ferenc<\/font> író, költő; a nyelvújítás vezéralakja. Nyelvújító és irodalomszervezői tevékenységével a reformkor előtti évtizedekben a nemzeti felemelkedés és önállósulás ügyét szolgál- ta. Kazinczy Ferenc régi nemesi családból származott, Kazinczy József, Abaúj megyei táblabíró és Bossányi Zsuzsanna fia volt. Nyolcadik életéve betöltéséig anyai nagyapjánál, Bossányi Ferenc bihari főjegyző és ország- gyűlési követ házánál nevelkedett. Első ismert levelét 1764 decemberé- ben szüleinek írta, akik akkor Regmecen laktak. 1766-ban nagynénje meg- betegedett, gyógyíttatása érdekében a család Debrecenben tartózkodott, Kazinczy három hónapig a Református Kollégiumba járt. Nagynénje halála után, 1767-ben visszakerült a szülői házhoz, ahol magántanulóként egy késmárki diáktól latinul és németül tanult. 1768-ban nyelvi tanulmányait Késmárkon folytatta. 1769. szeptember 11-étől tíz éven át a sárospataki kollégium tanulója volt, ahol autodidakta módon elsajátította az ógörög nyelvet. 1773-ban felvették a retorikai osztályba. Decemberben az iskolai küldöttség élén gróf Beleznai Miklós tábornokot neve napján annak bugyi birtokán üdvözölte, ezen az útján látta először Pestet. 1775-ben megje- lent első kötete, amelynek kiadását özvegy édesanyja támogatása tette lehetővé. 1775-től a főiskolán a korábban már felvett jogi tantárgyak mellé felvette a teológiát is, az iskolába érkezett francia katonatiszttől pedig franciául tanult.", "1854. október 28-án született Tersztyánszky Károly<\/font> magyar katonatiszt, császári és királyi vezérezredes, első világháborús hadvezér. Károly az egyik legősibb magyar nemesi család fiaként született, édesapja földbir- tokos és magánvállalkozó volt, birtokai Nyitra vármegyében feküdtek. A 14. században Károly Róbert a család egyik egyik ősének adományozta a Nádas nevű községet, a család ezt követően a Nádasi előnevet viselte. Tanulmányait apja birtokán, magánúton kezdte, majd 10 évesen az olmützi gimnáziumba, 1871-ben pedig a Sankt Pölten-i katonai kollégiumba került, ahol kiváló eredménnyel érettségizett. A bécsújhelyi Mária Terézia Kato- nai Akadémiát évfolyamelsőként végezte el. 1877. szeptember 1-jén had- nagyi rangban, a przemysl-i 8. dragonyos ezred kötelékében kezdte meg katonai szolgálatát.", "1971. október 29-én hunyt el Macskássy Gyula<\/font> Balázs Béla-díjas magyar rajzfilmrendező. A magyar rajzfilm atyja. Bortnyik Sándornál tanult. Kez- detben reklámgrafikusként dolgozott. 1930-tól Kassowitz Félixszel, Szénásy Györggyel és Halász Jánossal animációs reklámfilmeket is forga- tott. 1945 és 1949 között a Magyar Filmgyártó Rt.-nál , illetve a Magyar Híradó és Dokumentum Filmgyárban dolgozott. Miután 1950-ben megin- dult a rajzfilmgyártás, az elsők között készített nagysikerű filmeket a Pannónia Stúdió rendezőjeként alkotótársával, Várnai Györggyel. Az 1960- as években a népszerű Gusztáv-sorozat egyik megalkotója volt. Rajzfilmjei- nek nagy részét maga írta és tervezte.", "1922. október 30-án hunyt el Gárdonyi Géza<\/font> író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. A pályafutását 1881-ben népiskolai tanítóként kezdő, majd 1885 után újságíróként folytató Gárdonyi 1897 után vidéki visszavonultságban alkotott - az egri remete -, szépírói munkásságának szentelve életét. Pályáját folyamatos útkeresés, tematikai és formai kalandozás jellemezte, prózaírói életműve ennek fényében három korszakra osztható. Az 1890-es években írt népies hangvételű novellái és elbeszélései hozták meg számára a kortársak elismerését, de az utókor elsősorban a századfordulót követő évtizedben keletkezett történelmi regényei révén ismeri - Egri csillagok; A láthatat- lan ember, 1902; Isten rabjai, 1908 -, illetve a magyar lélektani regény ko- rai darabjainak szerzőjét tiszteli személyében - Szunyoghy miatyánkja, 1913; Ida regénye, 1920 -. Bár költői és drámaírói munkássága kevésbé bizonyult maradandónak, szintén jelentős. Az 1900-as években a szóra- koztató célú népszínművek kliséin túllépve lélekábrázoló jellegű népies történeteket dramatizált színpadra.", "1918. október 31-én hunyt el Tisza István Imre Lajos Pál<\/font> politikus, minisz- terelnök. A nevéhez kapcsolódó két legismertebb esemény az Osztrák-Magyar Monarchia háborúba lépése második miniszterelnöksége idején, s az ellene elkövetett gyilkosság az őszirózsás forradalom napján, 1918. október 31-én. Politikusként az osztrák-magyar dualista rendszer a mo- narchia fenntartásának híve, s az akkoriban elterjedt liberális-konzervatív konszenzus képviselője volt. Egyszerre volt meggyőződéses híve a joguralomnak, a parlamentarizmusnak és az alkotmányosságnak, ugyanak- kor az arisztokrácia és a dzsentri vezető szerepének s a korlátozott szavazati jog fenntartásának, mert úgy vélte, ez utóbbiak révén maradhat csak fenn a nemzeti kisebbségekkel szemben a magyar szupremácia, a hagyományos társadalmi rend és kultúra.","") } if (ho==11) { var napok=new initArray( "1879. november 1-én született Dr. nemes széki gróf Teleki Pál<\/font> miniszter- elnök, földrajztudós, egyetemi tanár, erdélyi földbirtokos, politikus, a MTA tagja, a SZEFHE Rabonbánja. Elemi iskoláit magántanulóként végezte a budapesti evangélikus elemi népiskolában, majd a pesti piarista gimná- ziumban folytatta tanulmányait, szintén magántanulóként. 1897 szeptem- berében beiratkozott a Budapesti Tudományegyetem jog- és államtudomá- nyi karára. A természettudományi karon földrajzi előadásokat hallgatott, publikált a Földrajzi Közleményekben és előadást tartott a Földrajzi Társaságban az ázsiai felfedezőutak történetéről. 1901-ben szerezte egyetemi végbizonyítványát: ekkor első államtudományi szigorlatán ma- gyar közjogból, politikából, egyházi jogból és nemzetközi jogból vizsgá- zott. A következő tanévre vendéghallgatóként beiratkozott a Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémiára, a kétéves képzés második évére. 1902 áprilisában a bizottság nem találta elégségesnek tudását. Végül 1903. decemberben, Az elsődleges államkeletkezés kérdéséhez címmel benyúj- tott dolgozata alapján az államtudományok doktorává nyilvánították. 1920. július 25-én Horthy Miklós kormányzó kinevezte miniszterelnökké. A korszak tudományos életében meghatározó szerepet töltött be: pro- fesszor, és több ízben dékán volt a budapesti egyetem közgazdaságtu- dományi karán, illetve rektor a jogutód József Nádor Műszaki és Gazdaság- tudományi Egyetemen, a Műegyetem elődjén. Munkásságát 1930-ban Corvin-lánccal ismerték el.", "1865. november 2-án született Holló Barnabás<\/font> szobrászművész. Művészeti tanulmányait budapesti iparművészeti iskolában és a mintarajziskolában végezte. Stróbl Alajos tanítványa volt. A magyar művészettörténet a mil- lennium környéki időszak történelmi szobrászatának jeles képviselőjeként tartja számon. Elsősorban realisztikus stílusú domborművei jelentősek. Nevét országosan ismertté tette a Magyar Tudományos Akadémia alapítását ábrázoló domborműve, melyet az akadémia székházának külső falán he- lyeztek el. 1892-ben elnyerte a Wesselényi-domborműre kiírt pályázatot, az elkészült alkotást - amely ma a budapesti Ferences templom északi oldalfalán látható - az 1900. évi párizsi világkiállításon is bemutatták. A 20. század első évtizedében számos vidéki emlékszobor elkészítésével bízták meg. Ő készíthette el II. Rákóczi Ferenc udvari főkapitányának Vay Ádámnak a síremlékét is, kinek hamvait 1906-ban temették újra Vaján. 1911-ben elnyerte a II. Rákóczi Ferenc kassai síremlékére kiírt pályázat első díját, de a kivitelezés körüli bonyodalmak felőrölték erejét és korai halála miatt nem tudta tervét kivitelezni. ", "1632. november 3-án született I. Apafi Mihály<\/font> erdélyi fejedelem. Régi erdélyi főnemesi családból származott. Apja Apafi György, Küküllő vármegye főispánja, anyja Petki Borbála, Petki János erdélyi kancellár leánya. Öt fivére és öt leánytestvére született. Gyermekéveit szülei nagysajói udvarházában töltötte. Iskolái elvégzése után 1650-ben került II. Rákóczi György udvarába, ahol három évig teljesített szolgálatot. 1653. június 10-én vette feleségül Bornemissza Annát, aki tizennégy gyermeket szült neki, de csak egy fiú, a későbbi II. Apafi Mihály névleges fejedelem élte meg a felnőttkort. Apafi részt vett a moldvai hadjáratban, a havas- alföldi és a lengyelországi hadjáratokban, s az erdélyi fősereg maradékával együtt őt is fogolyként a Krímbe vitték, ahonnan 1660 novemberében, három év raboskodás után tért csak haza, mivel családja csak nagy nehézségek árán tudta összeszedni a kiváltásához szükséges pénzt. Apafi a zavaros politikai helyzet miatt a birtokaira vonult vissza, s kivárta, míg eljön az ő ideje. Nem is kellett sokat várnia, mivel Barcsai Ákos az álta- lános elégedetlenség miatt lemondott, míg a helyére megválasztott Ke- mény Jánost a török nem fogadta el. Kemény felmondta a törökkel kötött szövetséget, s I. Lipót császár védelmét kérte. A Porta erre egy komoly sereget indított Erdély ellen, s a támadó török had fővezére, Ali pasa 1661. szeptember 14-én a Libáncs-mezőn Apafi Mihályt tette Erdély feje- delmének.", "1784. november 4-én hunyt el Bémer László<\/font> nagyváradi püspök. Egerben, Ungváron, Szatmárnémetiben és Pesten tanult. Egerben szentelték pappá, nyolc hónapi segédlelkészkedés után kunszentmártoni plébános és kunság- kerületi iskolaigazgató, később fényeslitkei esperes lett. Fokonkénti elő- léptetésben dulcinai választott püspök, bátmonostori apát, egri kanonok és kisprépost, azután a hétszemélyes tábla ülnöke, végül 1843-ban nagy- váradi megyés püspök lett. Az 1849 évi országgyűlés néhány ülésén való részvétele miatt 1850. március 4-én felségsértés vádjával halálra itéték, de kegyelmet kapott. Hátralévő éveit Ungváron töltötte, visszavonultan.", "1921. november 5-én született Cziffra György<\/font> Liszt Ferenc-díjas zongora- művész, az egyik legjelentősebb és világszerte legismertebb magyar komolyzenei előadóművész. Zongorajátéka Liszt Ferencéhez hasonlítható, főleg káprázatos improvizációs készsége miatt. Érett korára a 20. század legnagyobb pianistái, Rubinstein, Horowitz és Richter mellé emelkedett. Mégsem volt elégedett magával, folyton tökéletesítette tudását, rengete- get gyakorolt. Dohnányi Ernő segítségével került be a Zeneakadémiára 8 évesen. A budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, tizenhárom évesen már számtalan sikeres koncertkörutat tett Skandináviában és a Benelux-államokban, valamint Magyarországon A II. világháború előtt, majd a Rákosi-korszakban is sokáig a pesti éjszakák zongoravirtuóza volt. 1950-ben feleségével és kisfiával együtt egy oldalkocsis motorkerékpáron utazva megpróbált disszidálni, de elfogták és kényszermunka-táborba zárták. 1953-ban szabadult, és bár kezei a durva munkától tönkrementek, újra a zongorázással próbálkozott, ismét a pesti éjszakában játszott. 1956. október 22-én Bartók II. zongoraversenyét játszotta a Zeneakadémián. Sokan máig állítják, hogy ennek a hangversenynek nem kis része volt az. október 23-ai hangulat alakításában. A nyugati határ 1956-os, átmeneti megnyitását kihasználva elhagyta Magyaroszágot. Első koncertjeit Bécsben a Brahmssaalban, Párizsban, Londonban a Royal Albert Hallban és New Yorkban a Carnegie hallban adta. ", "1725. november 6-án hunyt el Bercsényi Miklós<\/font> kuruc főgenerális, II. Rá- kóczi Ferenc közeli harcostársa, a Rákóczi-szabadságharc egyik irányítója. Felvidéki nagybirtokos család sarja. A nagyszombati egyetemen tanult, majd Esterházy Pál nádor oldalán kezdte katonai pályáját. 1685-ban Vágsellye kapitánya lett. 1686-ban Buda ostrománál kitüntette magát, ezredesi rendfokozatot kapott, majd Szeged vára és a hozzátartozó véghe- lyek főkapitányává nevezték ki. I. Lipót magyar király és német-római császár több kitüntetésben részesítette, így 1687. szeptember 14-én apjával együtt grófságot nyert, majd ugyanebben az évben aranysarkantyús vitézzé ütötték. Első felesége Homonnay Drugeth Krisztina volt. Tőle született fia, Bercsényi László, aki Rákóczi testőrségének századosa lett, és Trencsénnél kitüntette magát a fejedelem életének megmentésével. Utóbb nagyszerű katonai pályát futott be Franciaországban. Második felesége Csáky Krisztina grófnő volt, akivel később együtt vonult száműzetésbe, Rodostóba. Bercsényi Miklós 1691-től Ung vármegye főispánja, királyi tanácsos és bányavidéki vicegenerális, volt. 1696-98-ban az újonnan szervezett felső-magyarországi hadikommissariatus főkapitánya volt. 1697-ben a hadra kelt vármegyei nemességgel segítette letörni Tokaji Ferenc hegyaljai fölkelését.", "1810. november 7-én született Erkel Ferenc<\/font> magyar zeneszerző, karmester és zongoraművész. Pályáját zongoraművészként és zenepedagógusként kezdte Kolozsváron, de alkalmilag vezényelt is és zeneszerzéssel is megpróbálkozott. Két éven át a Pesti Városi Német Színháznál, valamint a Budai Magyar Színjátszó Körnél dolgozott karnagyként. 1837-ben a Pesti Magyar Színházhoz, a későbbi Nemzeti Színházhoz került előbb ügyelői, majd első karmesteri minőségben. Itt mintegy három évtizeden át munkálkodott. 1840-ben írta meg első operáját, a Bátori Máriát. 1844-ben megnyerte a Kölcsey Himnuszának megzenésítésére hirdetett pályázatot. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc után a főváros hangversenyéle- tének fellendítésén fáradozott. Vezetésével alakult meg 1853-ban a Filharmóniai Társaság, amelyet számtalan esetben vezényelt. Bánk bán című operáját, amely egyben pályájának csúcsát is jelentette, 1861-ben mutatták be. Közreműködött a Zeneakadémia megalakításánál, amelynek ezután tíz éven át igazgatója és zongoratanára volt. Az 1884-ben megnyíló operaház főzeneigazgatója lett. Erkel nevéhez fűződik a magyar nemzeti opera megteremtése. Nyugati, elsősorban olasz és francia operai mintákra támaszkodva, a 19. századi magyar verbunkos zenének átélésével, kifeje- zési lehetőségeinek finomításával és kiszélesítésével sikerült viszonylag egységes nemzeti operanyelvet kialakítania. Mint karmester és szervező egyéniség rendkívül sokat tett a főváros zenei életének felvirágoztatása érdekében.", "1980. november 8-án hunyt el Heller László<\/font> gépészmérnök, egyetemi tanár. Középiskolai tanulmányait Budapesten végezte, majd 1931-ben a zürichi Eidgenössische Technische Hochschule hallgatójaként gépész- mérnöki oklevelet szerzett. Utána 2 évig a zürichi műegyetem egyik tanszékén a szilárdságtan speciális területeit tanulmányozta kutatóként. Hazatérve önálló mérnöki tervezői-tanácsadói tevékenységet folytatott. Az 1940-es években dolgozta ki az erőművek víz nélkül, levegővel történő hűtésére a Heller-System néven azóta világszerte ismertté vált eljárást. A rendszerben alkalmazott speciális, ún. apróbordás alumínium hőcserélő a Forgó-féle hőcserélő - amely olcsón és viszonylag kis méretek mellett tudja átvinni a hűtendő meleg víz hőenergiáját a hűtő levegőbe - Heller zürichi évfolyamtársa, barátja és munkatársa, Forgó László munkája. Úttörő elvi munkát végzett az entrópia addig inkább fizikai jellegű fogalmának a technikai-tervezői gyakorlatba történő bevezetése terén és az új elvek alkalmazásával jelentős javaslatokat dolgozott ki, például atomerőművek körfolyamataira. További, az egész világ technikai fejlő- désére ható kezdeményezései közül említésre méltó: a gázturbina mint ipari hőforrás, a nukleáris és fosszilis energia kombinált felhasználása, két munkaközeg alkalmazása erőművi körfolyamatokban. 1951-ben egyetemi tanári kinevezést kapott a Budapesti Műszaki Egyetemre. 1951-ben Kos- suth-díjat kapott.", "1902. november 9-én születtet Fenyő László<\/font> költő, műfordító, kritikus, a Nyugat második nemzedékének jelentős költője és verskritikusa volt. Kereskedelmi iskolát végzett Budapesten, de - rövid időt leszámítva - nem vállalt állást, hanem csekély költői jövedelméből élt. A Nyugat állandó munkatársa volt, írásai ezenkívül a Válasz, Szép Szó, Tükör, Magyar Csillag, Pesti Napló, Népszava hasábjain jelentek meg. Baumgarten-díjat kapott, és 1936-40-ben Babits Mihály ajánlására a Baumgarten-könyvtár őre lett. 1942-ben és 1944. májusában munkaszolgálatra rendelték, ahonnan sike- rült ugyan megszabadulnia, de 1944 végén a Gestapo elfogta, nyugat felé hajtották. Nem sokkal Kőszeg után egy SS különítmény agyonlőtte, holttestét egy előre megásott tömegsírba dobták. Pályakezdését a Nyugat artisztikumával teljesen szakító magatartása kapcsolja nemzedékéhez. Az izmusok jegyében, anarchisztikus indulatokkal lázad. Első verskötetét, az Építés orgonáját a rendőrség erkölcsi okokra hivatkozva el is kobozza. Pesszimizmust és sajátos budapesti életérzést elegyítő hangjára Elveszett évek című kötetében talált rá. Egyénisége a harmincas évekkel uralomra jutó realista ízlés hatására szilárdul véglegessé. Nyíltabbá válik, helyét keresi a világban, s ezáltal lírájának tárgybirodalma szélesebb körre terjed. A lírájából általában hiányzó eszmei-erkölcsi állásfoglalást a náciz- mussal szembefordulva utolsó két kötetében és posztumusz verseiben érleli ki.", "1861. november 10-én hunyt el Móga János<\/font> császári és királyi altábornagy, az 1848-49 évi szabadságharc első szakaszában a magyar hadsereg főve- zére. A császári hadsereg főhadnagyaként harcolt a napóleoni háborúkban. 1809. július 6-án a wagrami csatában súlyosan megsebesült, ezért 1810- ben nyugállományba helyezték. 1813-ban századosként újra belépett a hadseregbe. 1842 augusztusában vezérőrnaggyá, 1848 júniusában altábor- naggyá léptették elő. István nádor lemondása után ő vette át a Jellasiccsal szemben álló magyar sereg fővezérségét és a pákozdi csatában megállí- totta a bán előnyomulását. Jellasicsot az osztrák határig követte, de a császárra és királyra tett esküje megakadályozta abban, hogy a határt átlépve Bécs felé törjön. Kossuth rábeszélésére 1848. október 30-án a magyar sereggel mégis átlépte a határt, de Jellasics és Windisch-Grätz egyesült csapataitól a schwechati csatában vereséget szenvedett. 1848. november 1-jén lemondott rangjáról és visszavonult. A magyar főváros el- foglalása után letartóztatták. Olmützben öt év várfogságra, továbbá rangja és rendjelei elvesztésére ítélték.Fogságának kitöltése után Kolozs várme- gyében, vejének, gróf Lázár Györgynek szászerkedi birtokán élt haláláig.", "1791. november 11-én született Katona József<\/font> a magyar drámairodalom kiemelkedő alakja. Elemi tanulmányait 1798-1802 között a kecskeméti római katolikus iskolában végezte. A gimnáziumi éveket a pesti, kecske- méti és szegedi piaristáknál töltötte. Az utolsó filozófiai évet és a jogot Pesten végezte. 1816-ban letette az ügyvédi vizsgát. 1811-től bekapcsoló- dott a Második Pesti Magyar Játékszíni Társaság munkájába. Műkedvelő színészként darabokat fordított, dramatizált Békési József álnéven. A színház iránti szenvedélyét fokozta Déryné Széppataki Róza iránti elfoj- tott szerelme. 1814-ben az Erdélyi Múzeum c. folyóirat pályázatot hirde- tett a kolozsvári Nemzeti Színház megnyitásakor előadandó történeti drámára. A pályázatra beküldte fő művét, a Bánk bánt. A pályázat ered- ményhirdetésekor Katona művét meg sem említették. 1819-ben a székes- fehérváriaknak átdolgozza a Bánk bánt, de a cenzor nem engedélyezte az előadást. 1820-ban megírja híres röpiratát: Mi az oka annak, hogy Magyar- országban a játékszíni költőmesterség lábra nem tud kapni? Az írásban közölt tények, az állandó kőszínház a nemzeti öntudat hiánya, a könyv- formában való megjelenés nehézségei, a cenzúra működése. Az írója halála után legelső nemzeti drámává magasztosult Bánk bán elhomályosítja Ka- tona többi művét, holott a színművek mellett jelentős költeményeket írt, több fontos, színházi és dramaturgiai kérdésekről szóló tanulmány szer- zője volt, és értékes kutatásokat végzett Kecskemét város történetéről.", "1955. november 12-én hunyt el Hajós Alfréd<\/font> eredetileg Guttmann Arnold, építészmérnök, gyorsúszó, labdarúgó, labdarúgó-játékvezető, újságíró, a magyar labdarúgó-válogatott volt szövetségi kapitánya, az első magyar olimpiai bajnok. A sportsajtó által adományozott beceneve a magyar delfin. Miután a Műegyetemen oklevelet szerzett, Alpár Ignác irodájában, majd Lechner Ödönnel dolgozott. 1907-ben nyitott önálló irodát. Kezdet- ben szecessziós, majd eklektikus, később konstruktív, modern stílusban alkotott. A Magyar Úszó Egyesület tagjaként volt egyesületi sportember. Az 1896. évi nyári olimpiai játékokon Athénban, az első újkori olimpiai játékokon, 11 fokos tengervízben megrendezett versenyen megnyerte mind a 100 m-es - vízből indulva -, mind pedig az 1200 m-es - hajóról a partra úszva - gyorsúszószámot, ezzel ő szerezte a magyar sport első és második olimpiai győzelmét nem aranyérmét, hiszen akkor még ezüstérem járt a győztesnek. Nem hivatalos Európa-bajnok, 1895-ben 100 méter gyorson, örökös magyar bajnok.", "1875. november 13-án született Gróf Klebelsberg Kunó<\/font> magyar jogász, országgyűlési képviselő, művelődéspolitikus, vallás- és közoktatásügyi miniszter. Középiskolai tanulmányait Székesfehérvárott fejezte be, majd jogi tanulmányokat folytatott a budapesti, a müncheni, a berlini egye- temeken és a Sorbonne-on Párizsban. 1898-ban a budapesti egyetemen államtudományi doktori oklevelet szerzett. Klebelsberg Kunó az egyetem elvégzése után az állam szolgálatába lépett. Eleinte miniszterelnökségi segédfogalmazóként dolgozott, majd 1910-ben közigazgatási bíróvá nevez- ték ki, valamint rendkívüli egyetemi tanár lett a Közgazdasági Egyetemen. 1915-től a Rokkantügyi Hivatal, és 1917 márciusától az Országos Hadigon- dozó Hivatal ügyvezető alelnöke. Gróf Tisza István miniszterelnöksége alatt szerzett sok tapasztalatot az oktatási és művelődési intézmények megszervezésében, ugyanis Tisza rábízta a határon túli magyarok oktatá- sának megszervezését, amit Klebelsberg kiválóan megoldott. Klebelsberg példaképe leginkább gróf Tisza István miniszterelnök volt, s határozottan fellépett a Károlyi Mihály vezette kormány tevékenysége ellen, a Tanács- köztársaság idején a letartóztatástól tartva vidéken bujkált. 1920-tól Kolozsvár, Sopron, majd Szeged országgyűlési képviselője volt, 1919-ben Bethlen Istvánnal alakította meg az Egységes Párt-ot. 1921 decembere és 1922 júniusa között belügyminiszter, 1922 júniusától 1931 augusztusáig pedig vallás- és közoktatásügyi miniszter volt.", "1884. november 14-én hunyt el Berzenczey László<\/font> politikus, az 1848-49-es szabadságharcban kormánybiztos, utazó, őshazakutató. Székelyudvarhe- lyen végzett jogi tanulmányok után, 1840-ben Marosvásárhelyen táblai írnokként lépett állami szolgálatba. Az országgyűlésen Kossuth Lajos politikájának lelkes támogatója volt és többször szót emelt a székelyek érdekében, ezért 1848. augusztus 17-én Kossuth Lajos székelyföldi kor- mánybiztossá nevezte ki és egy székely könnyűlovas-sereg toborzásával bízta meg. Megszervezte a Kossuth-huszároknak nevezett lovascsapatot, amelyből később megalakult a 15. huszárezred. Az őszi erdélyi esemé- nyek hatására. október 1-jén székely nemzetgyűlést hívott össze Agyag- falvára, amelyen. október 16-án hatvanezer székely jelent meg. A világosi fegyverletétel után egy ideig bujdosott, majd külföldre szökött és csatlakozott Kossuth Lajoshoz. Távollétében a császári hadbíróság halálra ítélte és jelképesen fel is akasztották. Célja a magyarok őshazájának és az Ázsiában élő magyarokkal rokon népek felkutatása volt. Hongkongban hallott egy Tibetben élő lovasnomád népről, akikről feltételezte, hogy rokonságban állnak a magyarsággal. Feltehetően ő volt az első magyar, aki körbeutazta a Földet. A kiegyezés után ismét országgyűlési képviselő lett, de hamar kiábrándult a politikából és 1873-ban ismét ázsiai útra indult.", "1580. november 15-én született Bethlen Gábor<\/font> erdélyi fejedelem, I. Gábor néven megválasztott magyar király. Birtokos köznemesi család sarja, apja Bethlen Farkas, anyja Lázár Druzsina gyergyószárhegyi székely lófő család sarja, öccse Bethlen István, a későbbi fejedelem. áthory Zsigmond feje- delem udvarában nevelkedett, s 15 éves alig múlt, amikor 1595-ben részt vett a török elleni havasalföldi hadjáratban. Báthory Zsigmond fejedelem seregében harcolt Mihály vajda ellen, majd a Basta rémuralma ellen Székely Mózes körül tömörülő párthoz csatlakozott, s 1602 júliusában a tövisi csata után török területre bujdosott. 1603 júliusában Székely Mózes seregében részt vett a Brassó melletti csatában, s utána újra török földre távozott. Katonai és diplomáciai tehetsége korán kitűnt, a kibontakozást kezdettől fogva a török szövetségében, a Habsburgok ellenében kereste. Érintkezésbe lépett Bocskaival, hogy a Habsburgok elleni felkelés vezé- réül megnyerje. 1604 őszén, a szabadságharc megindulása után ő szerezte meg a Porta jóváhagyását Bocskai fejedelemségéhez. 1605 májusában fele- ségül vette Károlyi Zsuzsannát. 1607-től Báthory Gábor bizalmas tanács- adója és fejedelemségének előkészítője. Amikor azonban a fejedelem a Habsburgokhoz közeledett, 1611-ben ismét török területre menekült. 1613. október 23-án a kolozsvári országgyűlés a szultán támogatásával fe- jedelemmé választotta.", "1858. november 16-án hunyt el Mészáros Lázár<\/font> honvédaltábornagy, hadügy- miniszter. Iskoláit Baján, Szabadkán, Pesten és Pécsett végezte. Jogi tanulmányait megszakítva lépett katonai pályára. Részt vett a napóleoni háborúkban. Ezredével több, mint tizennyolc évet töltött Itáliában. Radetzky tábornagy felfigyelt a tehetséges huszártisztre, az ő javaslatára léptették elő 1845. október 20-án ezredessé és ezredének parancsnokává. Mészáros Lázár rendkívül nagy műveltségű tiszt volt. Hét nyelven beszélt, és elmélyült ismeretei voltak a katonai tudományok mellett a társadalom- mal és a gazdasággal kapcsolatos egyéb tudományágakban is. 1837-től levelezett Széchenyi Istvánnal. Kossuth Lajos javaslatára Batthyány Lajos 1848. március 22-én felkérte, hogy vállalja el az első felelős magyar kormányban a hadügyminiszteri posztot. Hivatalát az itáliai hadszíntérről visszatérve május 23-án vette át, rövid idővel ezután császári és királyi vezérőrnaggyá léptették elő, és elöljárója lett a Magyarországon állomá- sozó császári haderőnek. Mészáros Lázár elévülhetetlen érdemeket szer- zett a magyar honvédsereg megszervezésében, joggal nevezik a magyar honvédség megteremtőjének. Hadügyminiszterként ő készítette el az ország védelmére szükséges katonai erő kiállításáról szóló törvényjavas- latot. Ő volt a Batthyány-kormány egyetlen minisztere, aki nem mondott le, hadügyminiszterként lett a megalakuló Országos Honvédelmi Bizott- mány tagja.", "1773. november 17-én született Csokonai Vitéz Mihály<\/font> költő. A 18. és a 19. század fordulójának magyarországi viszonyai közepette lenyűgöző tájékozottsággal rendelkezett a kor gondolkozását, irodalmát, politikáját illetően egyaránt. Mihály a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumá- ban tanult. 1788-ban a gimnázium elvégzése után, április 18-án az akadé- miai tanfolyamot kezdte el. Tanulótársai közül kis kört alakított ki maga körül, hogy egymással az újabb irodalmat megismertessék. Mindegyikük más-más nyelv tanulását vállalta el, ő az olaszt választotta. Gyenge szerve- zete mellett is éjjel-nappal olvasott, tanult és kisebb-nagyobb költemé- nyeket szerzett. 1793-ban Kazinczy Ferenc már barátai között említi. 1794 tavaszán nyilvános tanítónak választották, ekkor már a görög, latin, olasz és magyar költészetben is járatos volt. Az 1795-96. tanévet a sárospataki kollégiumban töltötte, de itt Kövy Sándor sem volt képes vele a jogtudományt megkedveltetni. A költészet régi szeretete foglalta el egészen. Tanulságos és kedvderítő társasága a lelkes ifjúság központjává tették. Sárospatakot a közvizsgálat előtt hagyta el, és a német nyelv tanulása céljából Lőcsére igyekezett. Az országgyűlés megnyíltával Pozsonyba ment. Komáromba utazott, hol 1797. április 26-án tartotta a megye a fölkelő gyűlését. Ez év nyarán itt ismerkedett meg Fábián Julianna költőnő által Vajda Pál komáromi kereskedőnek Julianna nevű leányával, aki iránt ifjúsága egész hevével szerelemre gyúlt. Ekkor születtek nagyrészt Lillát dicsőítő dalai.", "1986. november 18-án hunyt el Bárdos Lajos<\/font> zeneszerző, karnagy, zenetu- dós. Kodály Zoltán tanítványa volt. A Zeneművészeti Főiskolán tanított, kórust vezetett, 1934-ben megszervezte az Éneklő Ifjúság mozgalmat. A Zeneakadémia zeneszerzés szakán egy évet Siklós Albertnál, 4 évet Ko- dály Zoltánnál végzett. Gimnáziumi énektanári állása mellett elvállalta a városmajori templom Cecília Kórusának vezetését, melyből nemzetközileg is elismert és a hazai kóruskultúrában fogalommá vált együttest formált. Szívügyének tekintette a magyarországi énekkarok számának és színvo- nalának növelését, szervezéssel és új kórusművek komponálásával is segítette őket. 1941-ben a Palestrina és a Cecília Kórus egyesítésével megalapította a Budapesti Kórust. 1942 és 1962 között a budavári Mátyás-templom ének- és zenekarának karnagya. Gazdag zeneszerzői munkásságát kb. 600 mű, népdalfeldolgozások, misék, motetták, költők verseire írt kórusművek, színpadi és drámai kísérőzenék, dalok, hangszeres művek alkották. Zenetudósként tankönyveket, tanulmányokat, könyveket írt. Híresek Bartók, Kodály és Liszt kutatásai.", "1841. november 19-én született Schulek Frigyes<\/font> építész, műegyetemi tanár, az MTA tagja. Schulek Frigyes diákéveinek jó részét Debrecenben töltötte, majd 1857-től a pesti főreáliskolában fejezte be tanulmányait. Fiatal korától fogva tudatosan készült az építészeti pályára. Az iskolai szünidőkben kőmüves-segédként helyezkedett el, hogy kitanulja mester- ségének kézi művességét. Kőmüvesgyakorlati felkészültségéről bizonyít- ványt is kapott 1861-ben, a budai Polytechnikumban. Akadémiai tanul- mányait Bécsben Eduard van der Nüllnél, majd Friedrich von Schmidtnek, a bécsi neogótikus városháza építőjének mesteriskolájában végezte. A festészetben és rajzolásban is fejlesztette képességeit a bécsi Szépmű- vészeti Akadémián, miközben művészettörténeti előadásokat hallgatott a bécsi Tudományegyetemen. 1867-ben a párizsi kiállításon nagy sikerrel szerepelt a regensburgi székesegyház felméréseiről készített rajzaival. 1871-ben a Mintarajziskola tanára, majd a későbbi Képzőművészeti Főis- kola, ún. Ékítményes és Építészeti tanszék rajztanára lett. 1872-ben dr. Henszlmann Imrének, a magyar művészettörténet nagy úttörőjének veze- tése alatt létrejött Műemlékek Országos Bizottságának alapítótagja, épí- tésze lett. Az ő tervei nyomán állították helyre egyebek mellett a vi- segrádi Salamon-tornyot, amelynek tervrajzait Bécsben is kiállították, és a nemzetközi zsűri művészeti érmével tüntettek ki. Restauráló tevékeny- ségének egyik legkimagaslóbb alkotása, az 1893-ban befejeződő, budavári Mátyás-templom helyreállítási munkálatai voltak.", "1856. november 20-án hunyt el Bolyai Farkas<\/font> magyar matematikus, a Magyar Tudós Társaság tagja. A sokoldalú tudós más tudományterületekkel illetve művészetekkel is foglalkozott, és gyakorlati téren is tevékeny- kedett. Saját korában művei csak szűk körben váltak ismertté, így több kutatási eredménye más matematikusok nevén került be a matematika történetébe, őt magát a nemeuklideszi geometriák előfutárakánt tartják számon. Több mint fél évszázadig dolgozott a marosvásárhelyi református kollégium matematika-, fizika- és kémiaprofesszoraként, ez idő alatt ren- geteget tett a korszerű természettudományos ismeretek elterjesztéséért. 1781-től a nagyenyedi kollégiumban tanult, ahol kitűnt különleges tehetségével. Rövid idő alatt megtanult latinul, görögül, héberül, románul, később németül, angolul, franciául és olaszul. Kilencéves korában bármely témáról latin verset rögtönzött. Felfigyelve tehetségére, báró Kemény Simon fia mellé vette tanulótársnak és oktatónak, így 1788-ban a fiú Marosvécsre került a bárói kastélyba. 1790-től a kolozsvári református kollégiumban tanult. Kolozsvári tanulóévei alatt kipróbálta a színész- kedést, rajzolt és festett, de a festészetről gyenge szeme miatt orvosi tanácsra lemondott. Kolozsváron ismerkedett meg Benkő József kirurgus lányával, Zsuzsannával, akit hamarosan feleségül vett és Domáldra költöz- tek. 1804-ben a marosvásárhelyi kollégium matematika professzorának hívták meg. Bolyai Farkas 1851-ben, 76 évesen ment nyugdíjba, hátralevő éveit visszavonultságban élte le.", "1916. november 21-én született I. Ferenc József<\/font> osztrák főherceg, 1848-tól haláláig osztrák császár, 1867-től Magyarország megkoronázott apostoli királya, Erzsébet császárné és királyné férje. 68 éven át uralkodott, ő volt a Habsburg Monarchia leghosszabb ideig ténylegesen hatalmon lévő ural- kodója, egyben Európa történetének harmadik leghosszabb ideig uralkodó monarchája. Irányítása alatt az 1850-es-60-as években az Osztrák Császár- ság súlyos katonai és politikai veszteségeket szenvedett, a szárd háború és porosz-osztrák háború nyomán elveszítette vezető szerepét a német államok között, és le kellett mondania itáliai tartományairól is. Ezek a vereségek kényszerítették ki a Magyarországgal való kiegyezést, a köz- pontosított birodalmi kormányzat dualista rendszerré való átalakítását. Munkabírása, mély vallásossága és uralkodói hivatástudata egyaránt legendás volt. Politikai nézeteit tekintve ókonzervatív, gondolkodását a birodalmi szellem hatotta át, és sosem értette meg a 19. század végének nemzeti mozgalmait. Merevsége ellenére meglepő módon képes volt alap- vető változtatásokra, ha meggyőzték arról, hogy a birodalom fenntartása érdekében ez szükséges. Példa erre az 1867-es kiegyezés Magyaror- szággal, az alkotmányosság elfogadása bár a hadsereg feletti rendelkezés jogához mindvégig ragaszkodott, vagy az általános választójog bevezetése az osztrák tartományokban 1907. január 26-án.", "1877. november 22-én született Ady Endre<\/font> a huszadik század egyik legje- lentősebb magyar költője. A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja. A műveltségről, irodalomról írt cikkei a fejlődést és a haladást sürgetik. Költészetének témái az emberi lét minden jelentős területére kiterjednek. Hazafi és forradalmár, példamutató magyar és európai. A szerelemről vagy a szülőföldjéről írt versei éppoly lényeges kifejezései az emberi létnek, mint a szabadság, az egyenlőség, a hit vagy a mulandóság kérdéseiről írott költeményei. A 19-20. század fordulójának magyar költészetét a haldokló népi-nemzeti iskola határozta meg, mely Petőfi nyomain járt, utánozta népies hangját és nem tudta magát megújítani. Ady, ha nem is az első volt, aki szakított a hagyománnyal, de az első volt, aki utat tört egy új, modern stílusnak. Bár szívesen tetszelgett a magányos, meg nem értett forradalmár szerepében, a valóságban költőtársai támo- gatták őt és sokan utánozták verseit. Maga Ady nem kedvelte az utánzókat, és A duk-duk affér című írásában ki is gúnyolta őket. Sajátos technikával dolgozik: egyrészt megalkotja egyedi kevert ritmusát, mely a szimultán verselés egy kevert változata; a belső ritmus, ismétlések, halmozások, puritánabb versszerkezet és a zökkentés, tagolás jellemző e sajátos ritmikára. Továbbá új szavakat alkot az el igekötő igékhez való hozzátoldásával, ezáltal keltve egy vagy csak múltbeli vagy elszalasztott lehetőséget, történést vagy balul sikerült próbálkozást a múltban.", "1804. november 23-án született Gáspár András<\/font> honvéd vezérőrnagy, politikus. Szülei iparos pályára szánták, de 1821-ben az ő tudtuk nélkül belépett a hadseregbe. 1831-ben kapott először tiszti rangot. 1847-ben főszázados volt a Miklós huszárezredben. 1848 júniusában Magyarországra vezényelték. Jellasics. szeptember 11-ei támadásakor a Dráva vonalán szol- gált. Az ozorai ütközetben kiemelkedő érdemeket szerzett, ezért 1848. október 8-án őrnaggyá léptették elő. A muraközi hadműveletekben, majd a móri ütközetben Perczel Mór hadtestének egyik hadosztályparancsnoka- ként -. november végétől honvéd ezredesi rangban - vett részt. 1849. janu- ár elejétől Görgey fel-dunai hadtestben kinevezték a Miklós huszárezred parancsnokává. Március végén átvette az ideiglenes fővezérré kinevezett Görgeytől a VII. hadtest parancsnokságát. Az 1849. április 2-ai hatvani ütközetben győzelmet aratott Schlik császári altábornagy hadteste fölött, ezért vezérőrnaggyá léptették elő. Az április 6-ai isaszegi csatában nem bizonyult önálló döntésekre képes parancsnoknak, és a császári fősereg nagyrészt ennek köszönhetően kerülte el a döntő vereséget. 1849. április 24-én betegségére hivatkozva kérte felmentését, és a további harcokban már nem vett részt. Lemondásának valószínű oka a Függetlenségi Nyilat- kozat mellett az, hogy az isaszegi csata után megrendült a bizalom hadve- zéri képességeiben. Biharon postamester, majd 1868 és 1875 között a bihari kerület országgyűlési képviselője volt.", "1494. november 24-én hunyt el Kinizsi Pál<\/font> a magyar történelem egyik legismertebb hadvezére. Kinzsi Pál nevét 1467-ben említik először Mátyás király egyik rendeletében, Máramaros vármegye főispánjaként. A Kinizsiek szerb eredetűek, Pál apja már harcolt Hunyadi János alatt a törökök ellen, Magyar Balázs egyik alvezéreként tűnt fel 1468-ban a morvaországi hadjáratban. 1472-ben hűségéért megkapta a Budáról Itáliába vezető út mentén fekvő Vázsony várát, a hozzá tartozó birtokokkal. A Kinizsi várat ezt követően palotával, barbakán-szerű kapuvédőművel egészítette ki, majd 1478-ban, mikor pálosokat telepített a mezővárossá kinevezett Vázsonyba, kolostort és templomot építtetett számukra. 1480-ban Somló várát is megkapta az uralkodótól. Első nagy győzelmét Báthory Istvánnal együtt, 1479. október 13-án, Kenyérmezőnél aratta a töröksereg felett. 1481-ben Mátyás király a déli végek védelmével bízta meg, s 1482-ben Szendrőnél győzelmet is aratott az ellenséges hadsereg ellen. Mátyás halála után Kinizsi Corvin János ellen fordult, s II. Ulászló király mellé állt. 1490-ben I. Miksa német-római császár elfoglalta Nagyvázsonyt, de azt a következő évben Kinizsi visszafoglalta. 1492-ben megsemmisítette a szétzüllött Fekete sereget, de azt követően, élete végén ismét a törökök ellen harcolt. 1494-ben megmentette Nándorfehérvárt az árulástól: az áruló katonákat, akik pénzért akarták az erődítményt átadni az ellenséges seregnek, iszonyú kínzások közepette végeztette ki.", "1870. november 25-én született báró Perényi Zsigmond<\/font> magyar politikus, Friedrich István kormányának belügyminisztere, Máramaros vármegye főispánja. Politikai pályafutását megyei tisztviselőként kezdte. 1903-tól 1913-ig Máramaros vármegye főispánja, ezt követően a második Tisza-kormány belügyi államtitkára. A Tanácsköztársaság idején, mint az ellen- forradalmi mozgalmak egyik vezetőjét letartóztatták és bíróság elé állítot- ták, azonban 1919 augusztusában kiszabadult. A Friedrich-kormányban belügyminiszter 1919. augusztus 15-27. között. 1921-től az Országos Köz- művelődési Tanács elnöke. A frankhamisítási botrány egyik főszereplője. 1927-től 1933-ig a komáromi, majd a szepsi kerület országgyűlési képvi- selője, mandátumáról 1933-ban mondott le, amikor koronaőrré választot- ták. 1939. április 28-ától 1940. szeptember 12-éig Kárpátalja kormányzói biztosa volt. Mint koronaőr hivatalból a felsőház tagja, később második alelnöke 1939. június 15. és 1943. október 23. között, majd felsőházi el- nök 1943. október 23. és 1944. november 3. között. Felsőházi elnöksé- géről tüntetőleg mondott le, a nyilas hatalomátvételt követően.", "1862. november 26-án született Stein Aurél<\/font> magyar származású Kelet-kutató, aki brit alattvalóként lett világhírű. Keller András nagy-britanniai magyar fizikokémikus, polimerfizikus nagybátyja. Pest-Budán született zsidó családban, iskoláit Budapesten és Németország különböző egyete- mein végezte. 21 évesen bölcsészdoktor lett és Angliában folytatta tanul- mányait, Londonban, Oxfordban és Cambridge-ben. 1886-ban utazott elő- ször Indiába, ahol a brit adminisztrációban dolgozott, illetve később több indiai egyetemen tanított. 1900 és 1931 között négy nagy jelentőségű expedíciót vezetett Belső-Ázsiába. Az általa gyűjtött kéziratok és régé- szeti tárgyak jelentős része a British Museumba került. Első expedícióján, 1900-1901-ben térképészeti (háromszögelési) munka mellett a Takla-Ma- kán sivatag déli peremén elhelyezkedő romvárosokat tárta fel. Erre a neves svéd kutató, Sven Hedin inspirálta. Második expedíciója, 1906- 1908-ban már a Góbi sivatagba vezetett, illetve a Takla-Makán északi tér- ségébe. Ekkor talált a dunhuangi Ezer Buddha Barlangtemplomokban hatal- mas kéziratgyűjteményt. Harmadik útja, 1913-1916-ban a korábbi célpon- tok mellett Kelet-Iránba vezetett. Negyedik útja 1930-ban már nem volt igazán sikeres, mert a megváltozott politikai helyzetben már nem kutat- hatott, illetve utazgathatott kínai területeken. 1943-ban Afganisztánban, Kabulban halt meg, ahol a keresztény temetőben van a sírja.", "1874. november 27-én született Joó Béla<\/font> szentesi festőművész és gazdál- kodó, az Alföld és a tanyavilág megörökítője. Joó Béla szentesi parasztpol- gári családban született. Rajztehetsége már gyermekkorában megmutatko- zott. Akkor döntött véglegesen a művészpálya mellett, amikor a Szente- sen tartózkodó Munkácsy Mihály a család egy rokonánál megszállván elisme- rően szólt az ifjú Joó rajzairól. Az érettségi vizsga megszerzése után Joó Béla Budapestre utazott és beiratkozott Karlovszky Bertalan és Bihari Sándor rajziskolájába. Rövid budapesti tartózkodás után 1893-ban Németországba költözött, hogy tanulmányait Hollósy Simon müncheni iskolájában végezze. Joó három évig élt és dolgozott a bajor fővárosban. Életének müncheni korszakában műteremben dolgozott, a fényviszonyok tanulmányozása mellett aktokat és tanulmányokat készített. Stabil anyagi háttere nem tette szükségessé, hogy mecénások után kutasson, festmé- nyeit folyamatosan kiállításokra küldje, lényegében a festészet iránti szeretetből dolgozott. 1896-ban két éves katonai szolgálata miatt megsza- kította művészi pályafutását. 1898-ban visszatért Münchenbe, ám hamaro- san fel kellett hagynia a festéssel, mivel a szemét megtámadó betegség a látását fenyegette. A megvakulás lehetősége megrémítette a fiatalembert, aki kedvét szegvén hazatért az Alföldre és Szentes környékén gazdálko- dásba kezdett.", "1925. november 28-án született Bozsik József<\/font> olimpiai bajnok labdarúgó, az Aranycsapat tagja, a magyar labdarúgó-válogatott volt szövetségi kapi- tánya. Bozsikot, mint az ország egyik legnépszerűbb sportolóját (akit ek- koriban a világ egyik legjobb jobbfedezetének tartottak) a Rákosi-rendszer kiszemelte magának saját propagandacéljaira. 1950-ben így egy lemondott képviselő helyére bejuttatták a parlamentbe és az 1953-as választáson is előkelő helyet biztosítottak neki. Honvédtisztként 1950-ben századossá léptették elő. Képviselőként nem sok mindent tett, de aktív sportolóként nem is tehetett, a labdarúgással volt elfoglalva. 1951-ben Szusza Ferenccel és Puskás Ferenccel megpróbáltak közben járni Farkas Mihály honvédelmi miniszternél Szűcs Sándor érdekében, akit csapdába csaltak, majd disszidálási kísérletért halálra ítéltek, de elkéstek, az ítéletet addigra már végrehajtották. 1956-1957-ben Bozsik is részt vett a Honvéd nem engedé- lyezett dél-amerikai turnéján, amiért 1957-ben megfosztották katonai rendfokozatától és kitüntetéseitől, továbbá lemondatták képviselői man- dátumáról is. 1996-ban posztumusz honvédezredessé léptették elő. 1986- ban csapata, a Kispest stadionját róla nevezték el.", "1937. november 29-én született Horgas Béla<\/font> költő, író, szerkesztő, publi- cista, elektrotechnikus. 1956-ban elektrotechnikusi oklevelet szerzett. 1956-1958 között a Budapesti Műszaki Egyetemen tanult, ám félbehagyta tanulmányait, 1961-től az ELTE magyar szakán volt hallgató, 1965-ben szerezte diplomáját. 1960 óta publikál szépirodalmat, verset, prózát, érte- kezést. 1965-ben jelent meg első verseskötete a Nevetni, sírni című. 1965-1988 között a Gyermekünk című pedagógiai folyóirat munkatársa volt. A Liget folyóirat és Könyvek főszerkesztőjeként dolgozik. 1988-ban feleségével, Levendel Júliával együtt létrehozta a Liget Műhelyt, mely könyvkiadóként is funkcionál. Gyakran meseelemeket használ fel, a gyer- mekvers játékosságából sokat tanul. Maga is ír meséket, gyermekverseket. Sétalovaglás című kötetéből a költői világkép módosulása verseinek poé- tikáját is megváltoztatja. A versbeszéd utalásossá, áttételessé válik, a köl- tő távoli dolgokat asszociál. Mammutfogak címmel verseit és elbeszéléseit adta ki. Irodalomtörténeti, esszéírói munkásságából kiemelkedik József Attila világképéről írt könyve. Csokonai Vitéz Mihályról kismonográfiát írt.", "1204. november 30-án hunyt el Imre<\/font> Árpád-házi magyar király volt. 1196. április 24-étől haláláig uralkodott. Feltételezés, hogy 1174-ben született. Fiatal éveiről hiányos ismereteink vannak. Nevelője egy Perugiából jött pap, Bernát volt, akit Imre később királyként Spalato érsekévé tett. 1182. május 16-án Miklós esztergomi érsek megkoronázta Imrét. Az Árpád-kori magyar történelemben nem volt gyakori, hogy a trónörököst még az apa uralkodása idején megkoronázzák. Ha Bélának volt kitől tartania, akkor az a börtönben tartott testvére, Géza herceg volt. A koronázás után Imre nem kapott tényleges hatalmat, nem lett sem társuralkodó, sem egy országrész élén álló herceg. 1194-ben azonban - feltehetően az egyre erősödő magyar előkelők nyomására - Béla Imre hercegre bízta Dalmácia és Horvátország kormányzását. III. Béla 1196. április 24-én meghalt, és Imre akadálytalanul foglalhatta el a királyi trónt. Öccse, András herceg azonban hamarosan hatalmi igényekkel lépett fel. Végrendeletében III. Béla Imrére hagyta az országot. Andrásra - területi hatalom nélkül - várakat, nagy birtokokat és sok pénzt hagyott. András örökségéhez tar- tozott még az a kötelezettség is, hogy vezesse Jeruzsálem visszafoglalá- sára azt a keresztes hadat, amelynek fővezéri tisztét apjának kellett volna betöltenie. András azonban a rábízott pénzt eltékozolta, majd 1197-ben fegyverrel támadt bátyja ellen, és a szlavóniai Macskinál legyőzte.","") } if (ho==12) { var napok=new initArray( "1800. december 1-én született Vörösmarty Mihály<\/font> költő, író, ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a ma- gyar romantika egyik legnagyobb alakja. Az elemi iskolát Puszta-Nyéken, a középiskolát a székesfehérvári ciszterci, majd annak VI. osztályától a pesti piarista gimnáziumban végezte. Vörösmarty, 1820-ban elvégezte a bölcse- leti tanfolyamot. A költő hírnevét a Zalán futása című, 1825-ben megje- lent honfoglalási eposz alapozta meg. A nemzet ébresztője nevet köszön- hette a művének. 1827 márciusától 1831 végeig szerkesztette a legjelen- tékenyebb tudományos folyóiratát, Tudományos Gyűjteményt. A Magyar Tudományos Akadémia 1830. november 17-én alakuló gyűlésén második rendes taggá választotta és néhány nappal utóbb az elhunyt Kisfaludy Károly helyébe elsőnek 500 pengőforint fizetéssel. Előkelő része volt az akadémia első munkásságában s leginkább az ő fellépésének volt eredmé- nye, hogy az akadémia mindjárt kezdetben a Révai nyelvtani rendszerét fogadta el. Vörösmarty a magyar irodalom egyik nagy mítoszteremtője. Felhasznál régieket is például a Zalán futásában, de ő maga is alkot ilye- neket legfőképp a Csongor és Tündében: első költőnk, aki műveiben önál- ló szimbólumrendszert teremtett.", "1818. december 2-án hunyt el Lenhossék József<\/font> orvos, anatómus, antro- pológus. Középiskoláit Budán, illetve - a magyar nyelvet elsajátítandó - Vá- con végezte el. 1833-ban beiratkozott a Pesti Egyetem bölcsészettu- dományi karára, 1836 után pedig az orvostudományi kar hallgatója volt. Itt szerezte meg 1841-ben általános orvosdoktori, illetve szemész- és szülészmesteri oklevelét. Már orvosi pályája elején elkötelezte magát az anatómiai kutatások mellett, 1841-es doktori disszertációját az emberi szem szivárványhártyájának bonctanáról írta. A humánanatómia terén később kifejtett munkássága főként a központi idegrendszer, elsősorban a gerincvelő és a nyúltvelő mikroszkópos szövettani vizsgálatára, a szürke- állomány és az ideggyökök kapcsolatának funkcionális anatómiai feltér- kepézésére irányult. Nevéhez fűződik az agytörzsi hálózatos állomány és magcsoportjainak felfedezése és első leírása. Ő vezette be a hálózatos állományra a formatio reticularis kifejezést, valamint a tractus solitarius terminust. Mindezeken túl behatóan vizsgálta a gerincoszlop differenciált felépítését és mozgásának sajátosságait, a férfi medenceöv érhálózatát, illetve a vese anatómiáját. Anatómiai, szövettani preparátumaival az 1873. évi bécsi világkiállításon érdemérmet nyert. A magyarországi anatómia korai, 19. századi korszakának jelentős alakja, a mikroszkópos szövettani vizsgálatok, valamint a szervezet életfolyamatainak morfológiai összefüg- géseit feltáró funkcionális anatómia iskolateremtő egyénisége volt. Szá- mottevő eredményeket ért el a központi idegrendszer bonctani leírása, az agytörzsi hálózatos állomány felfedezése terén. 1859-től 1888-ig a pesti, majd budapesti egyetem bonctani tanszékének egyetemi tanára, anatómiai intézetének igazgatója volt.", "1921. december 3-án hunyt el Mathiász János<\/font> világhírű tokajhegyaljai magyar szőlész-borász. Tanulmányai befejeztével Abaúj vármegyénél írnok, majd röviddel ezután főispáni titkár lett. Ám a hivatali munka nem nagyon érdekelte, mellette 2 holdas szőlőt vásárolt a kassai Rozália-hegyen és az újratelepített szőlőben néhány év leforgása alatt mintegy 1600 szőlőfaj- tát, köztük számos francia és olasz eredetűt gyűjtött össze. Fajtagyűj- teménye cserepes példányaival először az 1873. évi bécsi világkiállításon vett részt, s velük mindjárt első díjat nyert. A váratlan siker Mathiászt a szőlészeti szakterület élvonalába emelte és több felől is igen rangos meghívást kapott (az orosz cár például felkínálta neki krími szőlőbirto- kának vezetői állását). 42 éves koráig hivatalnok volt Kassán, majd felhagyott az állami szolgálattal és az addigi hobbijának, a borászatnak - szőlészetnek szentelte életét. Munkásságának földrajzilag fontos területe Kecskemét környéke, valamint a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék volt. 1880-99 között Mádon és Szőlőskén tevékenykedett, mint id. gróf Andrássy Gyula borászati főigazgatója. Mádon saját borászattal és szőlé- szettel rendelkezett. Tokaj-Hegyalján meghonosította a csemegeszőlő termesztést, ami ott azelőtt nem létezett. Elévülhetetlen érdemeket szerzett a Tokaj-Hegyalját 1885-90 között kétszer is szinte teljesen elpusztító filoxéra-járvány után a borászat megmentésében. Kecskeméti birtokáról vagonszám szállította Tokajra az egészséges szőlővesszőket. Ez tette lehetővé, hogy Tokaj-Hegyalja borászata ismét feléledjen. Mintegy 3700 szőlőfajtát nemesített, amelyből 50-60-at ma is termesztenek.", "1925. december 4-én hunyt el Ferenczy József<\/font> festőművész. Divald Károly eperjesi fényképész műtermében volt alkalmazott, majd a fővárosba kerülve Bihari Sándor és Karlovszky Bertalan tanítványa lett. Művészeti tanulmányait a párizsi Julian Akadémián, hazatérése után Budapesten, Benczúr Gyula mesteriskolájában folytatta. 1897-től szerepelt képeivel a Műcsarnok kiállításain. 1901-ben Temesváron telepedett le. Jelentős szerepet játszott a város művészeti életében. 1906-ban és 1910-ben az ő kezdeményezésére rendezte meg temesvári kiállítását a Nemzeti Szalon. Számos arcképet festett, a vármegyeháza megrendelésére megfestette a temesi grófok és főispánok arcképeit, a városháza számára az egykori képviselőkét és polgármesterekét. 1911-ben ő festette a temesvári piaris- ta templom Kalazanci Szent József életét ábrázoló négy mennyezetfres- kóját. Az 1910-es években festőiskolát alapított, amely munkások és díszí- tőiparosok számára külön esti tanfolyamot is szervezett. 1914-ben műter- mében művészettörténeti előadássorozatot indított, melynek anyagát nyomtatásban is kiadta. Portrék és vallási tárgyú képek mellett tájképe- ket és a matyók életét ábrázoló népi jeleneteket is festett.", "1917. december 5-én hunyt el Rákóczi Zsigmond<\/font> erdélyi fejedelem halála előtt Báthory Gábor javára lemondott a fejedelmi székről. A korabeli Ma- gyarország egyik leggazdagabb főura, a Rákóczi-család vagyonának és hatal- mának megalapozója volt. Rákóczi Zsigmond köznemesi családban szüle- tett Felsővadászon 1544 körül. Apja, Rákóczi János Zemplén vármegye alispánja, anyja pedig Némethy Sára, Némethy Miklós és Lucskay Katalin lánya volt. Az ifjú Rákóczi Perényi Gábor apródja volt Sárospatakon. Egerben kezdte katonai pályafutását, ahol is az ifjú vitézek elöljárója volt. Ezután 1572-ben Szendrő várkapitánya lett, 1575-ben pedig már az erdélyi fejedelemségre jelölt Bekes Gáspár támogatására szervezett királyi sereg parancsnoka volt. 1587-ben Eger várkapitányának nevezték ki. 1588-ben legyőzte a túlerőben lévő török csapatokat a szikszói csatában; ezért a győzelméért a királytól bárói rangot kapott. 1588 szeptemberében részt vett a Tarcalon tartott hadi tanácskozáson. 1593-ban visszafoglalta a török kézen lévő szabadkai és füleki várakat. Részt vett az 1594-es turi csatában és ott volt Hatvan ostrománál is, 1596-ban. A harcokban fejsérü- lést szenvedett, amit azonban sikeresen kihevert. Hegyaljai borával keres- kedve hatalmas vagyonra tett szert, még a Szepesi Kamarának is kölcsön- zött, aminek fejében a Habsburg-kormányzat zálogba adta neki Szerencs városát", "1665. december 6-án született gróf Bercsényi Miklós<\/font> kuruc főgenerális, II. Rákóczi Ferenc közeli harcostársa, a Rákóczi-szabadságharc egyik irányí- tója. Felvidéki nagybirtokos család sarja, édesapja Bercsényi Miklós du- nán-inneni helyettes főkapitány, majd tábornok. A nagyszombati egyete- men tanult, majd Esterházy Pál nádor oldalán kezdte katonai pályáját. 1685-ban Vágsellye kapitánya lett. 1686-ban Buda ostrománál kitüntette magát, ezredesi rendfokozatot kapott, majd Szeged vára és a hozzátartozó véghelyek főkapitányává nevezték ki. I. Lipót magyar király és német- római császár több kitüntetésben részesítette, így 1687. szeptember 14-én apjával együtt grófságot nyert, majd ugyanebben az évben aranysar- kantyús vitézzé ütötték. Bercsényi Miklós 1691-től Ung vármegye főis- pánja, királyi tanácsos és bányavidéki vicegenerális, volt. 1696-98-ban az újonnan szervezett felső-magyarországi hadikommissariatus főkapitánya volt. 1697-ben a hadra kelt vármegyei nemességgel segítette letörni Toka- ji Ferenc hegyaljai fölkelését. Az 1690-as években, a nemesi-rendi elége- detlenség fokozódása idején fokozatosan szembefordult I. Lipót császár abszolutizmusával és elnyomó politikájával. 1696-ban ismerkedett meg II. Rákóczi Ferenccel, akinek ettől fogva leghűbb barátja volt. Politikai elképzeléseinek sikerült megnyernie a fiatal Rákóczit, s hozzákezdtek egy nemesi összeesküvés megszervezéséhez, hogy francia segítséggel megdönt- sék a Habsburgok magyarországi uralmát. Amikor Rákóczit 1701. május 29-én Solari gróf és császári tábornok Sáros várában elfogta, Bercsényi Lengyelországba menekült, ahol előkészítette a felkelést. Előbb egyedül, majd Rákóczival együtt a XIV. Lajos francia király és XII. Károly svéd királyt akarta megnyerni a magyarországi felkelés támogatására.", "1819. december 7-én született Görgey Kornél<\/font> honvéd alezredes, a Magyar Királyi Honvédség altábornagya, a főrendiház örökös tagja, Görgei Artúr unokaöccse. 1836-ban lépett be a 9. huszárezredbe, mint hadapród. Gör- gey Kornél a téli hadjárat kezdetén őrnagyként Görgei Artúr feldunai had- seregének egyik dandárparancsnoka volt. 1848. december 18-án ő vezette a magyar csapatokat a szabadságharc első nagyobb szabású lovassági össze- csapásában. A Mosonból Győr felé hátráló magyar hadsereget a Miklós és a 10. huszárezred biztosította és Görgey Kornél Jellasics üldöző lovasságát négy század Vilmos-huszár élén egy lendületes lovasrohammal visszave- tette. A visszavonulás során a feldunai hadsereg utóvédeként elmulasz- totta csapatai biztosítását és. december 28-án a bábolnai ütközetben dan- dára súlyos veszteséget szenvedett az üldöző Ottinger Ferenc különít- ményétől. 1849 tavaszáig részt vett Görgei Artúr hadtestének összes ütközetében és több összecsapásban jelentős érdemeket szerzett. 1849 májusában alezredessé és a honvédelmi minisztérium pótlovászati osztály- főnökévé nevezték ki. A világosi fegyverletételnél ott volt Görgei vezér- karában. Mivel a Függetlenségi Nyilatkozat után már a tényleges harcok- ban nem vett részt, elkerülte a halálos ítéletet és várfogságra ítélték. 1851-ben amnesztiával szabadult és a kiegyezésig toporci birtokán gazdál- kodott. 1868-ban a szerveződő Magyar Királyi Honvédségbe alezredesként lépett be.", "1804. december 8-án születtet Damjanich János<\/font> honvéd vezérőrnagy, az aradi vértanúk egyike. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc egyik legkiválóbb magyar tábornoka lett a cs. kir. hadsereg e szerb származású katonája; vezetett zászlóaljat, és hadsereget is. Szerb nemzetiségű, va- gyontalan családból származott, apja katonatiszt volt a császári-királyi seregben. Ő is katonapályára állt, a temesvári katonaiskolában végzett. 1820-tól hadapród, 1848 áprilisától már főszázados a 61. gyalogezredben Temesváron, itt azonban összeveszik felettesével, Haynau altábornaggyal, aki a magyarokat és Kossuthot szidalmazta, ezért Itáliába vezénylik egy gránátosszázad parancsnokaként. Hamarosan azonban visszakérette magát Magyarországra, s már őrnagyi rangban vett részt a híres fehértollas szege- di 3. honvédzászlóalj felállításában és kiképzésében. Kiváló parancsnok volt, katonái rajongva szerették, zászlóalja - a fehértollasok - a szabadság- harc egyik leghősiesebb egysége lett. A szabadságharc számos szép győzelme köthető a nevéhez, gyakran reménytelen helyzetből is tudott fordítani, és ezt alig árnyékolja be, hogy időnként megbetegedett, a nyári hadjárat előtt balesetet szenvedett, és szakértelme ilyenkor kritikusan hiányzott a tisztikarból. Kötél általi halálra ítélték, és az aradi várban 1849. október 6-án kivégezték. Utolsó előttiként került rá sor a kötél általi halálra szánt kilenc vértanú közt, legendássá vált végső szavai: Azt gondoltam én leszek az utolsó, mert a csatában mindig az első voltam. Szegény Emíliám! Éljen a haza! Soha nem szenvedett vereséget a harc- mezőn, minden ütközetet és csatát megnyert.", "1847. december 9-én születtet Kisfaludi Lipthay Sándor<\/font> vasútépítő mér- nök, közlekedésügyi szakember, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A vasútépítéstan úttörő jelentőségű magyarországi alakja volt, aki gyakorlati, elméleti és oktatói munkásságával egyaránt hozzájárult e mű- szaki tudományág kibontakozásához. Esztergomban és Pest-Budán végezte középiskolai tanulmányait. A bécsi Műszaki Intézetben szerzett vasútépítő mérnöki oklevelet, majd önkéntesként beállt a császári 2. mérnökkari ezredbe, ahonnan tartalékos tisztként szerelt le. Ezt követően a Császári és Királyi Osztrák Államvasutaknál helyezkedett el és a Bécs-Brno közötti pályaszakasz Laa and der Thaya-i szárnyvonalának építésénél dolgozott. 1870-ben a Magyar Királyi Vasútépítészeti Igazgatóság alkalmazottja lett, majd 1871 és 1873 között vezető mérnökként vett részt a Magyar Észak- keleti Vasút máramarosszigeti vonalának építési munkálataiban. Irányítá- sával készült el a Tarac-híd, Magyarország első kútalapozással alátámasztott hídja. 1873-ban kinevezték a Magyar Királyi Államvasutak budapesti sza- kaszmérnökévé, hamarosan osztálymérnökévé, mely posztot 1876-ig töl- tötte be. 1875 májusától tartott előadásokat a Királyi József Műegyete- men mint az út- és vasútépítéstan helyettes tanára. 1876 októberétől haláláig az út-, vasút-, víz- és hídépítészeti tanszék nyilvános rendes tanára volt a műegyetemen. 1882-től 1884-ig a mérnöki és építészeti kar dékánjaként tevékenykedett, 1886-1889-ben, illetve 1898-1900-ban pedig a műegyetem rektori tisztségét töltötte be.", "1828. december 10-én született báró Tolcsvai Korányi Frigyes<\/font> belgyógyász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a magyar- országi orvostudomány egyik korai meghatározó alakja. A középiskolát a szatmárnémeti piaristáknál végezte, a pesti egyetem orvosi karán 1844- ben kezdett tanulni. Orvostanhallgatóként rész vett az 1848-49-es forra- dalom és szabadságharcban, előbb mint nemzetőr, majd a Szabolcs várme- gyei önkéntes zászlóalj gyógyszertár parancsnoka, aztán a nyíregyházi katonakorház főhadnagya, a szabadságharc végén pedig mint a 104. hon- védzászlóalj főorvosa. 1849 őszén folytatta tanulmányait Pesten, 1852-ben szerzett diplomát. A szabadságharcban való részvételéért még ebben az évben száműzték Bécsből felségsértés címén illetve Pestről is, Nagykál- lóba. 1852-ben kezdte meg praxisát Nagykállóban, 1859-ben egyik alapí- tója volt a helyi kórháznak. 1857-1858-ban több tanulmányutat tett a kor legnevesebb orvosi intézményeibe illetve egyetemeire Markusovszky La- jossal, Hirschler Ignáccal és Török József debreceni gyógyszerésszel. A ta- pasztalatait tanulmányokban adta közre az Orvosi Hetilapban, melyekben a hazai orvosképzés reformjának szükségességét hangoztatta, illetve - az elsők között - a gyermekhalandóság okait vizsgálta. 1861. január 30-án Szabolcs vármegye főorvosának nevezték ki. A magyar alkotmány felfüg- gesztése elleni tiltakozásul 1861. november 4-én a teljes megyei tiszti karral együtt lemondott. 1864-ben amnesztiát kapott és visszatérhetett Pestre, ahol előbb a tífusz-fiókkorház, majd 1865-ben a Rókus Korház ideg- beteg osztályának vezetője lett. 1864-ben a pesti egyetemen magántanári képesítést szerzett idegkórtanból. 1866-ban kinevezték a pesti egyete- men a belgyógyászat tanárává.", "1885. december 11-én született Pattantyús-Ábrahám Géza<\/font> akadémikus professzor, nemzetközileg elismert tudós, a gépészet egyik kiemelkedő személyisége. A gépek szinte áttekinthetetlen sokaságának rendszerezője, a magyar gépészeti szakirodalom gazdagítója, sokoldalúan képzett, művelt közéleti személyiség. Illaván járt elemi iskolába. Budapesten érettségizett Királyi Katholikus Egyetemi Főgimnáziumban 1903-ban, majd 1907-ben gé- pészmérnöki oklevelet szerzett a József Műegyetemen. Ezután Zipernow- sky Károly professzor mellé került tanársegédnek az elektrotechnikai tan- székre. 1910-ben tanulmányutat tett Németországba, Angliába, Belgiumba és az Egyesült Államokba. Hazatérése után folyamatosan oktatott a József Műegyetemen. 1912-től a II. Gépszerkezettani Tanszék adjunktusaként tevékenykedett, majd 1930-ban kinevezték műegyetemi nyilvános rendes tanárnak a III. Gépszerkezettani Tanszékre. A tanszéket később Vízgépek Tanszékének nevezték el. A tanszéket Bánki Donát alapította 1899-ben, a tanszék neve Hidraulikai és Hidrogépek Tanszék volt. Első professzora Bánki Donát volt, akinek nevét határturbinájának elméleti kidolgozása tette ismertté. A kiváló konstruktőr feltaláló Bánki 1922-ben hunyt el és csak 1930-ban került professzori rangú oktató a Tanszék élére Pattantyús Ábrahám Géza személyében, aki a műszaki felsőoktatásnak Magyarorszá- gon máig is legnevesebb mérnökpedagógusa volt. 1956-ban bekövetkezett haláláig számos könyvvel gazdagította a magyar műszaki irodalmat, azon- kívül kiterjesztette a tanszék tudományos kutatási profilját a pneumatikus anyagszállítás, kétfázisú áramlások irányába.", "1780. december 12-én hunyt el Fellner Jakab<\/font> építész, a késő barokk copf stílusú építészet egyik legkiválóbb magyarországi mestere. Morvaország- ban született. Képesítés nélküli építész volt, aki a helyi építőmesteri gya- korlatból kinőve vált sikeres, elismert, keresett szakemberré. 1745-ben telepedett le Tatán, ahol kisebb-nagyobb megszakításokkal egészen halálá- ig élt. Jelentős szerepe volt Tata, Pápa, Eger és Veszprém városképének kialakításában. Főleg az Esterházy grófok számára dolgozott, majd szakmai jó hírének köszönhetően másoktól is sok megbízatást kapott. Az első je- lentős munkája a tatai római katolikus plébániatemplom volt, ezt erede- tileg Franz Anton Pilgram tervei szerint kezdték el építeni 1751-ben, de a munkálatok döntő hányadát Fellner Jakab végezte el. Sajnos, ő sem tudta befejezni, ezért halálát követően Grossmann József fejezte be, 1783-ban. Fellner egy ideig Komárom vármegye szolgálatában állt. Eszterházy Károly püspök 1764-ben az egri püspöki uradalom egyes építkezéseinek tervezé- sével bízta meg, pályafutása ekkor ívelt fel. Itt első munkája a püspöki kastély lépcsőháza és kápolnája volt 1766. Az ő nevéhez fűződik a veszprémi püspöki palota tervezése is. A Gerl József bécsi építész által tervezett egri líceum építését 1765-ben vette át. Utolsó nagy alkotása a pápai plébániatemplom volt 1773-ban. Fellner Jakab 1773-ban nemességet kapott. Tatán hunyt el, és saját kérésére itt temették el az általa épített Szent Kereszt római katolikus templom kriptájában. Segédjéből Grossmann Józsefből utódja lett, és feleségül vette özvegyét, majd befejezte félbe maradt munkáit. Tatán, a templom előtti tér rendezésekor, 1940-ben, szobrot emeltek emlékére, ami Ungvári Lajos alkotása.", "1820. december 13-án hunyt el gróf Széchényi Ferenc<\/font> Somogy vármegye főispánja, főkamarásmester, aranygyapjas lovag, királyi küldött és biztos, Széchenyi István édesapja. Tanulmányai befejeztével a kőszegi kerületi tábla ülnöke 1776-tól, később a báni tábla elnöke és egyben a horvát bán helyettese 1783-tól. II. József uralkodása alatt több vármegye főispáni helytartója és királyi biztosa. 1786-ban például a pécsi kerület királyi biztosa lett, de amikor a császár a rendi alkotmányt meg akarta szüntetni, minden tisztségéről lemondott és a magánéletbe vonult. Az 1790-es or- szággyűlés után újra hivatalba lépett, majd II. Lipót küldöttjeként Ná- polyban is járt. 1798-ban kinevezték Somogy vármegye főispánjává, és a Duna és a Dráva szabályozásának királyi biztosa lett. 1799-ben főkamarás- mester, 1800-ban országbíró-helyettes, 1808-ban pedig az Aranygyapjas rend lovagja lett. 1802. november 25-i dátummal 11884 nyomtatványból, 15000 kötet könyvből és 1152 kéziratból álló gyűjteményét a magyar nemzetnek adományozta, amit később cenki gyűjteményének 6000 réz- metszetével és 9206 kötet könyvével egészített ki. Azonban mindezek előtt elkészítette a leendő könyvtár katalógusát is, amiből egy-egy pél- dányt külföldi tudományos intézeteknek is megküldött. Ezt a dátumot tekintjük az Országos Széchényi Könyvtár és Magyar Nemzeti Múzeum megalapítási évének is. Később József nádor indítványozta a Magyar Nem- zeti Múzeum, mint a magyar vonatkozások gyűjteményének létrehozását, amelyhez hozzátartozna a Széchényi Ferenc által 1802-ben megalapított Nemzeti Könyvtár is. 1808-ban létre is jött az intézmény. Bőkezű adomá- nyaiért és szolgálatainak elismeréséért érdemeit 1807-ben az országgyűlés törvénybe iktatta.", "1883. december 14-én született Tompa László<\/font> erdélyi magyar költő, műfor- dító. Elemi iskoláit Segesváron, a gimnázium alsó osztályait Székelyke- resztúron végezte, majd Nagyszebenben érettségizett. 1902-1907 között elvégezte a jogi egyetemet Kolozsváron. Itt jelent meg nyomtatásban első verse az Egyetemi Lapok-ban. Az egyetem elvégzése után Székelyudvar- helyre került közigazgatási gyakornoknak, 1918-ban vármegyei főlevéltá- rosnak nevezték ki. Az első világháborút a városban vészelte át, mert egy gyermekkori sérülése miatt nem sorozták be. 1919-től ő szerkesztette a helyi Székely Közlöny című lapot. 1920-tól kezdve több verse és műfor- dítása jelent meg Marosvásárhelyen, a Zord Idő című irodalmi lapban. Ebben az évben megnyerte a Zord Idő verspályázatát az Idegen falusi fogadóban című versével. Költeményei megjelentek az Erdélyi Szemle, a Napkelet, a Pásztortűz, az Ellenzék illetve az Erdélyi Helikon című lapok- ban. 1929-ben megkapta az Erdélyi Helikon nagydíját, 1941-ben a Baum- garten-díjat. 1943-ban lemondott a lapszerkesztésről és nyugdíjaztatását kérte, de 1944-ben elvállalta egy évre a magyar irodalom tanítását a szé- kelyudvarhelyi gimnáziumban. 1955-ben kitüntették a Román Népköztár- saság Állami Díjával. Műfordítóként többek között Hans Christian Ander- sen, Johann Wolfgang von Goethe, Friedrich Hebbel, Hölderlin, Gottfried Keller, Nikolaus Lenau, Eduard Mörike, Rainer Maria Rilke, Friedrich Schiller, Theodor Storm és Stefan Zweig műveit tolmácsolta.", "1802. december 15-én született Bolyai János<\/font> az egyik leghíresebb magyar matematikus, a geometria Kopernikusza. 1831-ben megjelent Appendix című művével megalkotta a nemeuklideszi geometriát, amelyek nélkülöz- hetetlen alapot jelentettek a 20. század fizikai elméletei számára. Őmaga is szorgalmazta egy nemeuklidészi alapokra helyezett mechanika kidol- gozását, azaz majdnem egy évszázaddal Einstein előtt megfogalmazta Ein- stein gravitációértelmezésének a célkitűzését. A komplex számok, a számelmélet, illetve az algebrai egyenletek témakörében folytatott kuta- tásai kéziratban maradtak ugyan, és csak jóval később kezdődött meg feldolgozásuk, azonban mai szemmel nézve is igen figyelemre méltóak. 1820 és 1823 között dolgozta ki és írta meg korszakalkotó felfedezését: a nemeuklideszi geometriát, amelyet abszolút, illetve hiperbolikus geomet- riának neveztek neves kortársai. Tudományos felfedezése 1832-ben Ap- pendix címen apja Tentamen-je első kötetének függelékeként jelent meg, melyet francia és német nyelvre fordítottak le. A szakirodalom Bolyai-Lobacsevszkij-féle geometriának nevezi a párhuzamossági axióma tagadá- sán alapuló geometriákat. Az orosz Nyikolaj Ivanovics Lobacsevszkij ugyanis Bolyaitól függetlenül jutott ugyanerre a felfedezésre. A róluk sokáig folytatott elsőbbségi vita azonban nemcsak ezért nem dönthető el, hanem mert Bolyai a hiperbolikus geometriánál általánosabb abszolút geo- metriai vizsgálatokat is folytatott, míg Lobacsevszkij - némileg előbb ugyan, mint Bolyai - pusztán hiperbolikus geometriával foglalkozott. Az 1860-as és 70-es években Arthur Cayley és Felix Klein kimutatta az alapvető összefüggéseket az euklidészi, nemeuklidészi és projektív geo- metria között, megadva ezzel Bolyai és Lobacsevszkij elméletének a teljes elismerést.", "1923. december 16-án hunyt el Kacsóh Pongrác<\/font> magyar zeneszerző, zenepedagógus, tanár. Kolozsvárott, a Ferenc József Tudományegyetemen szerezte meg bölcsészdoktori diplomáját, ahol 1896. június 13-án summa cum Laude minősítéssel természettudományi szakon végzett. Zenei tanul- mányait Farkas Ödönnél, a Konzervatórium igazgatójánál végezte, majd Budapestre költözött, és 1898-tól matematika-fizika szakos gimnáziumi tanárként főleg matematikai cikkeket publikált. Érdeklődése egyre inkább a zene felé fordult, később komponálni kezdett, elmélyedt a zeneelmélet tudományában. 1905-1907 között a Zenevilág című szaklapot szerkesztet- te, mely lapban 1904-ben elsők között méltatta az ifjú zeneszerző, Bartók Béla jelentőségét. Ugyanebben az évben Bakonyi Károly felkérésére komponálta János vitéz c. dalművét, melynek bemutatójára 1904. novem- ber 18-án került sor a Király Színházban. 1909-ben Kecskeméten a Főreál- iskola igazgatójává nevezték ki. Társadalmi elismertségét jelzi, hogy szá- mos magas tisztséggel bízták meg. 1912-től Budapest székesfőváros zenei szakelőadójaként, a közép- és felsőfokú zenetanfolyamok főigazgatójaként tevékenykedett. Éveken át vezette a Székesfővárosi Énekkart. Az Orszá- gos Dalosszövetség igazgatója, és az Országos Zenészszövetség elnöke volt.", "1866. december 17-én született Ferenczy József<\/font> festőművész. Divald Ká- roly eperjesi fényképész műtermében volt alkalmazott, majd a fővárosba kerülve Bihari Sándor és Karlovszky Bertalan tanítványa lett. Művészeti tanulmányait a párizsi Julian Akadémián, hazatérése után Budapesten, Benczúr Gyula mesteriskolájában folytatta. 1897-től szerepelt képeivel a Műcsarnok kiállításain. 1901-ben Temesváron telepedett le. Jelentős sze- repet játszott a város művészeti életében. 1906-ban és 1910-ben az ő kezdeményezésére rendezte meg temesvári kiállítását a Nemzeti Szalon. Számos arcképet festett, a vármegyeháza megrendelésére megfestette a temesi grófok és főispánok arcképeit, a városháza számára az egykori képviselőkét és polgármesterekét. 1911-ben ő festette a temesvári piaris- ta templom Kalazanci Szent József életét ábrázoló négy mennyezet- freskóját. Az 1910-es években festőiskolát alapított, amely munkások és díszítőiparosok számára külön esti tanfolyamot is szervezett. 1914-ben műtermében művészettörténeti előadássorozatot indított, melynek anya- gát nyomtatásban is kiadta. Portrék és vallási tárgyú képek mellett táj- képeket és a matyók életét ábrázoló népi jeleneteket is festett.", "1931. december 18-án született Gyurkovics Tibor<\/font> Kossuth- és József Attila- díjas magyar költő, író, pszichológus. 1942-1948 között a budapesti piaris- ta gimnáziumba járt. Itt érettségizett le 1950-ben. Polgári származása miatt nem vették fel sem az orvosi, sem a jogi egyetemre, és a színiaka- démia sem fogadta be. Néhány hónapig a BESZKÁRT-nál dolgozott normás- ként, éjszakai műszakban, majd szeptemberben felvették a Gyógypedagó- giai Tanárképző Főiskolára. Annak elvégzése után, 1953-1955 között pszic- hológusi oklevelet szerzett az ELTE BTK-n. Szakdolgozatát József Attila ér- tékelésének a verseiben megnyilvánuló szinesztéziájáról írta. 1955-1957 között a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola előadója. 1956-ban a főis- kola forradalmi bizottságának elnöke lett, ezért később meghurcolták és elvesztette az állását is. Egy évig kisegítő iskolai tanárként dolgozott Kő- bányán, majd 1958-1960 között vezető pszichológus volt egy gyermek- gondozóban. 1960-1968 között volt az Országos Ideg- és Elmegyógyinté- zetben pszichológus. Itteni tapasztalatai számos regényében és versében megjelentek. 1968-tól írásaiból kezdett élni, bár voltak más kötöttségei is. A Pest Megyei Bíróság igazságügyi szakértője volt 1966-1970 között, 1988-1992 között a veszprémi Petőfi Színház dramaturgja, 1989-1991 kö- zött az Új Idő szerkesztőbizottsági tagja. 1991-től a Lyukasóra című tévé- műsor állandó résztvevője, 1992-től a Lyukasóra című folyóirat alapítója és szerkesztő bizottsági tagja volt. 1991-1995 között a Magyar Írókamara társelnöke, 1992-től a Magyar Művészeti Akadémia alelnöke, 1994-ben a magyar labdarúgó-válogatott pszichológusa, 1995-től a Magyar Írók Egyesü- letének elnöke. Első mesterei és példaképei Weöres Sándor és Pilinszky János voltak. Első verseskönyve 1961-ben jelent meg. 49 kötete jelent meg.", "1900. december 19-én született Féja Géza<\/font> író, újságíró, szerkesztő, állami polgári iskolai tanár. Léván töltötte gyermekkorát, itt végezte a gimnáziu- mot is. 1919-ben érettségizett. 1920-tól a budapesti egyetem magyar-né- met szakos hallgatója, az Eötvös-kollégium tagja. 1922-ben jelent meg első verse a Nyugatban. 1923-ban Szabó Dezső vonzásába került, az Auróra, majd az Élet és Irodalom munkatársa. 1927-től az Esztergom-tábori Fiúne- velő Intézet igazgatóhelyettese volt, a környező szegény falvak és bá- nyásztelepek gyerekeit tanította. Esztergomtábor fontos állomás az életében: itt ismerte meg majdani feleségét, itt lett férj, apa, majd özvegy. Esztergomi tartózkodásának emlékére a Féja Géza Közösségi Ház őrzi a nevét a városban. Kapcsolatba került a Bartha Miklós Társasággal; egyik ösztönzője lett a falukutatók mozgalmának; teoretikusa a népi írókat tömörítő Válasz című folyóiratnak. 1931-től egyik szervezője a Nemzeti Radikális Pártnak. 1933-37 között Pesterzsébeten tanított a Széchenyi István Polgári Fiúiskolában. A szlovenszkói Magyar Írás című társadalmi és irodalmi lap főmunkatársa, a Kazinczy Kiadó lektora, 1934-44 között a Magyarország című lap belső munkatársa volt. Közéleti tevékeny- séget vállalt: részt vett a Márciusi Front programjának kidolgozásában. 1937. március 15-én ő olvasta fel a Nemzeti Múzeum lépcsőjén a Front kiáltványát. 1937-ben jelent meg Viharsarok c. szociográfiája, ami után a magyar tájegység is kapta nevét. Könyvéért nemzetgyalázás címén perbe fogták, majd elítélték, tanári állásából elbocsátották. Politikai nézetei miatt 1945-től 1957-ig nem jelenhetett meg könyve.", "1944. december 20-án hunyt el Bródy Imre<\/font> magyar fizikus, kémikus, felta- láló, a modern kriptongázas villanylámpa kifejlesztője. Az elemi, majd a polgári iskola első osztályát szülővárosában végezte, 1902-1909 között pedig Aradon, az állami főgimnáziumban tanult. A fővárosban 1909-1913 között volt a budapesti Kir. M. Pázmány Péter Tudományegyetem mate- matika-természettan szakos hallgatója. Tanári oklevelet - a gyakorlóév letöltése után - 1915-ben kapott. Az Egyatomos ideális gázok chemiai constansának elméleti meghatározása című értekezése megvédésével 1918. június 13-án minősítésű bölcsészdoktori oklevelet kapott. A doktori szigorlaton fizikai, kémiai és matematikai tudását Eötvös Loránd, Buch- böck Gusztáv és Fejér Lipót summa cum laude kitüntetéssel jutalmazta. 1919-ben tanársegéd lett a Pázmány Péter Tudományegyetemen, majd a göttingiai egyetemen. 1920-1922 között a göttingeni egyetemen Max Born munkatársa volt, tanársegédi beosztásban. Bródy bemutatkozásul egy szemináriumon az 1918-ban megvédett doktori értekezését ismertethette az egyatomos ideális gázok kémiai állandójának kiszámításáról. Ezután német nyelven is megjelent munkájával elismerést szerzett, és a jó rajt után, alig két év alatt hét tanulmánya jelent meg. A legfontosabb négyet Bornnal közösen írta. Ezekben annak a munkának a folytatásáról van szó, amit Born 1912-ben Kármán Tódorral kezdett el a kristályok dinamikájá- nak Born-Kárnán elméletéről. A Born-Kármán-elmélet a rácspontok körüli kis amplitúdójú atomi rezgéseket mint kölcsönhatás nélküli fononokat tárgyalja. Max Born és Bródy Imre 1921-ben a fononok kölcsönhatását vizsgálták a perturbációszámítás módszerével. Ezzel lett a kristályok dina- mikájának alapvető elméleti eszköze a Born-Kármán-modell.", "1866. december 21-én született Tömörkény István<\/font> magyar író, újságíró, néprajzkutató, régész, múzeum- és könyvtárigazgató. Ausztriai eredetű sváb családban született. Tömörkény tanulmányait a szegedi piaristáknál kezdte, majd három évig a makói református gimnáziumban tanult. 16 éves korában azonban abba kellett hagyni gimnáziumi tanulmányait, mert a család anyagilag tönkrement. Patikusinasnak szegődött, hogy el tudja magát tartani. 1882-1886-ig gyógyszerész volt, ez a pálya azonban nem elégítette ki, függetlenségre vágyott, a maga ura szeretett volna lenni. Rokoni segítséggel a Szegedi Híradóhoz szegődött újságírónak. Ekkor vál- toztatta vezetéknevét Tömörkényre, a dualizmus korabeli Magyarországon ugyanis a közéletben idegen néven nem lehetett résztvenni. Bár az új- ságírás nem nyújtott biztos polgári megélhetést, Tömörkény írói tehetsé- gének kibontakoztatására alkalmas volt. Sem érettségije, sem diplomája nem volt - a gyógyszerészséghez akkor még nem kellett oklevél -, így 1888-ban be kellett vonulnia katonának, mint a nem kiváltságos társadalmi csoportok minden tagjának, a parasztoknak és a munkásoknak. Két évet a bosnyák-török határon szolgált, bizonyára itt tanult meg szerbül. Egy évet pedig Bécsben szolgált (1890-1891), a családból hozott dialektális német nyelvismerete mellett Bécsben megtanulta a német irodalmi nyelvet is. Közkatonaként kezdte és őrmesterként szerelt le. Katonatársainak, a Sze- ged-vidéki paraszt fiataloknak a megismerése átalakította addigi társadal- mi tapasztalatait.", "1978. december 22-én hunyt el Mednyánszky Mária<\/font> tizennyolcszoros világ- bajnok asztaliteniszező, edző. 1925-től az MTK asztaliteniszezője volt. 1926-tól 1936-ig összesen huszonkilencszer szerepelt a magyar válogatott- ban. Az ebben az időszakban rendezett világbajnokságokon összesen hu- szonnyolc érmet - közöttük tizennyolc aranyérmet - nyert, és ezzel máig ő a sportág történetének legeredményesebb női versenyzője. Öt egyéni világbajnoki címe mellett női párosban egyet nyert az osztrák Fanchette Flamm-al és további ötöt Sipos Annával. Vegyes párosban két bajnoki címet nyert Mechlovits Zoltánnal és további négyet Szabados Miklóssal. A válogatottságtól az 1936. évi prágai világbajnokság után vonult vissza, ahol harmincöt évesen még egy ezüst- és egy bronzérmet sikerült nyernie. Pályafutása alatt összesen huszonkét magyar bajnoki címet nyert, 1932-ben tagja volt a BBTE férfi bajnokcsapatának is. Az aktív sportolást 1939-ben fejezte be. Visszavonulása után, 1941-től 1942-ig a magyar női asztalitenisz válogatott szövetségi kapitánya volt.", "1873. december 23-án született Kernstok Károly<\/font> magyar festő és grafikus, a magyar avantgárd egyik tehetséges képviselője. Tanulmányait az Iparművé- szeti Iskolában kezdte. 1892-től Münchenben Hollósy Simonnál, 1893- 1895-ben a párizsi Julian Akadémián tanult. 1896-ban hazatért és három évig a Benczúr Gyula mesteriskolájának növendéke lett. 1906-ban Párizsba utazott, ahol megismerkedett az új stílus irányzatokkal. 1907-ben alapító- ja lett a Nyolcak csoportjának. 1919-ben a Tanácsköztársaság művészet- politikai, és a képzőművészeti szabadiskola vezetője volt. A bukás után Berlinbe emigrált, ahol 1926-ig élt, majd visszatért Budapestre, de ideje nagy részét Nyergesújfalun töltötte. Gyakori vendég volt a Szolnoki Mű- vésztelepen is. A Képzőművészek Új Társasága művésztanácsának elnöke volt. Kernstok Károly a modern festői törekvések egyik fő képviselője, kétségkívül a 20. század elejének legnagyobb jelentőségű, meghatározó egyéniségű, új utakat kereső festője. Pályafutásának kezdetén még naturalista képeket festett. Párizsi utazásai a kor ottani új törekvéseivel ismertették meg, ezek az új irányzatok nagy hatással voltak rá, meghatá- rozták későbbi festészetét. Legtöbb alkotását a Magyar Nemzeti Galéria őrzi, de vannak művei a Deák Gyűjteményben Székesfehérvárott s a Janus Pannonius Múzeumban Pécsett, továbbá magántulajdonban.", "1959. december 24-én hunyt el Jordán Károly<\/font> magyar matematikus, egye- temi tanár, az MTA tagja, hegymászó, barlangkutató. Középiskolai tanulmá- nyait Budapesten, egyetemi tanulmányait Párizsban, Zürichben, Manches- terben és Genfben végezte. Zürichben 1893-ban vegyészmérnöki okleve- let szerzett. A genfi egyetemen tanársegédként kezdett dolgozni. Ott lett magántanár és kémiai doktor 1896-ban. 1898-as hazajövetele után a budapesti egyetemen tanult matematikát, csillagászatot és földrengéstant. 1906-ban a Földrengés Számláló Intézet igazgatója lett, amely tisztséget 1913-ig töltötte be. Ezután mint meteorológus dolgozott. 1920-tól a közgazdasági egyetemen tanított 1950-ig, amikor a műszaki egyetem tanára lett. Rendes tanár 1940-ben lett. 1947-ben lett akadémiai levelező tag. 1957-ben Kossuth-díjat kapott. Ő volt az első hazai kutató, aki önálló eredményeket ért el a valószínűségszámításban és a matematikai statisz- tikában. 1902-ben vezetésével indult a Pál-völgyi kőfejtő akkor ismert három barlangjának a kutatása. Jelentős része volt az 1904-ben megtalált Pál-völgyi-barlang bejárásában, éveken át ő irányította a feltáró munkákat. Nevét viseli a barlang egy nehéz szakasza, a Jordán-fal. 1904-ben bejárta és feltérképezte az alig két éve feltárt Tapolcai-tavasbarlangot. 1904-ben maga készítette összecsukható csónak segítségével a Révi-vizesbarlang taván hatolt át. 1907-ben felmérte a Hévízi-tavat, és elsőként ismerte fel, hogy a forráskráterben egy barlang található. 1911-ben expedíciót szerve- zett az Alsó-hegy zsombolyainak bejárására, melynek során 12 függőleges aknát mértek fel és írtak le", "1856. december 25-én született Feszty Árpád<\/font> festőművész. Tehetségének korán jelét adta. Iskoláit Komáromban, Pozsonyban, majd a Budai Főreálta- nodában végezte, innen azonban távoznia kellett, mivel több társával politikai és irodalmi kört alapított. A 16 éves fiú ekkor vándorszínésznek állt, majd 1874-ben Münchenbe ment, ahol főleg a képtárakat tanulmá- nyozta. Müncheni tartózkodása alatt ismerkedett meg Kubinski lengyel festővel, aki maga mellé vette és önállóan foglalkoztatta. A tehetséges fiatal festő a müncheni Kunstverein kiállításán feltünést keltett egy tájké- pével és csakhamar elnyerte az állami ösztöndíjat. Később tanulmányai folytatása céljából Párizsba ment, és 1878-ban a nemzetközi világtárlaton sikert aratott Delelő című képével, mely hamarosan elkelt. Még ez évben Velencébe ment, ahol laguna-képeket festett; velencei tartózkodása na- gyon jó hatással volt művészetének fejlődésére, s amúgyis eleven színér- zéke még jobban kifejlődött. Ógyallai műtermében festette egy évvel később Pusztai találkozás télen című nagy vásznát, mely felkeltette iránta a művészeti körök komoly érdeklődését. 1880-ban ösztöndíjat nyert, és három évig Bécsben tartózkodott, ahol Lichtenfels iskolájában tanult. Itt festette Golgota című híres képét, melyet csakhamar követett a Levétel a keresztről és a Szent Gellért. Ő festette az Operaház és a Törvényszéki Palota faliképeit is. 1896-ban a millennáris kiállításra festette a Magyarok bejövetele című hatalmas diorámáját. Ekkor festette a Bánhidi csata és a Zsolt vezér eljegyzése című képeit is Komárom és Bihar vármegyék számára. Ezt követően hosszabb ideig Firenzében tartózkodott nejével, Jókai Mór fogadott leányával. Itt festette Krisztus temetése című tripti- chonját, amelyet 1903-ban Budapesten állított ki, majd nemzetközi körút- ra indította.", "1906. december 26-án hunyt el gróf Zichy Jenő<\/font> szakíró, politikus, Ázsia-kutató, az MTA tiszteleti tagja. Tanulmányait Székesfehérváron és Német- országban végezte és az 1870-es években jogi diplomát szerzett. 1860-ban Fejér vármegyében lett főszolgabíró. Először 1861-ben, majd 1865-től 1875-ig három cikluson át volt országgyűlési képviselő, mikor is figyelmét a politikán kívüli teendőre fordította; az Székesfehérvári Országos Kiállítás főszervezője lett, melyre végül 1879-ben került sor. Legközelebb az 1878-as választásokon indult, ahol ismét megválasztották, onnantól kezdve haláláig országgyűlési képviselő maradt, 1903-ig szabadelvű párti, majd pártonkívüli, végül Függetlenségi és Negyvennyolcas színekben. Közremű- ködésével 86 városban indult meg az alsófokú iparoktatás. Nevéhez fűző- dik az 1879. évi székesfehérvári országos kiállítás megszervezése. Család- történeti kutatásai során élete céljául tűzte ki a magyarok eredetének, őshazájának felkutatását. Saját költségén több tudományos expedíciót szervezett és vezetett Oroszországba, Ázsiába, a Kaukázusba a magyarság eredetének felkutatására, neves tudósok részvételével. Az előadás során beszámolt több évtizedes előkészületeiről, a hazai és az idegen ősmagyar- ságra vonatkozó dokumentumok tanulmányozásáról. 1901-ben Budapesten magánmúzeumot létesített, gyűjteményét a fővárosra hagyta.", "1898. december 27-én született Gombaszögi Ella<\/font> magyar színésznő. Első éves a Színiakadémián, mikor 1913-ban szerződtette a Vígszínház. 1924- től 1929-ig a Magyar Színház tagja volt. 1929 és 1939 között szerepekre szerződött. Játszott a Belvárosi Színházban, a Fővárosi Operettszínházban, a Király Színházban, a Magyar Színházban, a Komikusok Kabaréjában, a Vígszínházban, az Andrássy úti Színházban, a Művész Színházban és a Pesti Színházban. 1939-től 1940-ig a Dunaparti Színház, 1940-től 1941-ig pedig a Fővárosi Operettszínház tagja volt. Zsidó származása miatt nem léphetett színpadra 1941 és 1944 között. 1945 és 1947 között játszott a Fővárosi Operettszínházban, a Royal Revü Varietében, a Vígszínházban, a Belvárosi Színházban, a Medgyaszay Színházban, a Pesti Színházban és a Művész Színházban. 1947-től 1949-ig a Vígszínház,1949-től - haláláig - 1951-ig a Madách Színház tagja volt. Első filmszerepe az 1933-ban készült Kísértetek vonata, utolsó filmszerepe pedig az 1951-ben készült Déryné című filmben volt.", "1903. december 28-án született Neumann János<\/font> magyar származású mate- matikus. Neumann már tízéves kora előtt csodagyereknek számított, majd 1913-ban szülei beíratták a híres fasori evangélikus főgimnáziumba. 1921- ben Neumann beiratkozott a budapesti tudományegyetem matematika szakára. Egyetemi évei alatt sokat tartózkodott Berlinben, ahol Fritz Habertnél kémiát, Albert Einsteinnél statisztikus mechanikát és Erhardt Schmidtnél matematikát hallgatott. Berlinben szorosra fűzte kapcsolatát Wignerrel, Szilárd Leóval és Gábor Dénessel. Apja kívánságára Neumann 1923-ban Zürichbe ment, hogy a zürichi Szövetségi Műszaki Egyetemen vegyészetet tanuljon. Vegyészmérnöki diplomáját 1925-ben szerezte, ma- tematikából pedig egy évvel később doktorált Budapesten. 1930-ban meg- hívták vendégprofesszornak az Egyesült Államokba, Princeton-ba. Tudomá- nyos pályafutása kezdetén behatóan foglalkozott kvantumelmélettel és a matematika alapjaival, halmazelmélettel és matematikai logikával. Tőle származik a halmazelmélet egzakt megalapozása. Jelentős eredményeket ért el az ergódelelméletben és kifejlesztette a folytonos geometria elmé- lete is. Az elektronikus számítógépek logikai tervezésében kiemelkedő érdemeket szerzett. Ennek alapvető gondolatait - a kettes számrendszer alkalmazása, memória, programtárolás, utasítás rendszer - Neumann-elvek- ként emlegetjük. Tanácsadóként szerepelt az EDVAC - az első olyan számí- tógép, amely a memóriában tárolja a programot is - tervezésénél 1944-től, amelyet 1952-ben helyeztek üzembe. Ennek a számítógépnek a tervezése során fejlesztette ki az elektronikus számítógépek belső szervezésének elméletét - Neumann-elv -, amelynek alapján készülnek a mai számítógé- pek is.", "1926. december 29-én hunyt el gróf Széchényi Manó<\/font> diplomata, a Szuverén Máltai Lovagrend díszlovagja, császári és királyi kamarás, az I. osztályú Vaskorona- és a Lipót-rend lovagja, titkos tanácsos. Tanulmányait a soproni bencések gimnáziumában végezte, majd a bécsi egyetemen hallgatott jo- got. Tanulmányai végeztével attasé lett a berlini nagykövetségen, melynek élén ekkoriban unokabátyja, Széchényi Imre állt. Két év múlva átketrült Rómába, hol két évig az olasz királyi udvarnál, majd a Vatikánnál lévő nagykövetségénél volt beosztva. 1887-ben tiszteletbeli követségi titkárrá nevezték ki. 1889-ben Konstantinápolyba került, honnan megrendült egészsége miatt és birtokai ügyei miatt 1893-ban hazatért. Diplomáciai pályáját két év múlva, 1895-ben folytatta az athéni nagykövetségen. Egy év múlva már követsgi titkár volt. 1897-ben a görög-török háború 1897-es kitörésekor, az akkori athéni osztrák-magyar nagykövet Kosjek meghalt, és Széchényi nyolc hónapon keresztül önállóan működött. Szerepet játszott a béketárgyalások lefolytatásában, melyért Lipót-renddel jutalmazta az uralkodó. Nem sokára nagykövetségi elsőtanácsossá nevezték ki, és a szentpétervári nagykövetségre került. Munkájáért II. Miklós cár a Szanisz- ló-rend nagykeresztjével tüntette ki. 1898. november eljesén a király személye körüli minisztérum államtitkári székében kapott meghívást. In- nen pár hét elteltével került a miniszteri székbe, 1898. december 20-ától előbb a Bánffy-, majd annak lemondását követően a Széll-kormányban a király személye körüli miniszter, 1900. március 7-ei lemondásáig.", "1796. december 30-án született báró Wesselényi Miklós<\/font> az országgyűlési főrendiház vezére, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági és tiszte- letbeli tagja, az 1838-as pesti árvíz árvízi hajósa. 1821-1822-ben Széche- nyi István társaságában hosszabb utazást tett Franciaországban és Angli- ában. Visszatértük után az országgyűlési főrendű ellenzék vezérei lettek. Az 1825-ben hosszú szünet után ismét összehívott országgyűlésen - nem lévén magyarországi birtoka - csak hallgató lehetett. Annál tevékenyebb volt azonban más téren: részt vett a Kaszinó megalapításában, javaslatot tett magyar színház felállítására és létrehozta az első vívókört. 1831-ben az Akadémia tiszteletbeli taggá választotta. Miután Szatmárban birtokhoz jutott, az 1830-as pozsonyi diétán már a felsőtábla tagjaként, a reform- mozgalom elismert vezetőjeként tündökölt. Előtérbe kerülését Széchenyi István is pártolta, mert úgy vélte: a hatalmas, méltóságos, királyi tekintetű magyar alkalmasabb nála erre a szerepre. Wesselényit felszólalásai, 1831- ben írott, de csak két évvel később, külföldön megjelent Balítéletekről című műve az udvar, a jottányi változtatást sem engedő Metternich kancellár célpontjává tették. Birtokát képező falvaiban, példát mutatva, elengedte a robotot és a dézsma nagy részét. Elsőként szabadította fel parasztjait a jobbágyság alól, saját költségén taníttatta őket, tanfolyamo- kat tartott nekik a korszerű földművelésről, állattenyésztésről. 1838-ban a pesti árvízben életeket mentett, ezért az árvízi hajós nevet kapta. Érde- mei vannak a kisdedóvás elterjesztése, a selyemhernyó-tenyésztés megho- nosítása és a földművelés, állattenyésztés körül.", "1909. december 31-én született Kozma Endre<\/font> a magyarországi autó-motor- sport hőskorának legeredményesebb motorversenyzője. Svábhegyen nőtt fel, ahol gyermekkorától közelről követhette a motorsport fejlődését, nagyjainkat, a hozzánk látogató külföldi versenyzőket. 1920-tól a sváb- hegyi versenyek, majd 1924-től a Magyar TT-k a házuk előtt zajlottak. 1928 elején vásárolta az első motorját, egy 500-as, oldalt szelepelt Match- lesst. Az 1930-as szezont a BSE Téli Versenye nyitotta meg, amin Kozma első aranyérmét nyerte. 1929. április 14-én állt először starthoz a TTC tú- raversenyén. Technikai hiba miatt feladta a versenyt. A kezdeti siker- telenség nem szegte kedvét. Egy felülszelepelt 500-as Matchlessre cse- rélte motorját, és ezzel indult a VI. Magyar TT startjánál az 500-asok között. Négy gyertyacseréje és fékproblémái miatt nem tudta teljesíteni az előírt időt, de a távot végigfutotta, és mint egyedüli magyar ért célba osztályában. A II. Magyar GP-t újból a Városligetben rendezték nemzetközi részvétellel. Kozma Endrének ígért új AJS nem érkezett meg, azért egy öreg AJS-sel állt rajthoz, és a Közlekedési Múzeum előtti hosszú jobb- kanyarban bukott. A magas járdaszegélynek csapódott és négy csigolyája megrepedt. A háború előtti időszak nagy magyar sportolóiról és nemzet- közi szinten is nyilvántartott sikereikről a ma közvéleménye nem sokat tud. Az akkori sportvezetés a korábbi időszak eredményeit a - Horthy-fiúk passziójának - minősítette, és feledésre ítélte. Sikerrel. A magyar autó- motorsport hőskora nagyrészt tényleg feledésbe merült. Magyarország többszörös motorkerékpár- és egyszeres autóbajnoka 1942. április 26-án motorkerékpár-balesetben halt meg. Közúti motorbalesetben szenvedett halálos sérülést. Egy elé kiszaladó kutyát akart kikerülni és olyan sze- rencsétlenül esett, hogy fejét beverte a járdaszegélybe.","") } return napok[nap]; } /* Hónap képeinek meghatározása */ function havikep(ev,ho,nap) { if (ho==1) { var napok=new initArray( "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "","" )} if (ho==2) if ((ev!=2012) && (ev!=2016) && ev!=1996) { var napok=new initArray( "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "","" )} else { var napok=new initArray( "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "","" )} if (ho==3) { var napok=new initArray( "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "","" ) } if (ho==4) { var napok=new initArray( "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "","" )} if (ho==5) { var napok=new initArray( "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "","" )} if (ho==6) { var napok=new initArray( "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "","" )} if (ho==7) { var napok=new initArray( "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "","" )} if (ho==8) { var napok=new initArray( "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "","" )} if (ho==9) { var napok=new initArray( "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "","" )} if (ho==10) { var napok=new initArray( "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "","" )} if (ho==11) { var napok=new initArray( "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "","" )} if (ho==12) { var napok=new initArray( "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "", "","" )} return napok[nap]; } /* Hónap neve */ function honev(ho) { var month = new initArray("Január","Február","Március","Április","Május", "Junius","Július","Augusztus","Szeptember","Október","November","December"); return month[ho] } /* Nap neve */ function napnev(szam) { var napok = new initArray("Vasárnap","Hétfő","Kedd","Szerda","Csütörtök", "Péntek","Szombat","Vasárnap") return napok[szam] } var ido = new Date() var ev = ido.getYear() var ho = ido.getMonth()+1 var nap = ido.getDate() if (ev<1900) ev+=1900;